Napi Hírek, 1921. május
1921-05-06 [0012]
. JJ o n do n , május. 5. /Reuter/ az alsóházban a jóvátételi kérdós vitáéit uicyd' uoor^e miniszterelnek nyitotta meg, utalva, arra a számos mulasztásra, amelyei lieiie,tor szag a békeszerződéssel, szemben 'elkövetett. A legfontosabb ezek közül az,'hogy' nem teijositette a 'ifcí'pgyyerzésre, a hadibűnösök elítélésére és á jóvátételre vonatkozó kötelezettségei t* • A nirdszte ülnök emlékeztetett a szövetségesek hagy, engedékenysógúre. A szövetségesek soha sem ragaszkodtak a szerződés ue tűihez és eiígedatnyéket tették. Llöyd U orge ezután igy folytatta: -'Az alapvető kérdés a leszerelés Kérdése*! a ieszereléstői• függ Európa nyugalma a jövőben. ;ó<siümif él e- ui" teáitok unk'-dincs arra, hogy örökre el tünt Németországnak az a rettentő gépezete ; ameiy* á2 Európában véghezvitt nagy pusztításokért felelős, ^oemnii uiztositók 'hn.cír tehát Franciaország szamára és Eurcpa bóké je ; számára, liémet.orsz.ág csal;' részben szereit le; meg igen sok nagy ágyuja, továbbá puskaja és géppuskája maradt. különösen'ki ke. emelni, hogy irreguláris Katonai szervezetek vannak i'<ónetországban, amelyek egymással egyesülve számottevő nadsereg .maglát alkothatnák. Ezenkívül tuisol volt tiszt es altiszt van. mindaddig, amig né..10tország erőszakos puccsot sz vezhet, mindaddig sem Franciaország, sem Delgium nem íehet nyugodt és kónyti len továí^iegyverkezni. - fíémetprs?dg azt nozza fel ürügyül, - folytatta tovább a miniszterelnök, -hogy a forradalmi es qfcom.>.unÍ3ta mozgalmakkal szemben non maradhat védelem nélkül. Nekünk azonban mégis rgaszkodnunk kell követelésünkhöz, mert a nemei reguláris katonaságnak van elég ereje ahhoz, nogy minden belső vészé ly t e Inyo m j 0 n. k háborús uünösök kérdésében a miniszterelnök ugy nyilatkozott, hogj miután a németek érzékenységére való .tekintettem, jelentós engedményeket tet1 amennyioen elfogadták a lipcsei törvényszék ítélkezését,, most mar semmiféle továijoi ellenállást nem tűrhetnek e kérdésben Németország részéről. a jóvátétel kérdésében - mondotta a minizterelnök - Németország mu«lasztása nyilvánvaló. Az értekezlet Határozott rendszabályokban állapodott meg, mert Németország áliaJános magatartása arra mutat, nogy nem szándékozik kötelezettségeit teljesíteni. Németország mentegetődzik, nem azért, hogy a teljesítést huzza-nalassza, nanem azért/, nogy kivonja magát tdoxa. a szező déshez csatolt jegyzőkönyv ér teimében Néme tországot f el szoii tották, nogy alkalmas időben tegyen ajánlatot az összes Követeiének végrehajtására, i'öbb mint négy nét teit al, amig_ erre válaszolt ós ükkor is olyan ajánlatta Hozakodott elő, amely a szerződéssel szemben egyenes kihívást jelent. A szövetségeseknek ama köve ipséiről, amelyeket délelőtt a német nagy követeknek átnyújtottak, Lioyd u-eorge á következőket mondotta: - A szövetségesek igazságosak és méltányosak voltak. Franciaország sebei máznom negedtek.be , az .^pusztított területek még romokban hevernek. Eseketfá ^Ldőkeket újból feláll építeni ós hejre kell állítani. A MűiszterelnÖk ezután kiemelte a Ruhr-vidék megszállásának jelentőségét ó^jrutalt arra* nogy ezen a területen a náooru előtt jóval töob, mint százezer millió tonna mindenféle fajtájú szenetVanyásztak. Németország egésj vas-ós acélgyártásának kétharmada a Runr-völgyre esik. Az elmúlt évben naponta 25,000, egyenkint ±5 tonnás vasúti kocsit rak tal; meg szénnél. A Ruhrvidék nélkül - mórodtta .uioyd üeorge - Németország nem élhet meg. - Franciaország jaájus l-ón meg akarta kezdeni a bevonulást, de mégis hc zájárult ahhoz, nogy Németországnak ujabb alkalmat adjunk amegf oniolásra és ezért elhalasztotta előrenyomulásai. volna türelmetlenkedni amiatt a magatartás miatt, amelyet Franci aoország cueen ^kérdésben tanúsított. Franciaország neiyzetenem az, mint angii^jVafey ulaezországó. a franciák még friss emlékezetükben őrzik két invázió emibkót. Ma^Franciaország íegszeub vidéke még miiidiÁ elpusztított terület ős iiz évbe veleteíik, amig ismét helyreállítják. 11 ein Franciaország volt a kibivó. fél, mégis ő ma a háború áldozata, jogunk van -azt követelni, nogy az a nemzet, amely annyi pusztítást miive ltJ .képességének legvégső határáig, hogy ismét jóvátegye azokat a káro^izesssn^, kat, amelyeket okozó tt.A-.il/ § A hus-éa vendéglői árak hatósági ellenőrzése,. Az utóbbi időben a fogyasztó közönség sorából sürün hangzik''fel az a teljesen {jogosultnak lát szó panasz ,hogy &z élő marha és sertés '•• árának: ujabban tapasztalt állandó esésével a közvetlen £ogjcasztásra szolgáló hus és eh)fez hasonló egyéb termékek ára egyáltalán nem tart lápást és hogy a vendéglősök az árak megsazbasánál sem tartják magukat a mindenkori páaci árakhoz» Mindezekre való tekintettel a kereskedelmi minister utasította az országos kjfizoonti árviszgáló bizottságét, hogy tegye vizsgálat tárgyává, vaj j oh az 640? áltatok és hústermékek ára kőzött mutatkozó aránytalanság milyen okokr vezethető vissza ás hogy mindazok ellen f akik az élő állatokkal s az ál^fati hústermékekkel való kereskedelemben árdrágulás előidézésére alkalmas tevékenységet, fejtenek ki,az á^drágitási visszaélésekre*! szóló ~ törvény rendelkezéseinek me^izegese cimén tegye meg a feljelentést. Kötelességévé tette továbbá a kereskedelmi minister az országos központi árvizsgáló bizottságnak,hogy a vendéglősökkel szemben is állandóan a leghatékonyabb ellenőrzést -gyakorolja és a tapasztalt visszaélések megtorlása érdekében saját hatáskörében megfelelően járjon. r 'el. /MTI/. — —<w I Szolnokról jelentik a Magyar Távirati Irodának: A román megszállás idején Horthy Miklós kormányzó kenderesi családi kagtélyéb az ott táborozó román cápátok tudvalevően teljesen kifosztották és csaknem főidig lerombolták. A kormányzó most elhatározta,lio -y a régi kúriát újjá éviti.eti. Tudomást szerezvén erről Kenderes kő«$et/ okossága .több száz aláírással ellátott terjedelmes kérvényt juttatott a kormányzó elé,s engedélyt kért ar, a,hogy minden erejével és áldozatkészségével a lakosság maga építhesse*fel Horthy Miklós szülői házát. A kormányzó nevében most Bartha Richárd,a kabinetiroda főnöke Kis László községi főjegyzőhöz intézett meleghangú leiratban mondott kokszon etet Kenderes lakosságának az önzetlen és szeretetteljes ajánlatért, A leirat többek kőzött a következőket mondja; A kormányzó ő FŐméltósága különösen jóleső érzelemmel fogadta Kenderes község lakosadnak ajánlatát f a kormányzó ur szülői házának ujáá— építésénél ugy kézi mint igás erejükkel való közreműködésre és abban ujabb, bizonyítékát látja a hosszú idők hagyományaként családja és a kőzsétf lakossága kőzött fennél} ó meleg együttérzésnek. "íagaszkodásukat ő FomáltóV sága szívből viszonozza es nemes elhatározásukért legmelegebb köszönetét küldi. Bármennyire is óhajtaná azonban 6 Pőmáltóéága.hogy uj"honának felépítése kizárólagos emlé*ke legyen, a lakosság megható ragaszkodásának, mégis a lakósa&pt túlságosan megterhelni nem kívánja s ezért óhajtaná, hogy majdan az építésnél minden munlseL#a*fc egjr-egy önként jelentkező jelképezze közreműködésével a lakosság odaadó érzelmeit. PTO-OOMO! A minist ere lnökség sajtóosztálya kéri a t.Sze-rfeeszt őrsegeket ,hogy a fenti s>rokat közölni szíveskedjenek.
