Napi Hírek, 1921. június/1
1921-06-09 [0013]
u» • >> »• U-U. íj/"* ~ • v § P á r i 3 , június 9. / A MTI tudósitójának jelentése/ A STablogramme a trianoni békeszerződés ratifikálásával kapcsolatban a következőket irja: Azok, akik a helyszínén láthatták, hogy a békeszer- ~ zodésnék a hátárok megállapítására vonatkozó egyes rendelkezései mennyire lehetetlenek, megértik a magyarok hevességét, amikor változást kivannak és abban reménykednek' hogy a határmegállapitő bizottság eÜTogja tüntetni ezeket az elkeserítő igazságtalanságokat ós visszaadja a? nyugalmát a szerencsétlen Középeuropának. Franciaországnak nyomást kellene gyakorolnia a kisententsra, hogy hagyjon fel Magyarországgal szemben a tüszurás politikájával. A Journal desBebatsban Auguste Gauvadn megtámadja Danielout és azt irja, hogy Danielou jeaentése Magyarországon reménységeket ébresztett a határok ujabb megállapítása iránt, amit Budapesten már csaknem elintézett dolognak tekintettek Parissal, Guernler, aki JÍJK&XÍKKX Danielou helyébe lépett, igen jól felelt meg feladatának. Gauvain ezután dicsérettel emlékezik meg Guernier jelentéséről, amelyet bó" kivonatban ismertet\. A francia-angol egyezség - irja-csak arra lett volna jó, hogy Franciaországot" összeütközésbe hozza szövetségeseivel. -Gauvain . jagjt>mygsgxv.aaxK'tn£gB^hrs Briand beszédével., sincs valami nagyon megelégedve} mertha a miniszterelnök csatlakozott is a J kisentente rendszeréhez, mehis kötelességének vélte, hogy némi engedményeket tegyen az ellenkező rend,szer híveinek, amennyiben azt mondótta s hogy ha "Magyarország okosan vi' selkedik, akkor Franciaország kész együttműködni! vele^ G-auvain ugy talál— \ ja, hogy az egvüttmüködés a szó tulajdonképeni értelmében olyan.akciót jelent, amely a trianoni békeszerződés revíziójára irányulj Ez a célja nyilvánvalóan azoknak az államférfiáknak,.akik'möst Budapesten vezet# szerepet"játszanak. Ha Franciaország támaszpontot keres Magyarországon^ , akkor ezt hamarább, találja meg a békés parasztoknál, mint/jrágnásokn*!. W ta) Louis Háffert a (Presse hasábjain a bánáti kérdésről ir^a a Következő megállapitásra jut: « Gyakran volt már alkalmam felhívni arra a figyelmet, hogy talárt kissé túlságos engedékenységet tanúsítottunk annak a három népnek a területi éhségével szembén, amelyek a háború alatt ae entente oldalán voltak. Louis Bresse a Rappelben^azt irja, hogy a kisentente politikája veszélyessé válhatik a vilagbékéjére. Hervé Yrtwfaert re a Victoireban kijelenti, hogy. a békeszerződés nagyon súlyos a magyarokra nézve, de ez a magyarság hibája, mert nem^ tudta a múltban az idegen nemzetiségeket~magabaolvasztani* A szerződés nem tesz egyebet, minthogy alkalmazza Magyarországra a demokratikus és" a nemzetiségi elvet. Boncour beszédét kritizálva megállapítja, hogy sajv nálatös, ha ártatlanok bűnhődnek ,a vétkesekért, de sernél sem akadályozhatja" meg ezt a konzervatív és katolikus országát,, hogy megtorol'ja Kun Béláóknak és a zsidó bolsevista vezéreknek a gáztetteit. Cikke végén azt ir^a, hogy Franciaország szívesen nyújtana kezet Magyarországnak, de a kisentente máskép gondolkozik,. A francia kamara Jratifikációs vitájával az angol lapok is foglalkoznak.A Daily Telegraph azt irja, hogy Franciaországban komoly rokonszenv uralkodik'Magyarország irányában, mert arra számítanak, hogy egynapon Magyarország lesz majd az ellensúlya a germanizált Ausztriának* A vitában elhangzott kijelentéseket összefoglalva kiemeli Briandnak azt a kijelentését, hogy.a magyar kormány nem raakciónárius,, • § P á r i s , június 9. / A MTI szikratávirata/ Az líxcelsior kiküldött külön tudósítója hosszabb cikkben számol be arról a zar rettentő nyomorúságról, amelyben ma Oroszországban az értelmiségi Osztályok sínylődnek. A tudósító megállásitja, hogy az igazi Oroszország voltaképen egyáltalán nem bolsevista e3 hogy a szovjetek a valóságban ' .mindössze azon a kis sávon rendelkeznek hatalommal, ainely_ a gyér vasúti ^hálózat közvetlen közelében van, A szovjetek hatalma a rémuralmon epükig fel, amelyet főleg a kíméletlen üldözésekkel és házkutatásokkal tesznek* elviselhetetlenné. A legkeményebb büntetés vár arra, aki vitatni meri a bolsevista tanok helyességét. A kormány magának tartja fenn a jogot, hogy űjságokat és könyveket adjon ki. Az iskolai, tudományos és irodalmi müvek mindegyikében néhány lap a kommunista elvek dicsőítésének vanszentelve, Oroszországban ma nincs más irodalom, mint csak propagandairodalom. A pétervári műegyetem egyik tanára keserűen panaszkodott a . tudósítónak, hogy a szovjet kormány könyvéin''és újságjain kívül egyetlen könyvet vagy újságot sem lehet kiadni^pcKtíkax •* kommunisták nagy különbséget-tesznek az értelmiségi osztályhoz tartozók ós a munkások kezelésében. A munkások mindenben előbbre valók, még a színházakban, is nekik tartják fenn a legjobb helyeket,, Az oktatás most kötelező Oroszországban*" Az alsófoku iskolákban áz oktatást meglehetősen közepes eredménnyel jár* de a felső iskolákban már jobb eredményeket érnek el^ A kommunizmus nem sok hódítást tett a növendékek között. A hallgatók közül legfeljebb"* 10'f> vallja magát kommunistának, A diákok borzasztó nyomorúságban vannak. Az orosz főiskplák igen érzik á tudományos munkák és készülékek hiányát. ' Hmm— P á r i s , június 9 a Christescu tábornok,a román vezérkar megbízó ttj o, június 15.-én Prágába érkezik. A cseh vezér karral egyUtt ki fogja dolgozni a Somára a és Csehország között tervezett katonai egyezményt, /MTI/ Prága, június 9» Fintze és társa lakat gyártó cm ma ismét megkezdték a munkát, mert a munkások bizalmi jerfiai elfogadták a gyáriparosok ssöve tségének javaslatát 0f hogy enged* j ék savánál anul dolgozni azokat a tisztviselőké t es munkásokat, akiknek el távoli tá sáv a munkássss rve zet követelte. /MTI/ P0 •* B é c s j június 9. / A MTI Magán jelent ése/ Newyorkból jelentik? Harding elnök nemrég beszédét mondott, amelyben a gazdasági kérdésekről nyilatkozott és rámutatott azokra az aggasztó következményekre, amelyekkel az európai aranynak Amerikába özönlese járhat* Amerika + mondotta egyebek között az elnök - lassanként felismeri: hogy számára csak az általános.valutáris javulás hozhat segítséget. Ebből az okból azt kivánánk. szűnjön meg az atörekvés^ hogy az egész világ hozzánk akarja szállítani a maga aranyát,. Azon a pohton tül^ amelyen pénzünk szükséges érőfedezetével rendelkezünk, jobb volna, 3 ha az az arany, amely ma nálunk van. a külföldi nagybankok pénztáraiban lenne, hogy megszilárdítsa az ottani valutát és az egyejt országok pénzeinek egymásközti természetes egyensúlyát, ami életkérdés a'nemzetközi kereskedelemben. Szilárdan^meg vágyok róla győződve, hogy Amerika egyik fő feismsa feladata lesz a pénz értékét mindenütt megszilárdítani^. ORSZÁGOS I.RV^ITÍD
