Napi Hírek, 1921. július/2

1921-07-18 [0016]

wzi .július 18 ment száma bizottsági termében^Sélt tLt^^íf^^í^a^iriftf

0

" szitáséról szóló törvényjavaslatot ttoy^tto* aó^t Stl elSSS rövid ismertetése utánürtty Imre szólt a Javaslathoz, akt hangsúlyozta, hogy a Javaslat agrár erdekeket véd* saabóky Jenő felvilágosítást kértfegyea ipari szeszgyárak panaszait Illetően. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter előadta

é hogy a Javaslatot talajdonképpen nem 6', hanem az érdekképviseletek hozták meg. A törvény a szesztermelés megmentése érdekéhe a szükséges. Ozettler Jenő az alakitaa dó mezőgazdasági természetű ipart szeszgyárak érdekében szólalt fel. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter megnyugtató válasza után a bizottság agy általánosságban valamint kisebb módositásókkal részleteiben is elfogadta a Javaslatot. $ A HSgyar Távirati Iroda Jelenti: A nemzetgyűlés igazságügyi éa közjogi bizottsága ma délután félőt órakor Henoz Károly elnöklete alatt együttes Ülést tartott. Mindenekelőtt megválasztották a sajtótörvény módosításáról szóló törvényjavaslat előadójául dr. Kóaző István nemzetgyűlési képviselőt. Ezután Tomosányl Vilmos Pál igazságügyminiszter előadta, hogy a törvényjavaslat érdemben a parlament elé osak az ősszel kerül tárgyalásra, azonban ő már most óhajtja a bizottsággal letárgyaltatni azért, hogy az itt előterjesztendő konkrét adatoknak figyelembevételével állapithassa meg azt a . vógi«gea szöveget, amely a nemzetgyűlés előtt tárgyalásra fqg kerülni. Dr. kószó István előadó hosszasabban ismertette azokat az irányelveket, amslyek a sajtőnovellában le vannak fektetve és különösen kijelentette, hogy a materiális felelősség kérdése szükséges, mert osak ilyen módon lehet a strómann-rendazert megszüntetni és a tulajdonképpeni szerzőt és felelős szerkesztőt tenni felelőssé a megjelent oikkekért. Hosszasabban foglalkozott a sajtónovella ötödik és tizenhetedik szakaszaiirrZlTo&a. foglalt sajtdtiialom kérdésével, amely bűntetőjogunkban azelőtt is.megvolt és csak különös tekintetek indokolták azt, hogy a sajtótőrvénybe eddig bevezetést nem nyertek. Az ügyészi Jogkörnek a vizsgálat teljesítésére való kiterjesztése indokolását abban, találja, hogy a főtárgyaláson az egész kérdést a bizonyitékokkal együtt agy is ajra előterjesztik és a bizonyitákokat uj kihallgatások mellett mérlegelik. A kolportáz*Jog szabályozása ezideig hiányos volt, tehát ez kiegészítésre , szorul. Általában az eljárás gyorsítását célozza a novella, amelyre szűkség van azért, mert sokszor a lel jelentés tárgyét képező esemény a zözcudetbóT «ioegy akkonra, amikorra ítéletet hoznak és így ez illetőt akkor rehabilitálja a bíróság, amikor már éveken keresBr tf smTtó Társadalmi véd alatt állatw s& k megindult vité.ban elsőnek Vázscnyi Vilmos se ölelt jel. &%JŰt ntetie, n g" Általánosságban scm./óga djs el a Javaslat-t, de kfP^essé gsze rüen'meg t eszi észrevételit a Javaslat egyes pontjaira. L-löuüsan VIemeltf? azt, nogy az 1914. évi XIV. törvénycikk tttlaJdenképeni végrehajtása eddig még meg sem történt, tehát még ki sincs, joróbáivé* mert a törvény behozatala után bekövetkezett háború folytán 'mindjárt a cenzora lépett életbe* A Sajtófelelősségben az e gyetercl?gességet mint büntetőjogilag ismeretlen újítást xerhoreszkálja. Barátba annak az elvnek, hogy a szerző a felelősség alól ki ne aéa« fceduljon, A sajtótilalom k±mondása,ha megtörténhetik is, az kizá•cau a aajtóvédelral bíróság ha testőrébe utaltassák;; A kolpor*t.ssjog közigazgatási és bírói megvonását halmazatnak látja, mert vágj* az egyiknek, v»:

ff

y a másiknak van csak helybe. A novella ö.szofe&eza s biró elé vtétti a politikát.Pedig polit-ttei ízű kérdésekben a biróság nem szívesen ítélkezik, de ilyen kérdések nem is valók . cla. kifog ásalja, hogy a 14. szakaszban nincsen konkrété megmondva, kog; axnő"ostilekmóny az, amely,a s&jtóvédelmi bíróság által btei':teLhető, óként tehát az mak képezheti alapját birói eljár ásnak, mert iiymódon tulajdonképen olyanokat büntetnének, akik csak esetleg fognak bűnözni ,T& preveativ intézkedős és " bíróság elé nem tartozik. Az eljárás gy- rsitáu. tekintetében csak keresztül kell vinni a büntető perjrenát

;

flr.ti*éhaji megállapított rendelkezéseket, a soronkívüliség ki vun mondva, tehát aj intézkedés szüksége fenn nem forog. A viZ3gál5birő végzi a nyomozást éa a vizsgálatot és ne nyerjen befolyást abba ez ügyéfiz addig, amíg a vizsgálat tart. 'A vádirat ellen megkell engedni a kif ogítsűkst, mert az anyag elókésziiése oéljíjól erre szükség ven. A trlha Jtott gyorsaság uzaóyagi igazság r.visára esnék, tehát meg s»17 engedni, hogy e vádirat meghozatala utsa a vádlott még nyilatkozhassék. Turi Béla a javaslat azen célját, hogy a nemzeti érdet ok védelmére oenaura helyett sajtóreformot vesz tervbe, helyesli. A sajtó hibáival ás veszedelmeivel szemben nagyobb védelmet keresni nem eltente, lk a sajtószabadsággal. Ezen szempontból még a különböző sajtójogi felelősségi rendazerekat sem lehet a saj tószaba dság riiinoseinek tekinteni. De még ha alkalmazást nyer :Us aa általános büntetőjog elve, azt a sajtó természetének megfelelően kel": kodifikálni. A maga részéről az egyéni felelősság fsl fokozásában -»tehát az erkölcsi tényezőben - látja a reform lényegét és a bajok orvost zérót. £zórt a fclozítos fels-'lős?Jág elvének híve,de est ugy a szerző mint e felelős szerkesztő szempontjából agy véli elérni, ha minden aláirt és Ismertetőjel ".el ellátott cikkért cstk s 3Z<rzŐ, min* den nővtele i cikkért csak a felelős szerkesztő felelős.iSraellett még mindig megkonstruálható a felelős szerkesztővel ós & kiadóval ssemben e btinrészesség, de a ISizonyitá sl teher a szerzőt illeti, így a köteles gondosság elmulasztásáról szAld paragrafus is kiaaradhs t, mert különben csak a kiadó heavfltk-.záoát fogja eló'aozditaní, ami a gondolatazab adságnak nem válik előnyére. £A sajtó tilalom kiszabását és a sajtóvédelmi biróság hatáskörébe utalt jogkört a ssjtókamaríval kapcsolatban /a biróság kiegészítésével/ t irtaná legjobban megoldhatónak. Először tehát ezt a kérdést kelr dsztézni. Nem helyesli e pontban a t«!ságe*&H Cft.ai.4n-a ér* ^ iaairti*r. ? fogalmakat. A tnlsá*?s által*no«itáa nemesek vészedelaes lehet, de megfordítva épen a cél hiosu Ihat neg miet'a, mert a biró a koakreUsálást fogja nélkülözni. A sajtó eljárás gyorsítását belyasHvfléíméűüt kell adni a* anyagi igazság lideriSéaére. Taanádi-Kovács József kifogásolja az e gyetetnie? 53 felelőd aéget büntetőjogi szempontból. A több felelős szerleaztó randaaert helytelennek tartja,de barátja annak, hogy a biróság mfllé szakszerű tudással biró hírlapírót állítsanak be, mert e hirlepiréa eg;, speciáliá tudomány, eaely et a biróság közvetlenül nem. i az érhet. A kolportázsjog tekintetébeit egyedül kőzigazgs táai eltiltást tar! tene helyénvalónak,de mindenesetre hely tel-niti az ügyészi Jog-köraak kiterjesztését. Indítványozza* hegy aJ^sSekaazt vegyenek fel arranézve, hogy a vádirat közöltessék ozon hírlapbux.smexy e.s len az e Ijirí.s megiflda^t. .A saj tóvéddlai birósagbe szak embereket kivAn felvétetni, xpj •