Napi Hírek, 1921. július/1
1921-07-01 [0015]
— -—m \J - — a K e $ s t h e1 y » július 1. A Magyar Távirati Iroda jelenti. A kormányzó qf őrnél tósága és kísérteié ma reggel 9 órakor ér tű se tt" meg Pannonhalmaival Veszprémbe. A pályaudvaron a- vess~ prémi helyőrség áisszázada tisztelgett a kormányzó előtt. Ks~ után Hunkár Béla Ve-sorém vármegye"főisoánja üdvözölte a kormányzót, majd pedig űr, Komjáth'y László' poig ármester Vessvrém város közönsége nevében, Horthy Miklós kormánys 0 az üdvözlések-, re a következőkben válaszolt; -Köszönöm önöknek meleg üdvözlő szavaikat. Közel két esstendő előtti kedves emlékeim, újulnak fel, amidőn Önök közé eljöttem, líoi vol tunk. akkor éé hol vaguunh mai Akkor még as*%>li a Helyzet, hogi uLíg 'hoay megállítottuk es-megfeleztük a romboló szenvedélyeké t ..••amelyek pusztulással fenyegették az országot, ma már azonban' histos talajon állunk és ás Isten és Haza szolgálata mindeníttt elfoglalta méltó helyét. »s útnak ez a része volt a leonehesebb/ amit eddi a mentet" tünk, amidőn úgyszólván a sir széléről keli újra életre"a magyar nemzet é» az eddigi sikerből meríthetünk erőt a további nagy munkára és küzdelmekre t amelyben mindenkinek együttesen, egy tá borba lömöirulhe kell rész tvennie, Lelkes éljenzés harsant jel a kormányzó beszéde után. Esután a kormányzó és kijére te hosszú kocsisorban a fellobogózott útvonalon keresztül a veszprémi püspök palotájába haj itatott. B é a s , július 1. A Kassá-Oáerbergi vasút eIsőbbségi kötvényei konvertálásának határideje június 30-án letelt. A határiaót most augusztus 31-éig meghosszabbították, /MTI/ § Pót 1 á 3 , A nem aetgyí.1 lés pénzügyi bi aottságának as ingatlan vagyonváltság érdekeltségeinek bevonásával tartott Üléséről mai 3, magyar Madásunkban közölt tudósitásnnkban a II.hasáb harmadik sora után ixk lázár Andor és Hegedűs Nándor felszólalása.közzé beiktatandó Hadik János gróf alábbi beszéde. Hadik János gróf: A bagyonváltságnak azt egész gazdasági és pénzügyi politikája való kilátása következtében kénytelen véleményt mondani az egész pénzügyi politikáról és régi álláspontját újból leszegezni. A hábo rua nagy vagyonok és jövedelmek megfelelő megadóztatását elmulasztották,, ezáltal létrejött a fiktív tők© és előidézte pénzünk leromlását, Ezen legnagyobb részt kivándorolt vagyonok ma mér mag sem adóztathatók, A megmaradt régi vagyonijáén lehet igy megadóztatni, ahogy a minlster tervezi, mert akkor teljesen tönkremegy. Legelsősorban a termelést kellett volna minden rendelkezésre álló eszközzel támogatni. Nem hallottak iolyan tanácskozásokról, amelyeket a gazdasági minis terek tartat tak e gymás feözött^ hogy céltu-, datos, egyöntetű koncepciójú gazdasági politikát alapozzanak meg. Az érder keltek bevonásával tanácskozásokat kellene tartani a termelés leggyorsabb ás leghathatósabb megindításáról, a nyersanyag termelés as feldolgozás elősegitésének módozatairól. Az az állam fogja legkönnyebben elviselni a .. nagy gazdasági krizis káros kihataását, srnely legfe&öszöí tudja talpraállitani termelését ós termelni tudja mindazt, amire önmagának - szüksége van,, vagyis iftgget leni tani tudja magát a külföldtől. Ilyen intézkedések nem tQréntek,-magára hagyták as ipart, a mezőgazdaságot, megakadályozták a kiviteli lehetőségeket, araibői kis zárni thatatlan kár származott. Nemcsak számtalan milliárd jövedelemtől estünk el, hanem as igy elmaradt milliárdokat a békeszerződés értelmében valutánk emelkedése mellett magasabb kurzuson kell majd visszaváltani, A kötött gazdálkodás rendszertelen volt. Az állam magához ragadta az agóss gazdasági élet irányítását. Hegedűs minis térrel szemben azt állítja, hogy a termelés a rossz valuta mellett is megindulhat. g z t bizonyltja az, hogy feltétlenül számithatunk mezőgazdasági exportra. Semmit sem tettek az Amsrikábő-l kiindalt gazdasági válság káros, kihatásainak enyhítésére. Az eddig követett pénzügyi politika még fokozta ezeket a hatásosait. Az 6* tervei szerint oéltudatos gazdasági polükát lehetett volna sgjrxxx csinálni egy erős adóztatással az egész vonalon, de osak addig, amíg ez nem veti vissza a termelést, nem szünteti meg a vállalkozó kedvet és nem rontja le az a" dó alanyok teherviselő képességét. Egyoldalúan puszta pénzügyi eszközökkel nem lehet rendezni a finanoiáinkat, ez a javaslat padig egyoldalú, mert ellenséges álláspontot foglal el, a földdel szemben,, azt mobilizálja, ás ezzel megingatja a legegészségesebb gazdasági alapot, amelyre szolid és erős államot lehet építeni. A javaslatban tervezett kulea elfogadhatatlan. A buza, mint értékmérő helyes, de nem lehet kiindulni a föld és a buza értékének békebeli viszonyából. A progresszió a tárgyi adózásnál to^szülött, különösen aMtpr, ha csak a földbirtoknál akarnak progressziót. A kisebb gazdasági exisztenciák arányos megterhelésére a degreaszió lett volna az igazságos. A gazdatársadalom a legigazságosabbnak azt tartja,, ha a birtok 15 f-ét tennészetben lehet leróni váltság gyanánt és pedig úgynevezett becsholdakban. Ehhez ragaszkűdhatik. lem veszi figyelembe a' pénaügyminister jevasélata a gazdasági élet jelehlegi helyzetét és a gazdasági életben az első helyen való be táblázás súlyos következményeit, ami mellett nélkülözhetetlen lesz a további olasó földhitel. A leromlott instrukciók mellett a lerongyolt gazdaságokra ez az adózás akTOKXkBXriáKa majdnem elviselhetetlen terheket jelentene. Ezt a pénzaürainister is elismerte, mégsem vette figyelembe a várható nagy J&zojcazdasági kkrizist, mellek nyomán a földjáradék a minimumra fog csökkeni. Óvja az országot otyan pénzügyi és gazdasági politikától, amely az elviselhetetlen terhek következtében bizonytalanságot szül, a föluet mobilizálja és igy destrukciót idéz elő, amely akaratlanul elősegíti a nagy tőkék koncentrációját, tönkre teszi a kisebb önálló existenciákat és igy végeredményében gazdasági összeomláshoz vezet. i' r 1 a a j ulius 2. /A Magyar Távirati Iroda magárj eleniése.j A Szlovák cimü lap közli o.' Felvidék autonómiájáról szóié törvenynea r <zt a tervesetéi, amelyet ár. Tuka István eavetemi tanár dolgozott ki a népoúrt megbízásából. A Lap ezt írja, b-ooga Juriga- és a Labay-féle ailittáns kísérletek után ez az első Komoly tervezet, A sserső a tótság helysetét a következőkép itéli meg: A békeszerződések szétdaraboltak és.,uj hapo^-latba hoztak területekei és néoelet. Ezeknél a változásoknál a szabadság es demokrácia elvei - ér vénve sültek. Egyedül a tótság volt az a nép, amelynek sorsáról az ő mejhallgatása nélkül döntöttek. A bétesse rsődések ki€X^kitották a felvidéket a magyar kírálvság* gaj. ferállott ezeréves állami közösségből és belekénysseri te i4e n a cseh nemzettel való politikai keretié. A mostari állapot azon. ban a tótság nagy részének véleménye szerint nem jelent felssabqaulast, mert a hatalom mai birtokosai ugy bánnak a tót*á"onal t mini alárendelt nemzetiséggel a Felvidékkel pediq, mint mechóqitott területtel, amelyet háborús érdemeik elismeréséül nekik 9.ya™qtnaK tekintenek. A mai helyzet nem a Felvidék akaratából jött létre. A mai alkotmánya ak c." Felvidékre nézve oktroyA % - 9J van. A tótság 'nem ismeri e'j&écérvénvésnek ezt a mostani állapotot es azt a felfogást vallj af'hogu a Felvidék akaratát csak maga a Felvidék illetve saját parlamentje fejezheti kiEzért a feiviaeknefi teljes állami autonómiát kell fapniaW
