Napi Hírek, 1921. június/1
1921-06-03 [0013]
B e r 1 i n , málunius 3*j /faolff/ Bathenau Walter dr* újjáépítési miniszter &" kimerítő jelentések szerint a "birodalmi gyülóí tegnapivüléséh a következőképen nyilatkozott; Önök- remélhetőleg sem • programmot f sem jelentest nem várnak 'most tőlem, A munkakör, amelybe bele kell élnem magamat, 'igen nagy és', néhány napig tájékozódási idő mégis csak szükséges lesz, hogy számot adhassak arról, ami történt éa arról, ami történni fog. Nem határozhattam el magamat könnyedén arra, hogy a nagy gazdasági területeknek egész sorától szakadjak el, melyeknek nagyreszet magam alkottam. Elhatározásomat megkönnyítette az körülmény, hogy uj hivatalom nem politikai természetű,, Hivatalomba nem mint párttag léptem., Ezért feljogosítottnak érzem magamat, hogy munkakörömet annyira nem politikusán.tekintsem, amennyire csak Ihetséges, hanem inkább magángasdasági és.ipari szempontból. Az már nem okoz gondokat, hogy működéi köröm bármivel, is;, összebonyólódhatnék ami a háborús gazdasággal összefügg, A háborús gazdaságnak vagy kény szergazdaságnak nem vagyok hive.Mint a porosz hadügyminisztérium háborús nyersanyag^osztályának megalkotója sem tettem semmit, ami ösz-„ szefüggötfc volna a közélelmezóssel.Munkakörömtől mindéMsftávol fogok, tartani, ami csak messziről is emlékeztethetne a lánoolásra és. a Jóvátételi nyerészkedésre, líem mernéintevékenységemet a német gazdasági élet általános reformjával összekapcsolni annál is kevésbbé, minthogy német közgazdasági életünk szervezete most sokkal betegebb, semhogy lehetséges volna felforgatni., A nagy gazdasági reformok csak akkor kecsegtetnek sikerrel, ha a nép öntudata már előre ezekhez a reformokhoz igazodott. Hivatalomat tehát tisztán 1 dologi elvek szarint vezetem*. En a végrehajtás kabinetjébe léptém be. Újra hozzá kell kap-, csolődnunk a nagyvilághoz«TJT:második dolga:, ami a kabinetbe való lépésemnél döntő szerepet játszott, Frsuaciaországák az újjáépítésre irányuló szilárd akarata. .Mondták ugyan, vigyázzak, mert a franciák naw veszik komolyan az újjáépítést, én azonban meggyőződtem arról, hog igen is komolyan veszik. Elnyomott és fájdalmai belső helyzetünknél fogva nehéz objektíveknek maradnunk, de azoknak kell mafadnunk Francié országgal szemben, ami jelen esatben abból áll, hogy ragaszkodnunk kell^ahhoz a felfogáshoz, hogy -Franciaország akarni fogja az ujjáépiÜést, Franciaország súlyosan megszenvedte á háborút. Teny, hogy 3,3 millió-hektár francia területet dúltak fel, 3.70 ezer házat megrongáltak, közülük 300 ezret földig romboltak, a francia adósságok óriási-, vá növekedtek, kereskedelmi mérlege passuiv. Be fogják látni, hogy . ez az ország igenih akarja az újjáépítést éá vélünk együttesen is akárni fögjaii Hogy Franciaország már intézkedett, az uj jáéátésre néz-, kád a tehát hogy akarja, az kiderül abból, hö ( gy helyi vasút ainak és „ hidalnak 60 $-át. gyárainak 30-40 ^~át, bányáinak 6 $-át, házainak* ifeafc, csak 2*5, *-át építette fel. de mégis felépítette. Tekintélyes, teljesítmény. Az.ujjáéáitóst tehát megkezdték és a legutóbbi napok eseménveiből mindjobban kiviláglik szamomra az az akarat, hogy végre is akarják hajtani még pedigvelünk együtt. Ha az újjáépítést egyoldalulag komolyan veszik, akkor nekünk is kötelességünk, hogy közre-? működjünk benne, ®zz&l azután áttérek Braun képviselő nekem szentelt szavaira. ~ Felolvasási egy fejtegetésemet, melyre e felolvasás nélkül is rátértem volna*.A sirodalai kancellár én a kormány többi tag£a JLa jól tudja fl hogy milyen súlyos aggódsl&Hnvoltam az ultimátum aláírása ellen* Be erről nem beszélt Braun képviselő vae¿ hogy milyen aggályaim voltak* Azt mm mondotta meg,, hogy- én nem a számok ellen küzdöttem, hanem aa $S3B&ta£sa&ftsm index ellen* £s ezt az Indexet maii ugy mint akkor a levétő 2sg tövesebbnek éa Jegsserneesetlenebbnek tartom és szent meggyőződésem, hogy e másik oldalon la már mindinkább utat tör magának ennek a belátása* Ha nem tartjuk kötelességünknek Intő B*svunkat fel* emelni a függő tárgyalások folyamán, akkor mit ja lent a becsületes meggyőződé© f Yagy vonuljunk vissxa a döntés, után dmssegva saabotálnlf /Jobb felé for dúlva s/ önöket is érinti es, mert aláírták aa ultimátumét* /lengek jobbról* lühes.más válaaztásunkl Peruitség/ la mégis Itt ülünk, ezt esak;azárt tesszük, hogy asolgéljnnk _e«~országnak as ultimátum után ugy, mint aselőtt*£a ha valaki asért£ mert valamely „ Intézkedést tévesnek tart, levonva a következményeket duzzogva viszszavonul, annak a meggyőződését én nem tudom megér tani* Ea egy papi sas családom, nevem* vagy épen SHS népem aláírását viseli ö es aa aláírás as én beosülfiteastö illetőleg országomnak beesületét jelenti» m aat hiszem, hogy kötel&settségeinknek meg tudtuk felelni! ha akarjuk* Ismétlem, amit mér az előbb |eleztemj Sohasem áUitottam^ haaaft^as ^dex keménységgé ?o$^ia?imit^ltoga^^ hiaaem| ezt a keménységet lehet enyhíteni* Bz az álláspontom* A miniszter azután befejezésül kijelentette, hogy feladatát* mely nemcsak nemzeti faledak, hanem világreaz.óló jelmtőeégüj? minden körülmények között balja ed teni fogja. /WEI/ .., . § ? f J S £ á d június 3, /Avala/ Pasics miniszterelnök megbeszélést folytatott Bjmiteovval, a Belgrádban időző bolgár belügyminiszterrel s a me&beszeles folyamán Dimitrov a bolgár kormánynak azt az őszinte óhajat es elhatározását fejezte ki, hogy a rési szerbellenes bolgár politika helyett uj politikát kell *aifÍMnh>rfc»&i teremteni ki kell blkiteni és meg keli faíátkoztafnl eg^s^ffkét szomszéd államot, JfasicB vázolta a múltban tett szerb erőfeszitóseket ?íííoo?í P i el tí^ozataUra, aminek^bizcnr/ságául tööh, a bolgár polifíSf^S 8 ! í«f el3 í e ^ m ®Skototí egyezségre hivatkozott. 1 szerb miniszterelnök emlékezteti 1916^e, amikor Bulgária az ellenséges államok " oldalán megtámadta^szerbiat mindama előnyök•ellenére, amelyeket az ententehatalmak igefctek neki arra az esötre, ha Szerbia oldalára áll vagy semleges marad*, Pasics kiemelte, hogy szükséges, hogy a bolgár SfJríSSvt/? 37 *^ 1 ^ ^ífonvságá| adja annak Aogy mfgtlgadjl^izalmat azoktól, akik »ele-vitték az Oroszország; b zerbia es a néSek szabadsagait vedő többi államok elleni háborúba.* Bulgáriának békSben kell élnie es a békeszerződést pontosan végre ckell haltani*. Az ddő és az őszinte munka, Pasics szerint megf fogják hozni~azt is/hogy a szerbek es oroszok a múltért megbocsátanak ulgáriának* 'A szerbek, horváí tok, szlovének királysága barátságban akar élni Bulgáriával, természeten avval a feltétellel hogy Bulgária felhág, az intrikákkal és a komitacsi hadjárattal. /MTI/ j ~. ... — t^V-
