Napi Hírek, 1921. június/2
1921-06-29 [0014]
ft Mikor Pária bál visaaaj öttem, azt láttam, haj y a magyar portára 123 milliárd atferná* Tan betáblázva* Som mi csináltak ezeket a texhe»-kat» A ferradalmak, a bolsevista ga somberek 9 a bábomig Fai dobáltak óriási köveket a la ve góbé éa esek a kövek most visszaesnek, Ha arról ven szó, hogy est a kárt viseljük agy, hogy kibir jnk, egyenlő teehervlaelás elve alapján /Helyeslés és taps/ - £1 kell Táltanunk vagyonunkat, hogy megmaradjon az ország aagyaraága és hogy élni txfl jon és hogy ne vegyék el vagyonunk megmaradt részét betörni készülő ellenségeink, Kern szabad megeng odaünk* hogy as ent ent a csináljon, mart nekünk magunknak kell rendet o± nálnio Ss borzasztó fel adat* jfezórt kall megtennlnk ezt aa erőlködést fc amit Amerika és Surópa figyelemmel szemlél és nézi, hogy mit tud a magyar. Ezért öt váltiságtör- . ványt csináltam, fi - Először ki kell váltani azokat a szeaélyelat, akik nem wjltak hábo- . rubaa, hanem fél voltak mentve. Szak fiaessenak. A hadivéltaág aa* hogy a falsán tetteknek kell eltartani a rokkantakat. Azt mondották, hogy sok* arrit kivetek. He számoljunk pénzzel, ki t adja megmondani, aat, hogy egy elveszett fiának hány ezer korona az értéke* Nem pénzérték ez, hanem vér* Hinnél nagyobb valakinek a vagyona* minél messzebb volt a harotártó'l és minél kisebb családtagjainak a száma, annál többet fizet* - A második a hadikőlcsönök és az összes magyar államadSaaágok iá ltsága. 183 milliárd adósságot raktak ránk. A háború, a forradalom, és a' kommunizmus $ HL ártatlanok vagyxnk benne. Azt mondták, hogy nem bírlak el ast a terhet. Igaz, nem birok én aa Önök zsebéből'kivenni., hogy ezt a terhet ki tndjam fizetni, tehát őszintén meg kell mondanom a hitelezők alétt: Uraafc, beoaületés mmber vagyok, nemt tudok többet fizetni, engedjetek a tehérből, Ti ia jól jártok, mért mi hasznotok van* ha senmit sem kaptok? Hasa évig bankigazgató voltam, mielőtt valakinek kölcsönt adtaiéivettem ac életbiztosítási társasághoz, hogy legalább ha meghal., a kölcsön összege* a'biztosi tási összeggel biztositsan. Az ent ent a pedig azt mondta, Magyarország nem tnd fizetni, az Önök kötelessége,, hogy bizeositsék be a magyarok életét, hogy fclgozzaaak, éa akkor Önök megkapják. Mikor lord Curzon Anglia kttlügyministere felállt az angol alsóházban és azt mondta, hogy telj aa bizalmát birja a mssyar p ésalfeymS^nia ter, mert ilyen J—ó pénzjUgyadnistere még nem volt Magyararszágn&:, azt mondottam,, hogy bizzék abban is, hogy én nem tudok többot fizőtai B akármit csinál. A haötkölosönből elveszem annak egy ötödét, hiszen a többi kamatját Jobb pénzbe** íbgják megkapni. ííakera utzt roon&ták, hogy a magyar ^ zdakkal. szambán kegyetlen vagyak* Igás, hogy .wongoráa songorázüm, - bár Hegedős vagyok - s ha meg.nyomok egy billentyűt. kiabál valaki a faluvégén, Azt mondom, hogy neí. felejtsétek el, hogy , én két sakktáblán játszom. A kisebbik itt van, a na-, gyobbik Párisbai. Künn vannak a nap adósságok. Tiz milliárddal tartozunk a franciáknak hátralékos kamatokkal, Tiz milliárddal az &sgolóknak.3»gy maajek hozzájuk, ha azt nem mondom s hogy uraim, le vágynak győzve, önök 1 áfeni fogják, hogy milyen igazságtalanok. A legyözőttnek egy kötelessége van, hogy becsületes ember legyen* Azért azt mondom, ennyit Jbgunk fizetni éa többet nam tudunk és est nekünk el fbgják hinni, önöknek fiaetniők itali, osak egyenlő igazsága*teherviselés elve alapján* - Ide azért Jöttem, mart a ...'£ földváltsigról vam szó* Zöt élességem yrlt a.föld népéhez Jönni* hogy raegbaszál&em a füldvAltaég torsényt, hogy S'nök is megnyugodjanak, és én is megkapjam pénzeate£« J fö láváit Ságnál sem akarok többe t, mint hu?z &ásal,ckátj!i földnek, nagyobbaktól földben akarom el vennif ami t a ki"gazdáknak akarok odaadni. Nagyatádi Szabó István földbirtokreformot csinált föld nélkül. láttam füst nélküli puskaport, drótnélküli távírót és sze* relém nélküli házasságot, de földbirtoknélküli földreformot nem lehet csinálni. Tehát nekem föld kell, a földet csak adóban lehet elvenni, s akinek aat oüjük, jmnok. meg is kell dolgoznia érte. A nagyobb-földbirtoknak el kelWenni egy részét /Viharos helyeslés és taps,/ A gazdatársadalom ezt el is fogadja s tudja, hogy progressziónak kall lenni a földváltságban,vagyis a nagyobbnak többet kell fizetni, de hogy ezt megbeszéljük, ^ar^a kértek a kisgazdákat^ hogy Kutas pusztán vitassuk meg. hogy mit tudnak fizetnie Azt aka<**rom, hogu azt az embert lássák, be nnem, aki a magyar igazságot ku~i tatja, aki nemcsak a mult terlyeit akarja eltüKtettni, hanem a jövőnek is építeni akar. "A javaslat tárgyalását elhalasztani nem lehet,, meri a gazdát nem'tar thatjuk izgalomban aziránt, hogy mi az 6 adótef&e. /Heineslés./ A halál azért nagyszerű, mert tudjuk róla, hogy biztosan te fog következni. As adóteher bekövetkezése is épen ilyen bizo» nyos, Qe nem lehet elhalasztani azért sem, mert nem tudjuk, hogy az antant mit parancsol. /Igaz, ugy van 1/ Ma as antant hisz nekem, Ha ma azt mondom^ hogy a'mm yar nem bir több terhet viselni, nekem az antant el fogja hinni. Fngedjék meg, hogy őszintén szóljak,. Kijeién* tem, hogy a bérlőnél magasabb váltságot kell kérn*m az ingóért, mint a magángazdánál, mert a bérlőnek az állatban van vagyona. -Törvényjavaslatot nyújtottam be a háborúban szerzett ya* gyonök sülön váltságára vonatkozólag, Szt fogom elsősorban megadás~ tatni, még pedig nem nagyon kíméletesén, Ajpénz értékét azért emeltem fel, mert különben az egéaz maoyar középosztály tönkrement vol* na* A szegény- tisztviselő aki utolsó vasalódeszkáját is eladta, az .is h f ős jiolt. azt is meg kell Jutalmaz ni. A román károkat a Tisza melléken figyelembe akarom venni. Igazság lesz K ae adó is lesz* Husz százalék a vagyonváltság. Ast mondtam,' hogy aki a háborúban szerzett • milliókat* negyven százalékot fizessen, és mert még beszednék tőle hadinyereségadóban hctvan százalékot, hatvan és negyven százaiéri, az összesen száz zúzalék, ezt tovább fej lessteni nem tudom. Szadeoz* ky Zajos ti barátom történelmi keretbe állította be a vállalkozáso.* m ÁA s azi hl38l > hogy a történelem a nézőtérs Azért már most fog 9l A ó A ni i a magyarság aolga, ezen megijednünk nem szabad. Most fog eldőlni, miien en epugy hiszek • mint Zr inui Miklós hitte, hogy ha Q magyar megpróbál maga felemelkednisenki más nem tudja őt olpusz** Utam. osak *ajátmaga,Mindenféle náoiók elfoalalták ami országunkat, ami soha sem volt az övek a Azt mondtam, nem fogok háborút csinálni. • csendben, lassan dolgozom' s apasztom a terhekel, Ezek a nációk foly~ ton utaznak és fegyverkeznek Magyarország ellen. Folyton hadseregei szerveznek ^.szövetséget kötnek Magyarország ellen és milliókat Aai~ tőnek el, • ai - árnyékéének arra, hog.y volt már ilyen egyszer. Miért meni tönkre az osztrák-magyar monarchia? Azért, mert folyton a szerbek ellen készülődött, A háborút mégis elvesztettük azért, mert már az első napon nem volt egy vasunk sem és a pénzt meg kellett hamisíta* nunk. Ugyanez a sors vár szomszédainkra is. Ha sikerül a magyar pénzt rendbehozni, akkor- szomszédaink összefoanaf: törni a Magyarországtól való félelem miatt. Mi várunk. Femcsak &o£cmdo t nem csinálunk, nem* . csak -fitztosi tjük a szerbeket és a románokat, hogy nyissák ki a határt, semmi bajuk sem less. hanem nyugodtan várunk. Fa a várakozás, amely alatt el fog dőlni, hogy nekem van~e igazam, aki azt mondja.' HWŰ mgyar örnaga.srimára egy halhatatlan fajta, amelyet elpusz. n neT l Iehet > »*M ozoknak, akik utolsó Tominkat is el akarják oimUOsak a ma yar tol függ, hogy mit akar. Itt dől el, hogy kétféle nemzet van a világon,Könnyű a cseheknek, románoknak, az összes hatal* Ui^íeiitíári a * én9 **** Erdélyt: P^őig azok'nem álVtakib-
