Napi Hírek, 1921. június/2
1921-06-20 [0014]
. 0l t.Jjé r . i s t J**J*9 20. A francia kormány a képviselő* bfl.ïwf P 9 antimili tans ta propaganda elfojtása célja* i.' m J'Axl 9 n 9 június 20.JUlffJ űr. ïïirih birodalmi kancellár beszédében egután a következőket mondta- y * j Bo * 0 * Dar l heverő területre hívtak bennünket. A romhal-* TÏXJ r f ndet akartunk teremteni, iïg részben sikeralt is nekünk vételiül A nnZ^u/ï 8 ^ h ,°H *---S«W° h- áldozatokat kő* It 1 iSïltlAVLVAWïl»\t* 0 *** 4 *, nárom nap éta Berlinben ülésesin. Felvilágosítást kell neki adnunk arrOl, hoov mit teliéíUÍÍíf2*i-2i5* ff T # * Íftf ^ ö Í-í a két *il*i*rd\rdimVthát? itt eau tartatunkat? szükség: vajon rendbe tudjík-e hozni hál-* ffáztartásunk részei:a belső közigazgatás, az üzemek keselésének és a jóvátételek és hozzájárulások háztartása. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy közőlhetem önökkel, i hogy a, bi ro dalom bevételei a lefolyt évben 45 mi Hidránál többet "&2*tefe, ^ftv • * óriást te lie si tmeny oly nemzet részéről, amely az ehess világ nyomása alatt Ö ssz étoffai Az adosse dők minden' ajtón kopogtatnak. A legnagyobb áldozat kötelessége előtt egyetlen \ egy ajtó sem sárulhat be* &s eredmény jó voit, 3a tovább dolgozunk^ hazánk belső kői ts égve té se a iővő évben-fel esleggel fog zárulni* Az a gondolat. hogy a birodc&om központ i hatalma legyen a pénzügyek legfontosaob csslopa, sikerrel járt* Ka. majd a kény* ?z?radÓ£ús megszűnt, s a 45 milliárdból, ha ehhez hozzávesszük a jövedelmi és forgalmi adó még várható bevételei t egész biztosanelérhetjük azt, amit 1920.-ban elérni akartunk. Az Üzemek keze lés éne k a mult évben 20 milliárd deficitje volt, A nagy üzemeket, a postát és a vasutat észszerűen ki kell építenünk. Ennél a munkánál feM&sIeyssmlMÍctx bűlpoli íikai zavar* Aki a szabad népköztársaságban erőszakhoz nyul, látni fogja, hogy az államhatalom azért van, hogy a pusztítás ÁS rendzavarás szellemét hazánkból kiüsse*, Ami. a ióvátétel ekÍÜ&íx&+*i&£fr illeti, a bírótokra azokat a terheket kell rónunk, amelyeket elviselni képes, líehéz küzdelmek árán elértem, hogy a kényszeredő egyrészs hama* rosan be fog folyni* ^agy törvényjavaslatok vannak- készülőben, a többi kost a testületi adóról szóló javaslat is. Pem szabad szem elől téveszteni azt a gondolatot, hogy as aranyértékekre kezünket• rátegyük. . űzetnünk kell eV esküit két milliárdot, mint meghatározott összegű évi törlesztést, továbbá fizetnünk kell a kivitel 2 6 %-át és a megszállási költségeket, A\ legutóbbi a 1eginprodukt ivabb költség! nem járul hozzá az ujjáépitéehez, ellenben épugy gyengíti a mi szolgaitató képességünket, mint k a Szankciók* Aki Európában békét, nyugalmat ••„• & ujjáepülést pkar mindenki számára, annak mielőbb rá kell térnie arra a'gondolatra, hogy az európai militarizmus inproduktív kiadásaiba minimumra csökkentsük. /Közbekiáltások; Igen helyest/Valaiennyi ország munkásságának szol a. felhívásunk î Gondoskodjatok,arról demokratikus szellemben mindenütt, hogy ast, amit Németország fizet, ne haszontalm kiadásokra-pazarolják, hanem az egész szenvedő világ munkás népének igizi javárai Ebben-az értelemben meg vagyok róla győződve, hogy' vaia- mennyi ország nagy munkásmozgalma áldásos lesz minden nép, számára. Az első napHól kezdve, amelyen az uj kormányt megalakítottuk, legforőbb törekvésem az volt, hogy olyan embereket találjak, akik a szolidaritás éa a közöa munka, gondolatát a szövetségesekkel is megégessék*. Az ujjáápitósd .miniszteri tárcára olyan embert találtam, aki a háborúban nagy szervező tevékenységet fejtett ki, Kekünk szükségünk van újból mindazokra, akik a háborúban ilyen szervező munkát végeztek, bármilyen párt árnyalathoz 1& tartozzanak. Mi njhóT arra hívjt&jfel őket, hogy állit$3jfc fel velünk együtt azt a nagy szervezetet, amely Európa ujjáépítését lehetővé' teazi' , lefi szabad, hogy jóvátételi nyerészkedők le-~ gyenek, ènint'a hábÓrlnés a forradalomnak megvoltak a-maça nyerészkedői, âz a módszer, ame r lyet a szövetségesek itt alkalmaznak, mar'most is. két-' élűnek mutatkozik.^ igen na&y hivatalnoki sereget tesz szükségessé, amí'l rendkívül megnehezíti a gazdálkodást. Magában véve a német kormány ezt, nem bánná, ha a 26 ^-oe kiviteli illetékkel , amelyet a német népnek más megoldás híjján viselnie kell, biztosíthatná azt^ hogy a német ?ce« reskedó és iparos áruit akadálytalanul eljuttathatja- a a földgömb bármely részére. Ez azonban nem fèlyeh egyszerű dologi -&z à kérdés, vaj -. jon abban a helyzetben vagyunk-e, hogy tudjuk-e a termelést ilyen te* barrel sújtani, életképes marad-e ilyen teher .mellett a mi exportunk* Mi tehát nem tudjuk elkerülni » hogy a szé>nből többet hozzunk'ki, Mcst 24 millió tonna szenet szállítunk a szövetségeseknek;. Est a szolgáltatást nem a világpiaci, hanem csak a belföldi árén irják javunkra a jóvátétel számlájára. Mi tehát, ha a mi szenünk messze- mögötte"marad~a világpiaci árnak, 90 milliárd papirmárkával többet szolgáia&tuak, Hyen ajándékokat mi nem adhatunk,, Meg kell barátkoznunk a gondolaital^ hogy nekünk több szenet kell szol- . gáltatnunki az elénk tűzött célt elórhetj ük, ha akarjuk. Ez ellőttem egeszén bizonyos* Jelenleg több ; mint 300 milliárd adósságunk van. Feladatunk óriásig le ijedjenek meg, de 30 esztendeig tarthat* amig ettől a rengeteg-tehertől megszabadulunk. Mindenesetre három feltétel szükséges ehhez; r—• " r lépünket táplálni, ruházni és végül számára lakáöí szerezni kell, Azon„"feani a külpolitikai előfeltételeknek ía adva kell lennlök. Hadd mondom , áz ententehok, egykori ellensegeinknek: Mindent él akarunk követni, mert szabadságért küzdünk* nemcsak a német nép szabadságáért, hanem az egész világ . szabadságáért, Fizetni akarunk és. a -felteteleket ^teljesíteni akarjuk, azonban nem szabad önmagunkat attól à reménytől, megfosztanunk, hogy munka által ismét megalapíthatjuk saját szerencsénket. Ezért kikiáltjuk az egész világba? Tegyétek félre a fegyvert, hígyjeték az uj demokratikus HémetországTvák és szolgáljatok ti, akik Franciaországban éa Angliában a hatalmat birtokoljátok* szintén a szabadság eszméjének az által, hogy ffelsősziléziában és a német Hainánál. a német népnek viaszaadjátok regi;jogait, az áltál* hogy a Eajnán r szabad- német embereket engedtek kereskedelmük folytatására járni-kelni. fc» ujjáépit.éa nemcsak egy népnek, hanem az egész civilizált világnak feladata, ; í&rős a hitünk, hogy a sok megpróbáltatás után a munka víazsza fögjá vezetni az emberiséget a jog tiszteletéhez. Ha Isten is ugy akarja- újból előre és felfelé fogunk menni- újból a világosság, S szabadság éa demokratikus Németország felé, /Hosszantartó éljenzés/ A^ny, * Az auto-razzia eredménye, //à Magyar Országos Tudósító délutáni kiadásához folytatás./ A rendőrség este nyolc órakor fejezte, be . az auto-razziát. Harmincegy autót ós három motorkerékpárt lefoglaltak, mert nem voltak ellátva a megfelelő szabályszerű lratokkal.( M,OraJ*<lV
