Napi Hírek, 1921. június/1
1921-06-13 [0013]
. ^ Ás .1917 évi XII. t.cs. alapján a magyar vöröskéress t egylet ál tal hadse célyezés i és, nJnfálÁJii^o jlakr.a kibo.c%í tott kő tűén ye inek JJL -l\s%rs$lásdt júÉZ^ hQ Ö én délelőtt 9 urakor fogj&k a fővárosi m. kir pénzügy igazgatóság lott-o^-osztályának hivatala 1 helyiségében, /IX; Fővámház*/ megtartani. § A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormányzó a ke re ske delemügyi miniszter előterjesztésére dr. báró Sste rényi *áraor miniss** teri tanácsost as Országos Ipari és Kereskedelmi Oktatási TanáoS ielenleqi ,eInökséqének meqbisatása tartamára * tanács alelnökévé ne vezte J ki. v J Róma, jun c 12. A lapoK általában csatlakoznak a £?^ Z A ah0z l °^Pán az A^aati mond^a^ hogy az oktatás szabadsagai ol és a területek védelméről szóló nyilatkozat an^rj; bizonysága, hogy a kormány a néppártból függ:, A lap meg van eléged, ve azzal, hogy a szocialistákat nem hívták fel együttműködésre Az Epoca a beszédnek különösen azt a szakaszát om^ü ki, amely valona és Adalia kiürítésére, továbbá 3^'ria elfranciásitasara vonatkozik. A trónboszéd alapján a lemondás politikájáról kell szólani. A Coríiére d'Italia azt a körülményt, hogy a trón beszéd nem tesz említést a többi hatalomhoz való viszonyról a külpolitika általános békeirányával okolja meg. A lap panaszkodik a decentralizálásra való átmenet miatt, ellenben örömmel üdvözli a beszédnek az iskolákra és a szervezetekre vonatkozó reszet valamint azt a bejelentését, hogy a szociálpolitikában változás fog beállani„ Valamennyi lap megemlékezik Giunta triesti fascistának a közbekiáltásáról. Amikor T,oggenburg nevét felhívták, Giunta ezt kiáltotta: -Le Ausztriával.. A németek és a szlávok a fogadalmat olasz nyelven tették le. . A Biccolo jelentése szerint Toggenburg a közbekiáltás miat, segédeket küldött Giunta képviselőhöz és magyarázatot követelt tőle. /MTI./ Washington, jun. 13. A tengernagyi hivatal visszahívta Amerikába Sims tengernagyot. &visszahivásra az a beszed szolgáltatott okot, amelyet a tengernagy az ír kérdésben mondott /MTI./ M o s z k v a , jun. 13. A közélelmezési népbiztosság a külföldön 850,000 pud lisztet, 61.000 pud cukrot, 750,000 pud hüvelyes veteményt, 40.000 pud húskonzervet és 80.000 pud kisebb húskonzervet rendelt meg, Az élelmiszereket egyenesen Szentpétervárra szállítják, és %£&tÁ^. ; a munkások ellátására fogják fordítani. /MTI./ 1 <r • mm mm mm mm P á r i~s , ~jün. 13. /Havas./"A Hömme Libre hasábjain Eugene Lantier megelégedéssel üdvözli, hogy a magyar és a cseh kiküldöttek között a két ország közt kötendő kereskedelmi megállapodás tárgyában újból megindultak a tanácskozások és kijelenti, hogy Franciaország a maga részéről csak helyeselheti és előmozdíthatja, ha az egykori osztrák-magyar monarchia utódállamai szorosabb viszonyba lépnek egymással. Csehország és Magyarország között a tárgyalások kedvező kilátások közt indulnak meg, A háború nem hagyott hátra a franciáknál semmiféle neheztelést vagy rosszindulatot a magyarok iránt. Franciaország nagyon örülni fog annak; ha látja, hogy Magyarország jó és barátságos viszony. hm él a szomszédos köztársasággal. /MTI.7 Bécs; jun; 13. /A MTI. magánjelentése./ Dr. Schöller Richárd., aki a rótírai értekezletéé Ausztriát képviseli, a római értekezlet eredményeiről a Neue Freie Presse hasábjain a következőket írja; Az utódállamok gazdasági tárgyalásai még csütörtökig fognak tartani a Csütörtökön berekesztik az értekezletet és egész októberig elnapolják. k\szünet alatt július 2-tól kezdve Portoroseban fognak tárgyalni, ahol szintén hosszabb ideig maradnak az egyes kérdések megvitatására. A római értekezlet az egyes utódállamok gazdasági viszonyának a felszámolására, vagyis a multak lebonyolítására vonatkozott, míg a portorosei értekezlet a jövőnek szól, A portorosei értekezletnek az a célja, hogy lehetővé tegye az újjáépítést utjat egyengesse a jövőben közös érdekeket érintő kérdések szabályozásának és megállapodásokat létesítsen elsősorban a közlekedésügyi kérdésekben. A portorosei értekezlet túlnyomó részben közlekedésügyi értekezlet lesz. Tárgyalni fogja az összes fontos vasutügyi kérdéseket, különösen a forgalmi csatlakozás-ok kérdését, a kocsik és'mozdonyok felosztását, a hatarpályaudvarok ügyét és a szénszállításra vonatkozó szerződéseket, A ket értekezlet között még egy nagy eltérés van. Rómában az utódállamok egymás között tárgyaltak és a* tanácskozásba Olaszországot és Somán iát csak annyiban vonták bele, amennyiben a korábbi osztrák-magyar monarchia egyes területeit megszerezték. Portoroseban ezzel szemben a szövetséges hatalmak mind képviseltetik magukat és résztvesznek á tárgyalásokbanmert az ott megvitatásra kerülő kérdések őket is valamennyiüket érdeklik. A római tárgyalások során valamennyi utódállam képviselője résztvett, csak a magyar képviselők maradtak el á tárgyalás második feléről, mert a másodsorban.tárgyalásra kerülő kérdések tekintetében nem hoztak magukkal utasításokat es ezért á határozatokat egyelőre csak jelentéstétel végett tudták, átvenni. Csütörtökig még egész csomó ügyet fognák elintézni az ertekezletén, amelyek alapelveit már meg is állapítottákEzek: különböző kérdésekre vonatkoznak, igy a kölcsönös jogsegélyre,,a levéltáraknak felosztására, á személyazonosság és a nemzetiség megállapításának közös alaptételeire, az állampolgárság, bizonyítására; Az állampolgárság,egyik vagy másik államban való elnyerésének feltételeire, valamint a különböző államok részéről kiállított okmányok kölcsönös elismerésére e Scholler véleménye szerint csütörtökig még megkötik azt a megállapodást is. amely a kétszeres megadóztatás elkerülésére vonatkozik. Az értekezlet csak az alapelve^ gymással, &z állami hivatalnokok nyugdijának az ügyében is megállapodást létesítettek, amely ugy szol, hogy az államok mindazoknak a nyugdíjas államhivatalnokoknak kifizetik ;a nyugdijat,.«tli**^_ •v ?j az ő állampolgári kötelékükbe, leptek. A romai tárgyalásokkal kapcsolatban Ausztria és Olaszország közt is folytak.kulon .tárgyalások amelyek elsősorban a biztosító társasagok kezelése ^eiintetőben követendő alapelvekre vonatkoztak. Tárgyaítek tovaoba |z uj és a régi olaszok egymásközti adóssági követeléseiről, valamint azokról a különböző kártalanítási igényekről, amelveket olasz ái'Uspolgárok a békeszerződés alapján magán felekkel szemben
