Napi Hírek, 1921. augusztus/1
1921-08-08 [0017]
tfeST^i! íjterpellációm másik a sze a jóváíételi biz ott sár neve alatt ismeretes. tolactésski-e vonatkozik. Mert ezek a szerencsétlen" országik nemcsak a katonái ellenőrző bizottságokat kénytelenek elviselni hanem aae aagyobo méreti bizottságokat is fogainak majd vendégségbe; afielyeket őnekik kell eltartaniok és amelyek kihúznak belőlük valamit. Itt ismét megállapítható, hogy helyénvaló és igazságos, ha lémetorszártól annyit húzunk ki, stesnyit csak lehet, de "ugy vélem, mindenki elismeri hogy gyakorlatilag teljes lehetetlenség valami reális jóvátételt kapni azoktól a kisebb országoktól, amelyeket már emiitettem. És mé-^is mindennek ellenére óriási nemzetközi bizottságot küldtek Bécsbe szádakra, talán ezrekre menő létszámmal. A bizottság köjösségei minden képzeletet felülmúlóéi voltak, a végén pedig kiderült, hogy Ausztriától semmit sem tudnak kapni. így a szövetségeseknek maguknak kellett viselni minden kö3fc séget. Ugyanez történik Bulgáriában, ahol jelenleg is órisái nemzetközi jóvátételi bizottság van, óriási ahhoz képeatv hogy egész Bulgáriának ,..a á»fr/y 4.5 millió a lakossága. Ennek a bizottságnak az ellátása, csak ami a fizetésüket illeti, meghaladja a 4 millió francia frankot, tehát nem számítom bele sem az élelmezést, sem a lakást, sem áz utazási költségsiet, sem pedig a bizottsági tagok családjainak ellátását, mert tudjuk, hogy ezek mind magukkal vihetik a családjukat, i ila lehetséges volna, szeietném megakadályozni, hogy Magyarországot, amíg még nem késő, kíméljék meg az ilyen terhektől és itt rá kell mutatnom, illetőleg vissza kell temem a nemeok vezető lord ama ki jelentéseire, amelyeket a trianoni békeszerződés ratifikációs vitája alkalmával tett. Véleménye szerint ugyanis helyénvaló , ha Magyarország ugyanabba ! a J $ánásmódbau részesül a jóvátétel dolgában, mint Ausztria. Az én nézet«sf>szérint teljen képtelenség jóvátételt követelni oly országtól, amelynek helyzete'olyan mint Magyarországé. A jóvátételnek két fajtája, ismeretééi' Az egyik fajtájú jóvátétel az, ha as országgal súlyos pénzeket fizettetünk, a másik pedig, ha annektáljuk területét és lakosságát, Magyarország szerencsétlen népétők területének kétharmadát vették el; Magyarország lakosságának ugyancsak kétharmadát vesztette el; és hónapokon keresztül kellett szenvednie a bolsevik uralom alatt, ügy látom a magyarok már épen eleget szenvedték és hogy nem ssabad visszautasítani .serami .kérehetiket, ami sorsuk enyhítésére vonatkozik. A jelen pillanatban, mint már megállapítottam, a magyarok a legkétségbeeaettebb erŐfeszitáéeket tetszik, hogy 7n£^&4*vui,abbül, ami az övék, de egészes természetszerű, hogy cz nem sikeralnetf nekik, ha rájuk róják még ezeket a sulye s kö telezettségeket is. Ezeknek a kötelezettségeknek a hatása már kezd megnyilvánulni. Példaképen említem fel, hogy a magyar korona, aaely a font sterlinghez képest már 800-on állott , az említett bizottságok küszöbön álló kiküldatéie hírére most már 1500 a font sterlinjhez képest. Arra kellene törekednünk, hogy Magyarorszsig gazdasági létfeltételeit megjavíthassuk. Mi ma-feunk is sokkal többet nyerünk rajta,ha például kereskedelmi kapcsolatunkat létesítünk Magyarországgal és más országokkal, mintha a bizottságok kgész tömkelegét zúdítjuk_- rájuk*' , Horn tudom, hogy nemes i lord-társaim felfogása hogy alakult ki, de az én nézetem szerint a különböző temérdek és költséges bizottságoknak elszállásolása ezekbe a tönkrement országokba kimondhatatlanula: aljas és egyúttal oktalan.űem tudok elképzelni valami 1 .kevéabbé épületeset, ' mintha elmegyünk ezeknek a tönkretett országoknak valamelyikéba és ott katonai és polgári külföldi személyiségek egész seregét látJMj( a,aint a legnagyobb fényűzésben élnek - egy koldussá tett lakosság zsebére! Véleményem továbbá az, hogy ezek a bizottságok feltétlenül szükségtelenek. Ugy vélem, hogy azokat a kérdéseket, amelyek szabályozására őket küldték ki, ugyanúgy el tudják intézni azok a diplomáciai képviseletek is, amelyeket azokban az országokba kíküldtünk. Ha szükséges, adhatunk melléjük néhány szakértőt is. Hem tudom biztossm, hegj ki az értelmi szerzőbe mindannak, amiket éa itt kifogásolok éa ki felelős" mindezekért, de ugy vélem, a szövetséges legfelső tanács az és ugy vélem továbbá, hogy ez viszont voltaképen, tágabb értelmezésben,a francia külügyminisztériumot jelenti. Azt hissem nem tévedek, ha azt állítom, hogy valamennyi szövetséges*" '-..-közül az angol kormány a legkevásbbé bűnös mindebben. Értesülésem szerint az angol diplomáciai képviseletek mindenütt kisebbek volt szövetségeseink képviseleteinél és remélem, hogy példánk követőkre.talál. Hemélem, a lehető legkisebbre redukálják valamennyien külföldi.képviseletük számát és, remélem, hogy erejükhöz képest minden megtesznek annak az enyhítésére és megjavítására, ami valóságos nemzetközi botránynak mondható, Sydenham lord: Legyen szabad néhány szóban támogatnom az előttem szóló kíjeio ntéseit. Magyarország mai helyzete rendkívül nehéz.. Egész nemzeti életét ujjá kell alakítania akkor, amikor területének és lakos áágának kétharmadát elvették tőle.- és remélem, hogy a bizottság semmi olyarifcnem tesz, ami ezt a végtelenül nehéz feladatot még megnehezi• tené.A lagfelső tanácsnak az a határozata, amelylycl fedarabolták Üa'gyasfjfszagot, egyike volt a 1 egrendkívüli'ob dolgoknak, amikről tudok. Valamikor talán megmagyarázzák nekünk és akkor tisztán fogjuk látni, hogy mi volt ennek a határozatnak,a hátterében, a jelen pillanatban azonban érthetetlen az egész. Magyarország esetében tökéletesen figyelmen kívül, hagyták az egész önrendelkezési elvet. Az erős és együtt>tartott Magyarország leghatalmasabb x ző je lett volna Kősépanrőpa békéjének és ehelyett oly Magyarországot kaptunk, amely egykori nagyságának most már csak töredéke, \ és .melynek lakosságát kéthermád részben oly államok fenhatosaga alá juttatták, amely államok kulturális színvonala jóval alacsonyabb az elszakított lakosság kulturális színvonalánál. Magyarország- iránt érzett rokonszenvünket nem szab&i figyelmem kívül hagynánk semmi ben, amit az uj hi2pttságök tenni fognak. Itt e házban határozottan megígérték, hogy, határkiigaz'itÓ-bizottságot állítassak fel a végérvényes magyar batár\megállá pitására , Millerand a magyar delegációhoz intézett levelében végleg sagig érte, .hogy ahol a határok a néprajzi Vagy gazdasági igények- • • nik n«a f alélnék meg; eit meg fogják fontolni a - s züks á gc s" ki ig. • z i uás t. Sem élem, Uögy öi*l9ö'ge : cna. g i ráeg fogja állapitáni, végrehi jtötták-e ess s ígéretet, va :v tettek-e vé&rnfcajt£aár a nézve valamit* s
