Napi Hírek, 1921. június/2

1921-06-26 [0014]

| De h r 9 c E e 1, június 26. ^debrecseni tenyéré- * álla tvásár ünnepélyes megnyitása alkalmávalfnagyatádi Szabó István f fö ldmi ve lésüaui miniszter a következő beszédet mondotta: fr**y&*.*«^e4^J Melyen tisztelt társasági Azok után a szivig ható felszólalások után, amelyeket az igen tisztelt barátaim, elmondottak, indi ttat va érzem magam, hogy én is szóljak néhány szét, Mem sokat forgolódtam Debrecsenben, de áldom ast az órát, mikor Dehrecsenbe jöhettem és iparkodni fogok, hpgy többsz'-r i* eljöhessek./Zajo* éljenzés./ Tisztelt barátaim! ípen itt a zeng hangjainál jegyzé meg az én tisztelt barátom, hogy mikor a menyasszonyt assBonnyá avatják, akkor *zokták apt a nótát énekelni, nogy:'] Az less a ssere tőm, aki mit.. . • " &n is ast mondhatom, nehpm is a társadalmi és c politikai életben, as lese a 'zeretőm, aki mit, , elsősorban a föld szegény népe, azután a magyar nemzet és társadalom minden rangú és minden fajú és minden vallású tagja./Éljenzés./ Kern kell itt nekünk nagypolitikai apparátussal dolgozni^ hanem osak, kezet kell egymásnak adni ./Hosszantartó taps é? éljenzés./ És akkor tudjuk majd, hagy kik vagyunk és kikhez tartozunk. Higyjék meg tisztelt barátaim ez a mi poli tikdnk alapja,, ereje. Ki amikor elindultunk, nem c* ináltunlc reklámot, nem volt sajtónk, nem volt pénzünk, c*ak nagy magyar faj szeee te t *t vittünk magunkkal. Fem kellett sajtó, ftfii kellelt pénz, a magyar szivek megtalálták egymást, ff* a mi poli tikdnk gyokerm is a mi eikerünk titka. Sokan kérdezték már amikor a saját kerületeikben A szocialisták legjobban szorították, és n*om értek el sikert, nem tudják mibe* rejlik az ő erejük. Mert az ő erejük nem a sgiybei való volt

t nem as e rköl csből, nem a megértésből fakadt. Ami erőnk azonban ott fakadt és ebben van a mi erőnk._JMva

9

tam. ép alapokban egy újságcikket, amely azon kesereg, hogy ha at intelligencia nem tudja "kezébe venni-a vezetést, aktor az ország talpraállítása szinte le he te tlen .Már tisztelt barátaim adunk mi hely » t 'íz intelligenciának. de csak annak az intelligenciának, amely erre fyrdemes. Mondhatom, a kisgazdapártban huszonnyolcan vagyunk született kis* gazdák, akik magasabb iskolákat mem végez tünk,a többi magasi kólát végzett, hát hogy lehetne hibáztatni erről as oldalról ezt a pártot, wem ugy van a dolog, A mai idők szelleme, a zilált áramlatok követelik azt, hogy a társadalom minden rftehe képviselve legyen a munkában és ott legyen,ahol a törvénye ket hozzák. Kizárni ebből nemcsak nem szabad, de nem is lehet semmiféle társadalmi réteget. Xa*ztalan.a.sze 1 ek ellen való küzdelem volna ennek az ellenkezőjét csinálni. Sikert nem érhetnek el^de m^gaka* dályozhatjdk a fejlődést. , , gazdasági ^kiállításra jöftem, örült is'a Ulkem rajta, de liKe.t'tlen itt a fehérasztal mellett a politikát teljesen kizárni . En már m eg mond- . "tam rézetem^i, ae kijelentem azoknak ,-^aki ke t illet: Tngem sem ug- , rjotni. s§m vis*setártani nem lehet. /Zajos éljenzés és taps./ ,%..m, aki as életet a gyakorlati oldaláról' ismerem, - de onnan art hiszem ismerem - én azt hiszem nem lehet engem olyan árokba beugratni , hoay beleessem a vizbe. En majd megkere?*m ast a helyet az árokban , ahol száras lábbal át lelet kelni, /Tetszé* és taps./ de ha át kell lépni, akkor 41 fogom lépni, beszéljen bármit a viláa. /Zajos tapr, éljenzés./ Rettenetesen ighéz helyzetbe* vagyok. A végz'et odaállított, ahol sokszor határozni kell nagyon sulycs kérdések felett. Igen sokálnatlan éjssa^ kám van, amikor nem tudom, hogy mit csináljak^YKet igen nagy teher előtt állunk a mai világban^ eltekintve a pártviszonyoktól , a pártpolitikától. A gazdasági guUlésen »$ó aelt a vagyonvált ságról. Rettenetesen nehéz kérdés. Wem igaz az, hogy a gazdatársadalom ki akarná magát vonni a teherviselés alól. Tudjuk, hogy a nem rtvC t'*Cc*L&ZkL:f&C (el háborút; amelybe* olyan buta becsületességgel vettük ki részünket é° amelyet nem ;,ml veszítettünk el, hanem elveszítette a német szövetséges és 0*-*« együtt ejves zitet tük mi is. Fékünk est a veszteségei hi kell fizetni. JTzzeU tisztában vagyunk

x hogy fizetni kell as országnak*, jf gazdák ezt tudják, de meg kell találni a módját, hogy a fizetés egyenlő legyen. Mi vitáztunk erről, fékem az lett volna a legkedvencebb e*zmém> hogy a kata*steri dézsmát nem a tiszta jövedelem, hanem a bérjövedelem után vessék ki. De épen itt értesülök arról, hogy igen nagy adók vannak kivetve. Ahová a mi kezünk odaér , ott az aránytalanságok H vannak küszöbölve de as ország nok heluén még most is megvan és egyes helyen olyan adókat vetnek ki a gasdaközönsé gfe, amelyet elviselni lehetetlen* A gazdaközönséget meg kell adóztatni,de csak addig, amig as alapvagyont nem érintik. Ma az alapvagyonát megggwngitjilk, akkor az ország alapvagyonát gyengitjük meg. Ma a Kormánynak és a nemzetgyűlés kepvi *elŐinek a legnehesebb helyzetük van abban a tekintetben,hogy meg tudják találni azt a módot, hogy az állam is megkapja a magáét, anire ssVksige van és a polgárait se tegyék tönkre. A kérdés mindenben még ninc* megoldva és nem tudjuk hogyan fogjuk megöl dani. Arra kérem a gaedakösönséget, hogy támogasson bennünket javaslatatval, tanácsaival. 0tt, ahol minden perce le uai kötve, le van foglalva az embernek, ott rá van szorulva,- ha a gazdaközönségnek tán több Ideje van különböző dolgokkal foalaikozni - hogy jöjjenek ók is, tárgyalják meg elfogultság nél\ül a dolgot és fejtsék ki,hogyan föndolják Ők a javaslatot. Írre kénem a debreczeni gazdasági \egyesületet is. fía a vagyonadót nem tudjuk igazságosan kivetni 9 'tünkre tehetjük az országot, ha pedig a politikai pártok nem tud'R9| megegyezni jéifcorítnatiák a helyzetet, ominek következményei leláthat cl 1 ónok. '