Napi Hírek, 1921. május
1921-05-11 [0012]
ieleatis /Hegedűs ZeráJr pénzügyminiszter szombat©* a Somogy várme* gyei egyenes-adó. kivetési munkálatok átvizsgálására es ©lleaőrzesore Kaposvárra utazik v /Lordok házaJiF^c^dvye.)%ty<JL i&c*-cend f^ta&*x* i S Amit a nagyhatalmak ma tesznek, az nem egyéb mint hogy régi bajokat ni-bajok megteremtésével próbálnak gyógvitani. A Wilson féle 14 pontot teljesen figyelmen kívül hagyták, őszinte örömmel üdvözlöm a nemes lord ama kijelentését, amely arról a reményéről tanúskodik, hogy Magyarország mégis újjászületik. En nem féltem Mae varországot. Ami egy országot nagygyá tehet, az népének lelket és a magyar nép lelke nem törött meg, fisak az a feiőj' hogy a szerződés rendelkezései haragot szülnek, bosszút, az Igazságtalan sérelem erjedő érzelmeit, keserűséget, amely csak arra néz, hogy hol az első kedvező alkuiom ? amellyel a békeszerződés igazságtalanságait megdönthQ^xáJh igazságtalan ság nem tartós alap. Hiheti-e valaki, hogy ennek a szerződésnek a berendezkedése békét fog teremteni? Inkább a jövő háborújának magvait veti el, még hozzá olyan időben, amikor a béke a világ legfőbb szükséglete* J^ord Phillimore^ 'ilem tartja belyesntk egyes földrajzi egységek el szakítását az anyaországtól, m4gis az egykor elnyomott nemzetiségek szempontjából védelmére kel a békeszerződésnek. Szerinte például a tótok nem nagyon törődnek vele - alacsonyabb rendű emberfaj lévén- hogy mi lesz velük cseh ^ fennhatóság alatt. A cseh-szlovák álljun mindenesetre a parverü/i egyik fajtaja,amt&j szomszádjának,Magyarországnak ,róvására gazdagodik meg. Minderről felesleges beszélni, minthogy egyszer már készen van,, majd igy folytatja: A^magam szempontjából ellen e vagyok azokfiaX a határozaxokttaJt, amelyek alapján az egyik nemzet a másik nemzet ügyeibe avatkozik és arra akarja kényszeríteni a másikat, hogy tartsa tiszteletben saját népének valamely nemzeti kisebbségét. Szeretném tudni,' mit gondoltunk volna, ha véletlenül megvernek minket a háborúban és azt mondják nekünk, tartsuk tiszteletben angliai, írországi, walesi v a gy jersey-i kisebbségeinket. Ha azonban egyszer már megszerkesztették.a határozatokat, akkor hajtsuk csak végre teljes egészükben, A jóvátétel kérdésében a szónok csatlakozik az előtte szólók véleményéhez és azt kívánja, hogy Magyarország gazdasági és pénzügyi helyzetére legyenek tekintettel és jóllehet Ausztriánál gazdagabb, az egész jóvátételnek inkább erkölcsi súlyt tulajdonítsanak. Követeli, hogy a még megszállt területeket a szerb-horvát erők ürítsek ki. X flMgfl cu*r*iP^v I válaszol az elhangzott felszólal ás^Sra~^sLÖ\rcTTrTcT" oeszédét nem a szerződés megtámadásának, hanem az angol külügyminisztérium es az angol államférfiak megtámadásának minősíti. Nem tartja helyénvalónak, hogy bárki is, legyen az oly nagytekintélyű férfiú, mint lord Bryce, azzal álljon a ház élé, hogy hogyan készítette volna ő el a békeszerződést. A békeszerződést Wilson elnök látta, átvizsgálta és helybenhagyta. Bryce a népszövetség elveinek megsértését látja abban, hogy már többizben kifejtett nyomós okokból bizonyos magyar kisebbség idegen fennhatóság alá került A. Bryce által védelmezett elveket sokkal inkább sértené a régi Magyarország nemzetiségi helyzetének fennmaradása^ Brvce viscount kimagyarázza felszólalását/illetőleg elhangzott szagai aiapjan védekezik Curzon támadásai ellen, amit ez utóbbi örömmel vesz tudomásul . Lord Curzon megemlíti a székelyföld helyzetét . elmondja hogy izolált helyzetükben a székelyeket nem lehetett kapcsolatban tartani az anyaországgal; ami Pozsonyt illeti itt mar nehezebb volt a dolog, mert az ottani terület lakossága tulnyomélag magyar . Ugy hiszi, hogy az ottani lakosság meg van elégedve jelenlegi belvzetével. 0 Lord Newton: De nem Pozsony városában! JtWcurzon a baranyai szerb csapatok kivonulásának szükségességéről szól még^ azután következik a trianoni béke második ol-, vasasa. A ratifikációs törvényjavaslatot a parlamenti bizottság elé terjesztik. § A Magyar Távirati Iroda jelenti: Ujabban a következő vitézi telekfelajái-lásak érkeztek a kermáayzőhaz: G-rőf Nemes Jáaes/Báahalom/100 kataztrális hold, József főherczeg /Vértesdoboz és Vértesacsa/ 4 vitézi telek lakóházakkal ésgazdasági épületekkel Lippőcy Norbert /Pelsőgagy/ 10 hold, Sztankovánszky Jaaes /Alsómocsolád/ 18 és fél katasztrális hold, nagyváradi latin szertartású káptalan /hajdú megye/ 100 hold, gróf Széchenyi Béla /Somogy és Veszprém-megyében/- 90 höld # Melczer László /Órod/ lá hold, gróFAlmássy Déaesne /fiszafarján/ 15 és fél heldiKováts Gyula /Abod/ 15 hold és özv. Xivkovich Emiiné /Sajószentpéter 15 és fél hold. Pénzbeli felajánlásokat tettek: Koós József /Zsaruó/ 100,000 korona, Eszterházy Pál gróf~3o,ooo korona, Mattyasovsz*ky Miklós miniszteri tanácsos 5,000 korona.§ Magyar-francia csereproblémák. A francia kormány azzal a céllal hogy a francia kereskedelmi iskolák abiturienaoi megismerjék más or-' szagok gazdasági viszonyait, rövidebb, hosszabb gyakorlatra, megfelelő ösztöndijak nyújtásával francia fiatalembereket próbál'elhelyezni a külföldön sokfelé, igy Magyarországon is. A Magyar-Francia Kereskedelmi Kamarához ebben a tárgyban szintén felhívást intéztek a francia hatóságok. Ezt a felhívást a kamara legutóbbi ügyvezető igazgatósági ülé sen targyalta és az ülés, amelyen Matlekovits Sándor dr. elnökölt kifejezte a kamara abbeli készséget, hogy a francia kormány hatóságok kefére jár francia fiatalemberek magy-rországi gyakorlati elhelyezéséJen. A Magyar-Franc:].a Kereskedelmi Kamara viszont kérdést intézett a francia hatosaikhoz, nem volna-e lehetséges a kölcsönösség alaoián szgrrl^Lll^^f^f 9 ^t l7eZnÍ í««*edelmi gyakorlatra^?inciaországi cégeknél. A Magyar-Francia Kereskedelmi Kamara kéri azokat í ,.magyar cegeke-c, amelyek hajlandók gyakorlatra elfogadni francia keríaKo^'jaíS"?^!^.^' 8 k ° 2P0ntÍ titkári italában. Al. SS?
