Napi Hírek, 1921. május

1921-05-07 [0012]

§. A NÉPSZÁMLÁLÁS E3EDMENYE. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A központi statisztikai hivatal most készült el az év e~*ső napjaiban tartott népszámlálás előzetes eredményeinek összeállításával . E szerint Magyarország jelenleg meg nem szállt területén - amelyben természetesen ninersón benti a délen nekünk ítélt:' de á szerbektől megszállva tartoU terület - 7,840.832 volt a "népesség száma. Az 1910. évi népszámlálás ugyanezen a területen 7,470.006 lelket talált, A szaporodás tehát 10 év alatt 370.826 lélek, vagyis kereken 5 >. Az előző évtizedben az integráns Magyarország lakossága 8.5 jt-kai szaporodótr,. Ehhez képest a most elmúlt évtized népnoyekvese, tekintettel arra, hogy ebből az időközből csak négy ev volt normális a többi pedig az óriási háborús veszteségek és az elmaradt születések miatt majdnem miud passzív volt - nem is mondható nagyon alacsonynak. Minthogy a háborús veszteséget még mindig nem ismerjük pontosan, nem lehet megállapítani, hogy anépnövekvésbol meniuyi irható a természetes szaporodás, és mennyi a bevándorlás, illetőleg a menekülés következtében előállott beözön1 ős javára. Annyi kétségtelen, hogy a megmaradt Magyarországnak ezúttal nem kivándorlási többlete, hanem a megszállt területekről bevándorlási többlete van. Az adatok egybevetéséből kitűnik, hogy a megszállt területekről történt beözönlés számszerűleg teljesen pótolta a háborús veszteséget és a háború előtti négy ev kivándorlását. Az egyes országrészeket véve a népnövekvés ezúttal is a Dunántúl volt a legkisebb, ahol csak 2.8 %-ot tet ; ki, ellenben a Duna közén 7.3 #-ot ért el. Budapest népnövekvési aránya alig múlja felül az országos átlagot, ez^el szembén a főváros környékén elég jelentékeny népnövekvés mutatkozik, ugy. hogy Pest-vármegyénél még ebben az évtizedben is 12.1 %-ot tett ki a szaporodás, ami 123.840 léleknek felel meg. Az ország összes népn öv ekv éhéből egyharmad resz esik tehát magára Pestmegyére: a többi vármegyének már távolról sin.es ilyen nagy szaporodása. A teljes vármegyék közül Mosonban 6,1, Hevesben 6.3 % néps^aporodás mutatkozik. 4 Dunántúl három megyében: Baranyában /l.4 %/, Tolnában /1.4 %/ és Veszprémben /0.1% / csökkenés mutatkozik. Baranyában és Tolnában e kedvezőtlen eredményt az egygyermek rendszer okozta. A városi törvényhatóságok népnövekvóse ezúttal szintén jóval kisebb volt, mint az előző évtizedben, bár kétségtelen, hogy a városi népesség most is jobban fejlődött, mint a vidéki. A megmaradt 10 törvényhatósági jogú város népessége ugyanis 5.9 í-kal • növekedett, mig a vármegyéké csak 4.4 $-kal. Az előző évtizedben az integráns Magyarországon 17.8 % illetve 7.4 % volt e két arányszám. Az ország második legnagyobb városának, Szegednek 109.896 lakosa volt, amibe nincs beleszámítva a szerb megszállás alatt levő Újszeged es az alsótanyák lakosságának száma. Ugyanazon a területen, amelyre a mostani népszámlálás kiterjedt, 1910-ben 105.413 főnyi volt a lakosság, a szaporodás tehát Szegeden 10 év alatt 4483 lélek, vagyis 4.3 % volt. Debrecztn ezúttal szintén felkerül a nagyvárosok sorába 103.228 főnyi lakosságával; népszaporodása 11.3 % Győr és Miskolcz fejlődése szintén normálisnak mondható. A törvényhatósági jogú városok közül fogyásV csak Hódmezővásárhely uél mutatkozik /2 .6 %/

0 De nemcsak a törvényhatósági jogú városok, hanem a többi városok és általában a népesebb községek is jobban fejlődtek, mint a kisebb népességű községek. A mai Magyarország területén 1910-ben 82 városnak és községnek volt 10.000-nél több lakosa, most pedig 92 városnak és községnek. E 92 város és község népessége 10 év alatí 7.3 #-kal emelkedett, mig a többieké csak 3.5 %-kal . A.főváros környékén fekvő néhány népes községben most is szinte amerikai arányú fejlődés mutatkozik, ami részben megmagyarázna, hogy maga Budapest miért növekedett csak 5.2 %-kal . Igy Erzsébetfalván 30.2, Rákospalotán 41.5, Csepelen 42.C, Pestszentlőrincen 47.6, Cinkotán 59.3 és Kispesten 66.3 % a tizévi szaporodás aránya. Ha Budapesttel összefoglaljuk a szomszédos községeket, akkor JNagybudapestnek Immár 1.184,516 lakosa van és a népszaporodás 1910. óta 107.853 lélek, vagyis 10 %. Az utolsó évtizedben 11 népes város és község lakossága fogyott meg, még pedig S&ekszárd /6.4%1 Paks. /5.8%) Dunaföldvár, /3.7%j' Pápa, /4.5%) továbbá Mór, Szarvas, Tótkomlós, Karczag, Gyöngyös, Türkévé és Dévaványa lakossága, •á népszámlálás előzetes eredményeinek részletezett adatait a Statisztikai Havi Közlemények nemsokára megjelenő füzete fogja tartalmazni. Z á gr á b , május 6. A horvát köztársasági parasztpárt üándor recens herceghez a következo*fe£ra4*€ Intézte: _ Lli a horvát több sí- alulirott képviselői örömmel ismerjük el azt a tényt, hogy horvátok, szerbek, szlovének és bolgárok nyelvi, erkölcsi ós szellemi tekintetben szláv egység vagyunk. Horvát űultunkjkülönösen peaie a legutóbbi két év keserű tapasztalásai azonban arra tanítanak, W MnEet horvátokat és a szerbeket a szo politikai értelmében nem^szaoad etrvwCaieltinteni. Horvátországi túlnyomóan köztársasági paraszttobosegevei mar•csat: azért sem alkothat egy államot a szerb királysággal, mert»r« vátország ezt nem.akarja. Az önrendelkezés korlátlan joga es az akörülién?, boly Horvátország politikai, nemzeti, kulturális és gazdasági tekinteti en küíön egyéniség.volt, megtiltja a horvátoknál; hogy a Oovooe^w nép legyenek a szerbekkel ós hogy velük j^* államot alkossanak , A horvát nép soha sem mondott le erről a jogárüirirtevelyedett horvát urak kis csoportja már csak a horvát történelemre ós érdekekre, valamint a horvát népnek az 192Q novemberi választások alkatával le tekintettel sem mondhatott le erről a jogról. /Mii/ (-w^wuw/ § A magyar Távirati Iroda jelenti: Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter megkereste a naazetgyülés elnökét, hogy miutána pénzforgalom ideiglenes^ szabályozásáról szólc 1921 évi 14. t.cz. az országos törvény tarban április hü 5-én kihirdettetett, felkéri ot, hogy e törvény 6. §-a értőimében az állam jegyek kibocsátásának ellenőrzésére a nemzetgyűlés által saját kebeléből kiküldeniő öt rendes ós. két póttagból álló bizottságnak megválasztása iránt intézkedtek. Felkérte továbbá a nemzetgyűlés elnökét, hogy a m. kir. államjegyintézet évi számadásainak megvizsgálására az idézett tör-, vénycikk 17, §-ának a. pontja értelmében a nemzetgyűlés által a számadásvizsgáló bizottságba saját kebeléből kiküldendo három tagnak megválasztása iránt szintén intézkedjék.