Napi Hírek, 1921. július/1

1921-07-13 [0015]

§ P 4jfe* i s , július 13, / A MTI az ikratávirata/ Briand a De Monzie szenátor fejtegetésére adott válászbeszédétaEst igy folytatta: - Ugy vélem, hogy a békeszerződésnek mindenképen hasznát fogjuk látni és hogy Magyarország, ha nem foglalkozik oktalan ábrándok­kal, ha nem tápláljhátsó gondolatokat arról, hogy visszahozza régi urait, akiknek senkise sem fogad el , akiknek puszta megjelenése elegendő volna ahhoz, hogy vérbe boritsa Középeuropát) ha belenyugszik ha^ táraiba és a normális élet fele törekszik, r azt meg is találhatja, Magyarország száraithat Franciaországra mind-ennek elérésében^ Franciaor­szágra, aiaaljpcaá^pamBa^^ amelynek semmi, baja Magyarországgal és amely reméli, hogy Magyarország uj határai Kihtt megtalálj a boldogulását 4 Számithat Franciaországra , amely csak tegnap sietett a pénzügyileg szo* rongatott Ausztria segítségére,. Belamarselle szenátor felszólalásában elmondja, hogy Brian-e-d. egy kissé tulment a trianoni békészerodés anyagának szük határain és egy tekintettel foglalva egybe a dolgok összességét,elmondja. hogy a Poroszország által vezetett Rémetország valőban nagy veszélyt képvisel,, nagyon hamar magához tér* magához vonja majd Auszfctiát és a szövetségesek ime mégis odaadják az osztrákoknak Nyugatmagyarországot* Delamarselle erre vonatkozólag megjegyzi, hogy Németországnak mindenesetre lehetnek és vannak ia beolvasztó szándékai, de a szándék még nem elég,; Kémetország *ma semmit sem tehet, mig Franciaország mindent, „ Briand felszólalásába^ elmondja^ hogy előbbeni következ­tetéseit fenntartja és JBuropo egyHwasisáya érdekében sohasem szabad szem elől téveszteni azt a veszélyt, amelyet Kémetország még mindig képvisel, Kern szabad semmi oly gesztust tenni, amely Franciaország barátait elked­vetlenítené, vagy számukat csükk<jntené 0 - íme uraim - mondta—ezek azok a körülmények, amelyek közt a kormány arra*kéri önöket, hogy szavazatukkal csatlakozzanak a kamara szavazatához, mert az önök tagadó gesztusánál egyszerűen az volna következménye, hogy Franciaország kivül esnék a szerződés alkal­mazásán és ilyenformán távol maradva tőla, ellenségeinek alkalmat adna arra, hogy ezt a magatartását volt barátai ellei ű ell enséges ténynek tekintsék, £v«/<P) Qftwaaw* * m •»» mm ^^mmmmmmm^^ i-n- , 1 I L 1 3 Á J ullus l 2 < Briand a kamarában és a szenátusban közléseket tett az Egyesült Államoktól érkezett meghívásról a fegyverke­zesek korlátozásáról szóló konferenciára, és többek közt a következőket fejtette ki: Az Egyesült Államok ügyvivője tegnap nyújtotta át a fran­cia xiormanynak Harding elnök javaslatát. Az elnök megragadja a szeren­csés alkalmat, hogy kezdeményezést teyen a washingtoni konferencia egybehívására es megkísérelje a Csendes Óceán területén a béke konszo­lidálásának megvalósítását, Franciaországnak ezeken a vidékeken nagy értfe­ket _ tannak,Biztos vagyok abban, hogy az ország, tolmácsának szerepét játszom, ha a velünk barátságban élő köztársaaágank«s.öazönetet mondok azért hogy gondolt rá, hogy Franciaországhoz forduljon és meghívta errö a konferenciara„/jElénk helyeslés/. A konferencia tárgya a fegyverkezé­sek korlátozása lesz és foglalkozni fognak mind a tengeri mind a száras­földi fegyverkezés korlátozásának egész problémájával,. Mikor Earding elnök hozzánk fordult/ezzel egyúttal megadta a tiszteleteit a mi érzelmeink­nek, Franciaország a világbéke ját akarja. Ez a gondolat mindig is betöl­tötte, H a a békét megzavarták, nem Franciaország hibájából történt és ha holnap újból megzavarnák i akkor sem mi leszünk a rendzavarók, Lelke­sedéssel felelünk meg a baráti nép hívásának és a nagy kérdéseket szövet­ségesünkkel megbeszéljük, Franciaország ki fogja jelenti, hogy a béke "biztosításáért és a fegyverkezések csökkentésere mindenre hajlandó, de szólni fog hosszú kálváriájáról, aggodalmairól és biztonságának szük­ségleteiről, A kormány azt a ^.reményét fejezi ki > hogy ez az éttekezlet a világ számara meghozza a vég erényes iwbét, Franciaország számára pedig azt a biztonságot, amelyre joga van, A miniszterelnök szavait mindkét kamarában egyhangú lelkese­déssel fogadták, különösen a szenátusban, ahol Briand örömmel közölte, hogy Leon Bourgeoi.3, az ülés elnöke, aki egész életét a béke eszmények­nek szentelte „ beleegyezett, hogy a konferencia meghívását elfogadják,. Briand hozzáfűzte, hogy ha Franciaország a konferenciára megy, egyál­talán nem mond le ' biztonságának kezességeiről. Ez a konferencia talán valamennyi nép számára meghozza a biztonságot, /MTl/

Next

/
Oldalképek
Tartalom