Napi Hírek, 1921. május
1921-05-27 [0012]
bej;erjesztett magyar $avaslat+o€$zc& Es ezt az eljárást annak a politikának kapcsán mérlegelik, amelyet Magyarország és Ausztria még rövid idővel ezelőtt is Közösen folytattak és ájiely politika mellett - hiszen ezt a régi monarchia bebizo- ; BQrltOtta T teljesen kizárt dolQg volt , hogy mi valaha arra csábiItattuk volna magunkat, bo&y -amiről sző la esett - a szövetséges német . birodalom területe egarészének megszerzésével kárpótoljuk magunkat azokért a veszteségekért, amelyeket as akkor" m% be nem fejezett háború kimenetele reánk róhatott volna. Ez sem . . a legendás és remélhetőleg még nem legendává lett "német hűséggel", sem pedig a magyar lojalitással, és, lovagiassággal össze nem fért volna* • Ezek a nyugatmagyar országi kérdésben önkéntelenül is felmerülő" Összehasonlítások következtetni engednek a magyar mentalitás megítélésére abban az esetben, ha ennek a kérdésnek kölcsönös megegyezés utján való megoldása nem sikerülne. Mert Magyarországon nem tudnak egye tér-. tjMxl avval a felfogással, amely Ausztriában oly gyakran jut kifejezésre, hflgy tudniillik Kyugatmagyaror3zág egyrészének Ausztriához való csatolása az antantnak épolyan parancsa,mint a tobbi.es hogy Ausztriának ebben semmi része sincs.; A saint*germaini béketárgyalások egész anyaga a nyilvánosság számára most már hozzáférhető" és abból mindenki megállapíthatja, hogy Magyarország e területének elszakítása as osztrákok kiván8ága is volt, amelyet az antant telj esitett.. I>e ebből az is követke-. zlk v - és ez az utolsó megjegyzés, amelyet á nyugatmagyarországi kérdés megegyezés utján való megoldására vonatkozó magyar javaslat előterjesztése előtt meg kell tennünk -/hogy a magyarok nem járulhatnak hozzá , aaHoz a felfogáshoz, hogy az antant ebben a kérdésben már kimondta volna az utolsó szót. ol^rtelemben^-hogy Ausztria és Magyarország között a megegyezés már nem lehetséges* Eszel a felfogással 3zeabea arra kell utalnunk, hogy az antantnak semmi elképzelheti oka sem lehet arra,hogy olyasmit, amit Ausztria és Magyarország közös megegyezéssel eléje terjesztenék, a maga részéről visazautasitson,annál kevésbbé* mivel ezek a javaslatok igen könnyen beleilleszthetők a békeszerződés hatá- . rozmáisyatnak keretébe, sőt azokat ebbe a keretbe bele is kell illeszteni. Utalnunk kell továbbá arra, hogy az antantnak, tekintettel arra a törekvésére, hogy as általa alkotott uj délkeleti Európában konsAidáit viszonyokat teremtsen^ ilyen barátságos megegyezésre, amely Európa -«s> részének életképességét csak fokoshatja, épenséggel súlyt kell helyeznie. TTtalnunk kell továbbá arra, hogy kozvetloh okaink is vannak azt hinni, hogy az antant azt, amiben Ausztria és Magyarország megegyeznek, el is fogadná és hogy azok a határozatok,amelyekből esetleg .ennek ellenkezőjére lehetne következtetni, csak arra vezetendők vissza, hogy nem mindekét fél szállt sikra a megegyezéses megoldás mellett, hanem azok egyike az ilyen megoldás ellen foglalt állást. De erről a kérdésről vitatkozni lehetetlen^ Mert ha az osztrák kormány álláspontja tényleg odairáayal, hogy a nyugatmagyarországi kérdés nyomán as Ausztria ©s Magyarország közt keletkező elidegenedést égpllenaégeakedést sajnálja, de magán segíteni nem tud,mert az antant parancsával 411 s zemben. akkor meg van jelölve az ut, amelyet követni kell* Ez az ut csak az lehet, hogy a két állam közös megegyezéssel as antant elé járul és a köztük létrejött kompromisszumhoz való hozzájárulását kéri. Ha az antant orré kimondja a maga vétóját, akkor Magyarország azÍvesen elismeri, hogy Ausztriát nem lehet okolni azért, hogy Eyagataagvarországot végül mégis Ausztriához csatolják, Ss is oly megoldása volna a kérdésnek, amely a kölcsönös viszony elmérgesedését meggátolja. Egyébként pedig az a javaslat, amelyet a kéraéaaek megegyezés utján való megoldása érdekében terjesztettünk elŐ, a kérdésnek ebben amrányban való tisztázását is lehetővé teszi. A magyar kormány a javaslatában megnyilvánult előzékenység által' annak: bizonyítékát véli szolgáltatni, nogy mekkora súlyt helyez as Ausztriával valő barátságos vissony fentart&sára. Ha osztrák részről ast állítják, hogy nem mondhatnak le arról as egyetlen előnyről, amely a salat-germaini szerződésből as országra hárul , a magunk részéről két körülmény megfontolását ajánljuk. Az egyik az, hogy a saimtgermaial szerződésnek ama rendelkezései, amelyek tougatm&gyarorsságoi Ausztriához osatoldák, messzetekintő po.itikai előrelátás mellett is valóban előnyt jelentenek-e és hogy nem kell-e est inkább* megmérf esett morzsános)hasonlítani, amelyet nem a jóindulat, hanem a gyülöet ve tet t oda e A más ik pedig az. hogy a magyar javaslatok elfogadása, amelyek a kérdés barátságos megoldását teázik lehetővé, a valóságban Ausztria részére is nem jelentene -e sokkal aagrob«a előnyt, mint •yugatmagyai^razág egyszerű bekebelezése, amely a viszonyt Ausztria éa Magy*rorásd&" v ^ és • kölcsönös támogatás lehetősége*
