Napi Hírek, 1921. június/1

1921-06-04 [0013]

§ . Az Országos Földbirtokrendező Bíróság folyó évi június 4-én délután 5 órakor tartotta alakuló ülését Tóth János v.b. tjt

#

, a biróság elnökének elnöklése mellett. Az ülésen megjelentek Borosok Andor másodelnök, Nagy János, Mattyasovszky Miklós és Füzes séry Tibor tanácselnökök, valamint egy-két hivatalosan távollevőn kiyül.a biróság összes tagjai. Jelenvoltak Nagyatádi Szabó István ioldmivelesugyi miniszter, Tory Gusztáv a Kúria és Wlassics Gyula a közigazgatási biróság elnöke. A jegyzőkönyvet dr . Beé Oszkár elnöki tanácsos vezette. Az ülés megnyitása után felolvasták a bíróság megalakítására vonatkozó kormányzói kéziratokat mely után a biróság tagjai letet ék a hivatali esküt. Ezután Tóth János elnök a következő beszédet mondotta: Az uj független biróság életrekeléséuek történelmi pillanatában Isten áldását kér** munkájukra. Megköszönte Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszternek, továbbá Tőry Gusztávnak, a Kúria, és Wlassics Gyulának, a közigazgatási biróság elnökének megjelenésüket, és üdvözölte a biróság tagjait. Meggyőződése - mondotta - hogy mindnyájan átérzik azt a roppant felelősséget, mellyel hivatásuk betöltésében az országnak és önmaguknak tartoznak. A törvényhozás abban a hitben és bizalomban ruházta rájuk a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó törvénynek a végrehajtását, hogy "munkájuk mindig igazságos, pártatlan és csak az ország érdekét szolgáló lehet. Sem az egyéni érdek önzése, sem a protekció megtévesztése, sem a napipolitikai hullámzása vagy politikai pártérdek, sem a változó kormányok változható akarata nem érhet rel_hozzájuk és nem téritheti el a bir óságot az igazságnak,a pártatlanságnak, az ország közérdeke szolgálatának útjáról. Az ország újjáépítésének, jobb jövőjének- a helyesebb gazdasági életnek alapjait kell megteremteniük, melynek nyomán megelégedettség,, a lelkek összhangja, szociális béke.fokozott gazdasági termelés es mélyebb nemzeti érzés fakadjon. A törvény a bíróság számára nem állitott fel merev jogszabályokat. A biróság feladata lesz minden egyes eset lelkiismeretes.mérlegelésével az igazságnak és a törvény betűinek lelket adni. Hazánkban a birtokeloszlás egész ségtelen gazdasági tekintet ben/jieaz állam érdeke, a nemzeti eszme és az általános emberi haladás szempontjából is. Millió állampolgárnak nincs háza, földje. Az úgynevezett törpebirtokok aeiterszág földjének elenyésző kis százalékát, míg a nagybirtok egyharmad részét teszi* s ezek emellett nagy komplexumokban vannak együtt. Mind ez az államra, a társadalomra, a gazdasági termelésre, a népesedésre, a szociális békére káros hatással van. Ezen segíteni feladata a bíróságnak. A nemzeti termelésnek,a kulturjavak előállításának egyik főtényezője az emberi munka. Mikor a dolgozó munkás a munkából és ehhez a haza földjéből részt kíván, ezzel a munka nemzeti értékének megbecsülését is kívánja. Ehhez erkölcsi alapot a haza iránti kötelességek teljesítése adhat. Az ország mai helyzete min

r den állampolgártól megköveteli, hogy szellemi és testi erejének teljes egeszevei vegye ki részét a nemzetépítés munkájában, s egyéui erdekei mellett teljes erejével szolgálja az ország egyetemes közérdekét is, e mellett hazájához, nemzetéhez

} magyar fajához odaadó hűséggel ragaszkodjék. Csak az kaphat hazat, földet, aki hasznosan megmunkálni és annak nemzeti értékét átérezni tudja. A helyes szociális megosztás mellett a gazdasági többtermelés és a hazafias nemzeti érzés növelésére is törekszenek. _ Azt az örök adósságot, amellyel a magyar nemzed a hadirokkantaknák, hadiárvaknak hadiözvegyeknek tartozik, a bíróság minden egyes felmerülő esetben a legnagyobb készséggel törlesztő11 í f 1 ö * ö * Gondoskodásuk főtárgya lesz a kis- és középbirtokok erősítése, fejlesztése, szaporítása. Hazánk története, nemzetünk tradíciói, számtalan ténnyel és emlékkel bizonyítják, hogy a kis- • és középbirtokos osztály a haza védelmében,szolgálatában. a közügyek önzetlen vitelében elévülhetetlen érdemeket szerzett. A kisés középbirtokos osztály anyagi hanyatlása nemzeti veszteség, erősítése nemzeti érdek, valamint általában az, hogy a haza földje nemzeti szempontból a legmegbízhatóbbak tulajdonában legyen. . p

. á r J

uu- A Temps vezércikkében az osztrák vál.jaggaUes hangoztatja hogy .a Nemetországhoz való csatlakozás nem all szándékában a mostani nemet kormánynak, amely bírja Franciaország bizalmai, Wirth kormánya Németország érdekére gondol, Németország érdeke pedig ezen a ponton összeesik a szövetségesek politikájával., A lap utal arra, hogy május 31-én, azon a napon, amikor a stájer tartomanygyüles kijelentette, hogy ragaszkodik a népszavazáshoz a nagykövetek értekezlete a párisi magyar küldöttséghez jegyzéket intézett, amelyben a szövetségesek felszólították a magyar kormányt, a nyugatmagyarországi vármegyéket bocsássa a szövetsegesközi bizottságok közvetítésével Ausztria fennhatósága alá. A Temps kijelenti, hogy abban A "pillanatban, amikor Ausztria nagynémetjei a békeszerződést lábbal tiporják és a nagynémet mozgalom i'iejcbuJitayOj az osztrák kormányt f tv^w JU^aZ" ~ .7,. ,, . faó<v^éL*%£ v:

"' >••»> • a trianoni szerződés pontos és haladéktalan végrehajtását. /MTI./ §. Belgrád, jun. 4. /Avala./ Az alkotmányosé gyűlés tegnap vita nélkül megszavazta az elk-okmány negyedik fejezetét, amely az államhatalmak gyakorlására vonatkozik. A fejezet 46-ik §-a szerint a törvényhozó hatalmat a király és a nemzetgyűlés gya• korolja egymással egyetértésben. A 47. §. szerint a végrehajtóhatalom a királyt illeti, aki azt felelős miniszterei utján az alkotmánynak megfelelően gyakorolja. A 48. § . szerint a törvénykezési hatalmat a törvényszékek gyakorolják, amelyek ítéletüket a törvény értelmében és a király nevében hozzák meg. /MTI,/