Napi Hírek, 1921. július/1

1921-07-11 [0015]

* inai, juiiu* u\ 5 P á r i ÍJ július 11»/ A Magyar Távirati iroda szikratávirata/,, hartkou francia hadügyminiszter tegnap ünnepi deretekben nyújtotta át a hadi keresztet a somméí departement 349 községónek*A kitün« tetéseket a községek küldöttségei vették át,Az ünnepségen a fran. oia katonai és politikai körök előkelőségein kívül rászt vett számos angol delegált is. többek között: Gloucester, Folkeatone * Buraié?, Winchester és Birmingham polgármesterei ;Kzek az angol városok ugyanis mind adoptáltak egyes községeket az eluusztifcfeil vidéken.Az ünnepséget követő lunohon FooL marsall is reszt vetto § Mii s K július II,/ k magyar Távirati Iroda szikratá­virata/. • Tegnap ünnepelték Chateau.rnierry-Den lafontaine szü­letésének három évszázados évfordulóját*Az ünnepségen a francia Akadémia képviseletében Alireá Capus ós Hobert de fisra jelentek meg, a kormányt pedig Borára kösoktatáaürvl miniszter képviselte. Pommier * a régészeti tár^e.e£.£ja költő szülőházában mondott beszé­det, ( utána, pedig a város főterén, & költő szobránál a közokta­tásügyi miniszter és úapna emlékestek meg Eaiontaine-ről* fM*&&t $ Paris, július 11./ A iagyar Távirati Iroda ssikraia­rirata/ Az ArdesneseJc-oen áol-*o^é francia etászok a káboru nyu­lainak eltakarítása kozbm a németek egykori második védelmi, róna­iának fcagassagá&an óriáai német ágyúra bufente* a föld alatt amelyről, aztjtartiáKhogy a hirheat 4&-es Berták s£yike # Sfeyes tuiér ssgi szakértőt szerint az ágyú a Parist lövő mesazekoráo " ágyuk egyike ,amelynek használatára azonban sir nem kerülhetett sor, mert közben 1918 novemseréteen összeomlott a német front* >: Jt*. «• IH § Paris, Jaliue II*/ A Magyar Távirati Iroda szikratá­virata/, A üeuter- irx>cU*j, félhivatalos megáliapitása szerint az északi tengeren xerakott aknák eltakarítása baiejezddött* A tenger most már teljesen tiszta, As északi jeges óceánba moat két hajórajt küldenek az esetleg odavetődött aknák eltávolítására* £ é o s,július 11, A nemzetközi női kongresszus mai első napján elhatározta, hogy (rörögországban és Ukrajnában szakosztályokat állit fel. A délutáni ülésen Augspurg Anita Aiinicaen/ az állam nevelési mo­nopóliumáról beszélt és kijelentette, nogy az iskolaügy moitopolizá­lása németországban a 1 efolyt tíz évben nem mutat fel haladást. Schwarz Ida /Olaszország/ azt íaditványnzta, hogy a kulturális élet és az iskolaügy kezelését pedfjgpógiai és általános emberi okokból a kongresz­szus vegjs kezébe. Az indítványt a nevelésügyi bizottsághoz utasították. k kongresszus ezután elfogadta 3cheu-Riessne /Bécs/ indítványát, hogy az iskolákban csak művészi értékű olvasmányok szerepelnek. *Bayer Gertrúd fi'imchen/ indítványát, hogy a testi fenyítéket^ mint nevelési eszközt tiltsák el és Tyborg Klára /Dánia/ indítványát, hogy a nemzetek a leg­jobb világnyelvet használják egymás közt érintkezési* nyelv gyanánt. * női kongresszus propagandagyülésén G-5esswein Sándor, prelátus a nemzeti kapcsolatokról beszélt, amelyeket ma ugy kezelnek,hogy a nemzeteket egy­mástól elválasztják, /íz eddigi oktatási rendszerhez' most a szivbe'li ki­képzés módszere járul és ez a nők feladata„/MTI./ B é c s,július 11. A nemzetgyűlés főbizottsága mai ülésén a szo­ciáldemokraták szavazata ellenében elfogadta a postaküldemények dijainak ujabb szabályozására vonatkozó kormányrendeletet. Eldersch képviselő­nek indítványát, hogy a hírlapok szállításinak dijsát csak ötven százalék­kal eaeljék, elvetették, A rendelet a mostani postai dijakat száz sza­zalakkal emeli fel. A levelek dija a helyiforgalomban 3 korona, a távol­sági forgalomban 4 korona, a levelezőlap dija 2 korona, A vilagpos­tai egyesület forgalmában a levéldij 10 korona, a levelezőlap dija 6 korona, A főbizottság ezután több rendeletet fogadott el, köztük a burgonyáiorgalont, továbbá a gyümölcs és főzelék forgalmának korlá­tozására, a cukor, cukorrépa forgalmának szabályozására vonatkozó ren­deleteket, /ta./ P á r i s,július 11. /Savas./ A kamara ma a póthitelek kérdését tárgyalta. Soulier képviselő /független radikális/ felhívta a koar* a'ány figyelmét a ciliciai állapotokra, ahol Rémet ország Franciaország­nak nehézségeket igyekszik ut ja'ba gördíteni, A kemálisták csapatait nagyrészt nemet katonaság szervezte. A szónok radikálisabb politikát követel Sziriábaa és sajnálja, hogy Urfa és Adfa városok, amelyeket 1919-ben Franciaországnak adtak át, és amelyeknek lakossága túlnyomó részben keresztény, ismét török uralom alá jutottak.^Briand miaiszr­tereluök kijelentette, hogy arról van szó, háborút fiselünk-e Török­országgal vagy sem. A kormánynak egyrészt nem adják meg a szükséges hiteleket másrészt azonban azt követelik tőle,hogy erélyesen járjon el. Ezt a két dolgot nem lehet összeegyeztetni. Nem szabad lehetetlent kívánni. A miniszterelnök emlékezteti a házat áz 1919-iki egyezményre -onatkozó tárgyalásokra, amelyek Franciaország hagyományos egyezmé­nyeit megerősítették, de azóta ujabb egyezmények jöttek létre. Arról van aző, hogy raikép tart juk-meg °ziriát a francia politika szé­leskörű határai közt, hogyan revideáljuk a sevresi szerződést és ho­gyan állitsuk helyre Keleten a végleges békét. Ebből a célból a prob­lémát teljesen meg kell oldani és minden eszközt fel kell használni, hogy Törökországgal békét kössünk. Ciliciát nem üríthetjük ki anél­kül, hogv biztonságáért, kezeskedjünk. Ez Franciaország becsü­letbeli ügye. Ciliciában a harcok megszűntek, a francia vért meg­kíméltük. A miniszterelnök kijelenti, hogy a szövetségeseket igye­kezett meggyőzni arról, hogy a sevresi szerződés revíziója szükséges, mivel a szerződés sok tekintetben ;sérti a hagyományokat. Utal a szövetségesek legutóbbi kísérletére, hogy a kemálisták és a görögök közt mint közvetítők szerepeljenek. Hangsúlyozza, hogy garanciákat kell teremteni, hogy Cilicia kiürítését megeagedjék . A közös szervezeteket az öldöklések és fosztogatások elkerülése célj—ából fenn kell tartani. Arról van szó. hogy Franciaország Törökországgal ismét a barátságos béke állapotába és oly viszonyba íusson, mint a háború előtt vagy pedig arról, hogy az ellenségeskedést fertytassuk-e . A miniszterelnök kifejezi azt a meggyőződését, hogy meg-^lész az előbbi értelemben Való megoldás,ha enne|l előfeltételei mindkét oldalon bekövetkez­nek, . - 1 * 4 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom