Napi Hírek, 1921. június/2
1921-06-17 [0014]
§ 4 Magyar távirati Iroda jelönti: Ás Opinion hasábjain Ségn i«hoshaabb oikkhen foglalkozik a magvar béke szerződéssel* A mulí ér október havában * irja - a magyar nemzetgyűlés ratifikálta a trianoni szerződést, még egyszer és utoljára tillakozva ez ellen as okmány ellen, amsly Magyarorszagot meg* fosztja ierüleionok kétharmadától és ilyen. jpodon s,sétfmbolja turőpa egyik legrégibb politikai és gazdasági egysegét* Most a francia kamara is ratifikálta a szerződést. Minthogy Olaszország ,és Anglia a maguk résséről már ratifikálták a békét t a francia parlament hozzájárulása .annyit jeient, hogy a beke nem * sokára hatályba lép a Magyarországon qggodalonmql és türelme tlensegger néztek ez ele a parlamenti ok tus elé* Töúbezer existenclának, több millió magyar alattvaló idegen uralom alá j>aié kerülésének, egy nyolo millió lelket számláló nép gaz&asá** gi boldogulásának az ügye fordul meg azon p hogy est a szerző* a béke hatálybalépése aktuálissá tesz, a lefegyverzés kérdése* San vonni* hogy a kelel-europai államok, amelyek ha oroszországi bolsevi sta tűzfészek közelében fekszenek, sokkal inkább ki vannak téve egy kommunista lázadás veesélyének, vagy épen Trockij vörös csapatai támadásának, mint például Wme tország. ötből a szempontból egy túlságosan radikális es- túlságosan gyors lefegyverzésnek gyászos követ\ezménuei lehetnek, A második kérdés, ami most napireanre kerül, a jóvátétel kérdése, Mojyaror^. szág rengeteg sokat szenvedett a háború következtében* Ipari területeinek elvesztése * az októberi forradalom, a négy és fél hónapig tartó kommunista Jutalom- a román katonai megszállás* a romlás szélére sodorta. Bála túlnyomóan agrár népo msgfeesi leit munkájának /a magyar paraszt Európa eayík legdolgosabF munkása/ és e hala az uj pénzügyminiszter A Xogetök* Lóránt szervezőképossé %föÍ1iht s i?fr% a $i8 as * asá3 , 1 ^A^^gyh heluaeio ^naptól-naira mind noseieoo jut a xisgyensulyosddáshos. 4 j,óp§tételi^bizoits%anak loss a feladata elWntení, hogy az újjáéledő ország mennyi? fizethet a ml pénztárainkba, vagy inkább a kisantant pénstáraiba. Mint a lof egy verses kérdésénél, itt is helyénvaló fess ' as okosság es a mérséklet, ha nem akarjuk, hogy lösép-Európában állandó** suljon & gazdasági kuoss. . , fég nehesebb kérdés a szerződésben előirt területi változtatásoknak a vegrehaj tása. Két területnek kell gazdát e seréinie amelyek lakossága mintegy félmillió. As egyik Pécs városa es körnuéke, amelyei a jugoszlávok tar tanakmegszállva és amely* nek vissza kell most kerülnie Magyarországhoz, a másik a károm varmeguét kitevő Nyugat-Magyarország, amelyet Ausztriának Ígértek oda. reos fontos bányavidéknek a központja; sz az egyetlen szénnanyaterurett fft^flf.^jMt.rwM és t msghagyqtt álmagyar oknak. A liiHÚiftU £*ií„ífí ö ' í u 9ÍW*f á öt abájiuákaiysemmi kedvet se% mutálnak a kiürítésre^ Ellenkezőleg azt le szelik.hogy a meg* szállást még őt évre meg kellene hosszabbít tani. Ennek a kiván•liKVe^ÚH 01 ^ fóUhl mindent elkövetnek, hojy a kérdéses terület laMóssagát rávegyék ,arra, hogy saját maga foglaljon állási as anyaországhoz való haladéktalan visszacsatolás ellen. Ebben a .sJgyekvésükben számítanak a magyarországi forradalmi idők politikai menekül tjeire akikből egy magyar ellenkormányt akarnak ait* KÍiiU^ 0 ^ 1 ^^ r9n í Bli t tés99 l 2 * hojy az Pécs városát és környékéi fáigotlon köztársaságnak .nyihAniph«,Jnnek az uj flw iöstársUágZ, mák az elnöke a bolsevista/árolyi Mihály lenne, aki most, miatt Olaszországból nagy fe 1 tünést keltve kiulasitoÜák 9 Jugoszlávia* bon el* A vidék magyar lakossága azonban nem áll,kétélnek és rémé* szerzői^s a ^r'fénylő Yéf* namaoosan megsutinik és a trianoni .4* ^got*Magyarország kérdése még bonyolultabb. Mind<*ama területi veszteségek közül, amelyek a szerződés következtében a Jaguarokat sújtják* ennek a'vidéknek az elvesztése érinti le a* f aj.aa masabban a magyarokat. Egyetlen magyar ember sem tudja meg™ éríeni* miért kell három magyar vármegyét átengedni as osztrákoknak f amikor a háborút közösen viselték és közösen vesztették aheg/fi$ gyei akarta Ausztriát slford%tan[JémeUrsságVói: Kfi sÍllit L ás 9U %Í4*AÍ lI l anat ^i. h9l k 93n9 \ látszott* de n az események bebizonyU Í^ÍŰí V,°J y M h A v > n a t ri li Hrül. fa Ausztria"független íarad, !5* c f2* l9 H^oe9eshajóviszonybanél Magyar of szaggal. A két ország, amely századokon keresztül ogyaiíélt, most is gazdaságilag •gu*"srq*van utalva^ Bq »f szhválZssM őket, ha egy Í 1 ^ n J Í9r ¥ 9ti ^ntéssel viszályt támasztunk íözöttük' akkor S íz slátráVÁl *tmiHilfa e * 9 nÍ 9 > 9J Í .nmiro diplomatáink számi tolfa*. Meg kell egyébkent állapítanunk, hogy a mi áldozataink EAimt* politikánk ellenére a férnetorssághos valő csatlakozás í58ff**V'JHlW*H* mozgalom nem hogy csökkenne. hanem még fokoíínA) t ,L\ l /Üi Wfcí*«**Í* Ít a * oMlsntott tiljétozásun% íem k tin&MlHi* 9 JS al *& r %°* ™&y o maga részéről szintén ne W 9 A~ii n » & i l ¥ st L a J* M ?. OTs ¥A9ol váló egyesülés mellett. Tojjon ilLen körülmények kcsött^valóban szükséges-e, hogy Ausztria terL iirí * a W örületekkel növeljük, amiUr migfflténhml) Kall lPh^l^J%HŰ e VH rs A á i Nissan a Balkán kapujáig terjésztV ÍÍ7í2* dra í íf * '^•' íf 4*?? í ?*I # ^ hogy a háború egyik legfőbb volt? a imperialisták szemében a hírhedt Drang naeh Oston lit érkeztünk el qz utolsó kérdésbes.qmeluet a trianoni szerződés ratifikálás a főlssinre vet. tudniillik ahhoz, milyen pc-* litikái fog követni as antant az Uj Magyar országgal szemben.A trianoni szerződés kísérőlevelében, amelyel_Millerand irt alá, ne kény olyan passzus foglaltatik, amelyben szóján a határok kiigasz fásáról abban az esetben, ha azt valamely pdrut&soló etnikai vagy oos* dasági érdek követelné, Magynqr szagon esőket az igzrfeteke t meg{«* sagnlan. Milyen magyarázatot fogunk rnn aan% ennek a Kísérőlevélnél és milyen szellemben Jogjuk alkalmazni a békés sersŐdésXaz em* litett kérŰésskben? Angliában a Ratifikálási vita során a brit-nép képviselői ebben a iárguban jellegzetes nyilatkozatokat tettek* szagot, A ml kőtelessTbünK, hogy köshelejajünh azoknak a magyar ki~ sebességeknek az érdekéoen. amelyek . uvaegen uralom alá kerülnek* i magyar nemzet rom, felelős a háborúért* - Ilyzn ét ehhez, hasonló tjiTJatkozaMk estek/az angolJörvlnyhosás termeiben* PCJSM^iHil Magyarországon ezek a szívélyes szavak elénk visszhangra találtak nunl a Sövojkesőkre^ M r agyq r o,rsság régi JhaguQmánmLinál» heqvéső felarajzi fekvésénél es népének lehe^segshél jogva arra hivatott., hogy az ujjáalkotott Közép-Európának egyik viliére es a rendnek a ssilárásásnak bi x iqsi tékQ x le q ye n. Sos^suT csele késünk,akkor. na neon Mgymt, noyy pgi^Un üj ,%f t aitsük és és visszataszítsuk ellenségtink táborába*. •$* folejtsm elseM. hegw a századok során Jaaytrország siina%q a germán expansio ellen hurcolt* amint azt vngy fiőseines, Metál éhnek, a Sákőcsiahnak és Kossuthnak neve bizonyítja.
