Napi Hírek, 1921. május
1921-05-28 [0012]
Rákosi 0 enő az Apponyi-ünnep szgsnoka a Vigadóban a következő ünnepi "beszédet'mondotta2 - Fenséges főherceg;! Magyarország hercegprímása! Kegyelmes Uram! Tisztelt ünnplő közönség! A templomból laton szine elől jöttünk ide. Ott tanúságot tettünk szeretetünkről* hűségünkről, hitünkről, tanu. ágot tettünk ünnepeltünkről Isten előtt. Ide jöttünk , hogy tanúságot-; tegyünk** a nemzet előtt őróla, aki* a mai napon üönepefni összejöttünk. Üdvözlöm mindazokat, akik eljöttek, akiket Baagmáctem megoeveztem és a váa»g-réket, a városokat, a községeket, az egyesületeket, mindazokat, akik itt vannak, akik képviseltetik magukat és üdvözlöm azokat, akik nincsenek itt, mert nem lehetnek itt, de könnyes szemmel gondolnak e pillanatban ide' /TTgy van'./ Tisztelt Közönség! Igen nagy tisztesség nekem, emsritált jubilánsnak e jubileumi ünnepi beszédet mondhatni. Sajnos abban a kissé kényelmetlen helyzetbe kerülök, hogy jót, rosszal kell megfizetnem^ m ÖBag^msitósága volt az, aki engemet az 6 szó^atos ajkának arany valutajávai üdvözölt annakidején és én ma papirosvalutában vagyok kénytelen ne* ki fizetni. Hetvenöt esztendő élet, ötven esztendő munka igen nagy-idő., Tudvalevőleg az nem mehet egyenlő időjárásban m±aii±gx±gy mindvégig. Sok fordulata, sok viszontagáága iwel. egyenlő sok öröme és sok bánata is lehet. Re ha végigtekintek én, aki ennek a pályának a kezdetét, is láttam éjfc a végében gyönyörködöm, ha végitekintek ezen az uton, azt kell mondanom, hogy minden változandósága mellett két állandó kiaérője voltj Bgy. fekete felhőt és egy fénykévs.'. A fekete felhő az volt a félreértés, a félremagyarázás, a meg nem értés, a politikai ellenkezés és mindaz, ami a nyilvános szereplő embernek életét gyötrelmessé tudja tenni* A másik kisérő az volt a diadal, az öröm, a fény, a szeretet és még száz néven nevezhető érzelme az embernek, amely ma idegyült. Mert ennek a világkatasztrófának kellett ránkszakadnia, hogy az az árnyék, az az ellenfél az 6 pályájáról elmaradjon és itt tömörüljön a fény es szórja rá minden-erejét, minden tüzét a mai napon. /Hosszantartó éljenzés,^ éljen Appor Tisztelt Ünneplő Közönség! Mikor ezt a csodálatos palát ünnepeljük, minden ünneplő azon töpreng, mi a titka annak az erőnek, annak a hatalomnak, annak a varázsnak, amely az ő pályáját jelenti, ránk , magyarokra nézve. Ezt mindenki egy és más tulajdonságaiban keresi, mert hiszen ezzel az isteni fényes ragyogó tulajdonságot ünnepeltümk benne és minden egyes tulajdonsága elég volna egy egész ember számára. De én nem is a tulajdonságainak összességében keresem azt a hatalmat, amely erőt vesz rajtank és ünnepl$kedvbe hoz bennünket. En ennek az érzésnek mélyében keresem •a gyökereit. En ezt keresem a magyar -históriában,' minden nagy ember sorsa parallel e.^yenlően azonos a nemzet soráéval, /Bgy van!/ mert a nagy férfiak voltaképen nem egyebek, mint egy-egy korban a nemzet összes tulajdon-" sá&aikak inkarnációi„ En Magyarország níUtóriáját ebben a pillanatban két részre fogom osztani Tisztelt Ünneplő Közönség. Egy részre, amit'elnevezek hőskornak, a hősköltemények korának, a másikat elnevezem a tragédia korának. Sokai hallottam, százszor dicsekedtünk vele és nemcsak dicsekvés volt, hanem valóságos érték, és érdem, hogy Magyarország századokon keresztül a nyugati civilizációt,a nyugati műveltséget védelmezte, hogy védőbástyája volt a keleti invázió ellen a nyugati műveltségnek, amely anélkül megostromoltatott volna és talán rombadöntetett volnai Hát mit jelent ez' Ez világos, hogy a keresztény civilizációnak az empriuma Európában. Ázsiából jött.a civilizáció, de Európában.* Rómábarfor: rakott fészket és onnan hódította i&g az európai iöldrésst és itt élt, itt lélekzett és itt.érte azt az igazán impozáns mivoltát, amelyben századokon keresztül láttuk egész a mai napig, D e egészen világos, hogy Európa keeet felé védtelen volt és a gondviselésnek őrködni kellett azon, hogy az emberiség számára alkotott civilizáció*, amely a boldogulásnak az üavözü-lésnek az az utja, melyet a keresztény civilizáció jelent, el ne vesszen és é£ azért ne szenvedien, E z ért keresett a gondviselés magának a Keleten egy őrszemet, mely megállja.a helyét. Próbált szerencsét a hunokkal, az avarokkal, a gepidákkal és a szláv törzsek egész rajával és nem volt szerencséje. A Gondviselés mindezeket, egyiket a másik után látta rombadőlni, elpusztulni, visszavándorolni és semmivé lenni. Végül hozta a magyarokat es a magyar faj itt államom^ nemzetet, erőt. Várat alkotott, de ne méltóztassák azt hinni, hogy a'Gondviselés ugy,dolgozott, hogy odaállott Árpád . elé és azt mondotta: Árpád ( éo»kiviszlek Ázsiából Európába és ott őrizni fogasd a civilizációt. * Gondviselés egyszerűen odaállította arra a részre éa azt mondotta: Alljm meg szilárdan a magad lábán, ha meg tudsz állani, akkor teljesítettek kötelességedet, mert akkor védelmedben,van mindaz a kincs, amelyet auróoa ma őriz á keresztény műveltségben. Es Árpád elfoglalta állását es védelmezte magát, mert akkor abban áz'országban, melyet itt alapított, amely itt virágsott századokig, a magyar nemzet léte,államának függetlensége és felsőbb rendeltetése öncél volt, amelyet védelmez-? ni kellett és amelyet, ha megvédelmezett , meg volt védelmezve a Nyugat*. a , . -S 1 . Sajnos háromszáz éves török háború ugy kimerítette a magyart, hogy végül Mohácsnál elbukott és £00 éves török hódoltság azt a gondolatot érlelte me§ a nemzetben, hogy immár nem képes önmaga magát , felszabadítani, nem képes maga magát, államát függetleníteni, önállóságát megvédelmezne, támaszkodnia kell egy másik államra. Emitt lezáródik a hőskorszak, az epopéák korszaka Ma— gyenországra nézve, amelynek eposzi hősei voltak mint zent István, * mint Könyves aalmén, mint Mátyás király, azután a kisebbek, a.nem koronásak, mint Hunyadi János, Hunyadi László és Kinizsi Pák és egész sora. oryan epopeisztikus alapoknak, akiket bele lehet állítani Homeros akármt \yik nőskölteményébert. Most, hogy t más államot válásáőttunk, az egy . rí „zetes lépés volt, amely kénytelenségből történt, azonban nagy csalóid sel járt. A másik állam nem védelmezője lett az országnak* hanem ez. a. ország kénytelen volt magát az ellen is védelmezni, /ügy vad!/ Es 400 esztendőn keresztül jzt az önvédelmet, a függetlenséget, az.önállóságát az államiságának attribútumait kereste magának, hogy Apponyi szar vaival éljek, /Hosszantartó éljenzés/ Ez a tragikus része a migyair his-r tőriánknak. Ennek is vannak hősei, de ennek hősei azonban bujdosásban,. számkivetésben, menekülésben,^vérpadon, öngyilkosságban pusztultak el. Hogy többet ne mondják itt van Rákóczi, Thllköly, Széchényi István 1 ; Teleki László és még eg|sz sora azoknak, akiknek ma martlroloaak nevezünk. ,
