Napi Hírek, 1921. május

1921-05-30 [0012]

Pária,, május 31

c /üavas/ A Petit Párisién irjau A ir&naia kormány láts^óblag-ksW_belA^y*aaÍ-aibn* hogy Jtelaósziléniába szakértőbizottságot küldjenek ki^ aalynet magalakí tanát as. mgfSL kormány elvben mar tagnap alfc^lározta*. A francia kormány oaak azt köti ki„ hogy a legfelső" taaáaaoaak a. .ngakéribá-bisottsag mmká.jának~..h©íejezése. ataa.Iog-j.on

. a- tanán»kpzááha^ nanam előbb* Csak. & tárgy&láa menelároX van. tehát aaó s igy. nem. igen less al~ kalom- axx*v hevoa viták, fejlődjenek ki* Megjegyzi azonban a Petit Mariáié** hogy véleménye svamat céltalan-18$ .de mm venae* delmea is falaoazilazi aha ggakártg-bizút ságj^t kuldoni.

e fiSltmim, aer'á a nolysxixTisagálA aan adhat, olyan. i«ltrllá^pdiiekit a szavasáé eredményére"!*, jmawnrtft-vagy azuorazág... tago&odáBáxólg aelyakat Parisban, és Londonban nem iasLemánskí, Vesns&elmea padig azért», mert egy uj bizottaág magérkezéne Qppalabe .okvetlenül gyengítené a szővetségeaközi nianzio tekinté|.fcii éa osak njhdl falizgatna a lkkoaaóg hangulatát© Aa Qeuvr* megállapítja„ hogy a.^oadosú kitügyi hí* Tatainak a jegyzike* maly aztköveteli* hogy .a.legfnlao tanács üléseit legkéseob azombaton kezdjék msg

r nagyon erélyes hangom szál, A lap arról értesül* hogy a saÖTatséfflaakoxmamyoJLfajel : ®a j^állapodaak-ahhaa

ö l^ogy szombatca tartják esszejövntelüket Boulogneban^ Part iaar kij alanti aa. Boa© de Parisban^ hogy Lloyd ttaorge iuaiua l

a-r® vagy 2»-xn aka£jawJEltüaatmi....a-laj;ÍAlto" tanaos ülésltj. másrészről feltételeket akar kötni az uj azaknrto-bízotieág ílietókaaaigéhaa^ Áa említett tudósi tő adatai szerint Lloyd deorga est a bizottságot osak neglfihatósen alárendeli végrehajtó szarvnak tekinti* melynek, szigorúana asÖTttaógaa miaiazterek . határozataihoz kell magái.tartania,... csak ezeket a határozatokat kell a. balyaainan^tánylagaa. Yiasoavokiu^~..gi^aliaa&alok*. .. Partingje k következő résziétekat közli Briand valósaiafllag várható, válaazátóit Franciaország-balatgyazik abba^ bogy Felaj5sz.il iá» ha gzakéxt£»diiu<tt8ág..utaaaa&« de ast kívánja, kiig? ott «l%m rizs* gálatöt folytaaaanak^ maly mtgézáeiűA ®st &.mr*x

s i«hii stent a legfela£ tanács határozatainak, alapjául szolgái*hasson* Briand- aaaxinl ^niaaa...krtelae 8aa~ eaehivni a legralno".tanáaafc* a^d^^anlg a *z&ízéxt®L ha nem fajesték KankáaiukaU Aa szakértÓkat Kiáshat nevezai-a legialso tanács külön üléna aélkia is, £ köabeeeó idomán, randba kell szedni a n#~ matakat és a langyalakat éa eahóT a célból kozba tanácskozásokat keíl lolrtataOarlinban éaíars*haa«v Szóval Briand biztos akar lannin afelől, hogy U©yd,Gnorgn.késa-a bizonyos angadmányakra. mialött a döntd elhatározás Taszadalmaira alazánaá magát t

. Ma/ 1 a r s ói toájtaá Z1J -/Leagyel. "távirati tlgyaöfcségy 1 jöla»i M heiyse.tre való' tekintattel aiWűLaiatertanáos te^aapi roMkljali w*. lésáa ölnatlrosták, hogy a koraány lemondását visszavoajait^ ./MW I o n á o a 9 maj'os. 30»

: /Woltt/ Sir Pniilip Millet^ as Oo^serrer fraania munkatársa, lapjának Páriából a következőket irjaí A £a Franc ziaorazág/ és lémét ország közti entente veszélye mindad,dig nea fe» nyeget

ft migBriaad álla^korHiányoa^, Mial köseiebb jön aa a pillanat., a-, mikor a szövetség jövőjének kfír&é&ét végérvényes megegyezéssel tisztáz^* ni kell. ez padig osak a • Pária és. London köati ált*xá&c& 4&. ., •• \tá megbeszélésre kövotkezhetik^MilXat véazlateaan kiÜ^ti

a ho.^y a re azillejLai politikai esemés^am vaksalea hatáat tettoj^lraBO«iaorsaáÍT»a» aa aa a-hatás talán" még a felaosziléjtai kordia szabá^dsáaáa tnü is érsÓdnl túrni Sz a benyomás as volt* hagy ftj&tffazilézia -^ügj-úl &X Anglia komtiaentalia polit.ikajábasi. beállott ^áltozáaltóau %y srranozia aajtóbea, mint a franczia parlameatbem ma már aok nige w &&» aak a felfogásnak* ho^y' Aaglifeák ymz t$zhm "^ancziaoarósággal •iazonya éa hogy Anglia most "már vagy uj barátok útéM néz. Tagr viasza* tor egykori büszke Izolálsaánsho&a, Az angol politikát^"sajnos* a txmr>. biák. ttövekvó mértékben saákmáayolják ki éa eaert Franazia^aásag'bon sagyóbh tért nádit mn&k a kissrlaxaek az eaaméje* hq^y" vaájon Vévat** orazág a«m érhetó el könnyebből Angliámált AI AnglUval való szövetség alternatívájául" teljes politikai Soatrlaat éllitottak fel^ Sz á dootvlna azon alapszik, hogy Hémotörszágtuak a joviban azukaéga vak a transzán •as*a

# franozlaors'zágaak pedig a némt szósrő^'lzfc is mondják* fcogf Franczlaórazágnak most módjában' 6X1 ^ hogy léaetorázágnak." Mrópábaa* vagy Böxópán."kiTül rendkivül_ ért ékes enigedmíayeket ajánláom tel* Millet azőriat egyesek egészem Odáig mennek«~feogy példáiu. K^imeráanaik német ké'zm való vissza juttatását- já¥asólják

9i Miilet kijajwanti* bagy Sranaiaors^ág minden ndlitikttsa' belát ja* 'hogy' bánainó kívánatos Is, m közeledés, msmotoznzaghoz, ez oaak A&gXim együttmüködásével- nem pedig Aaglia ellea, történhet^ /wni/i, B

T

i'rUi| május h© 30 /ffolff/ Btark

t a megszállott terület birodalmi biztosa^ ttóvalovőleg a hivatala alól való főimen^ tése iránt nyújtott ba kérvényt* Sanek oka az

a hogy bizonyos Mó . óta közte és: Rajna-vidéki bizottság között egyenatleaségek támadtak*, amelyek elalmitására a birodalmi hiztősaak hofolyasa nem lehetett^ a amelyek kövétk. ezt éhem a Bajna* "bisottság vizsgálat alá vette a neki adott agremeni visszavonásának, kérdését^ L birodalmi k^cmény (

a felHozott Indokok sulg-a elótt engedni volt kénytelen ás Starkot vúzs&m jae'kelótt azaltadaágolta^ /fflil/Z ^.s. JÜ;