Napi Hírek, 1921. május
1921-05-23 [0012]
Kereskedelmi Karaara elnöke üdvözölte, fieszédében^v.isszapill&.t'tast vetett a magyar-svájci barátságra és reményét fejezte ki, hogy a vendégek kellemes emlékekkel fognak távozni Budapestről ami a Magyarország iránti bizalmat csak fokozni fogja, ugyanilyen értelemben beszélt Belatiny Braun Arthur, a budapesti kereskedelmi és iparkamara elnöke,' akinek üdvözlő szavai után Hegedűs b&flfct Q ^^Jn^zü^m^n iszter a következő beszédet mondoti-a; (J)-fe^rgt^fcyjy-'KMXM*~ A fagy tetszéssel és szűnni nem akaró tapssal és ét jenzéssel fogadott beszéd után Mutschenbacher Emil draz Orszá- 1 gos Magyar Gazdaegyesület főtitkára tartott előadást a magvar mezőgazdaság mai és háború előtti állapotáról. Rámutatott'arra, mennyit szenvedett a magyar mezőgazdaság a háború alatt, a kommün alatt és a román megszállás alatt. Egyedül a románok által okozott kár meghaladja a 70 milliárd koronát. A mezőgazdasági felszerelések és az állatállomány nagy része tönkrement és amíg ezt pótolni tudjuk, hosszú ideig fog* tartani. Svájcból állandó importunk volt tenyészállatokban és reméli, hogy ez az import rövidesen ismét megindul, hogy állatállományunkat felfrissítsük és megszaporítsuk. Utalt arra, hogy míg Magyarország nagyrészt agrárallam, Svájc ezzel szemben inkább ipari termékeket gvárt ugy, hogy a két állam gazdaságilag egymásra van utalva. A földrajzi helyzet is olyan, hogy a szállítási költségek is a leheti legminimálisabbak. i. Ezután Fenyő Miksa, a Gyáriparosok Országos Szövetségé nekto*i|C£<íbi<v#üdvözölte a svájci vendégeket és érdekes adatokkal igazolta, hogy a,világkrizis hullámai a mi közgazdaságunkat megingatni nem fogjak, sőt biztosabb alapokra fogja*fektetni. A magyar ipar jövője, dacára annak, hogy az elszakított országrészeken Vannak a magyar ésszel és magyar tőkével alapított; textilkémiai, papír-stb . gyáraink, sokat ígérő. A magyar gépipar rövidesen vezetőszerepet fog játszani a balkáni államokban. Budapest városa Minneapolis után a világ legelső malomvárosa és egész biztossággal állíthatja, hogy a jövő szezonban már 2000-2500 iragg-on cukrot is exportálhatunk külföldre. Ezután dr , Balkányi Kálmán, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés\%**A3$1~Í, üdvözölte egyesülete nevében a vendégeket és kérte támogatásúidat a magyar kereskedelem részére. Utána dr, Fuchs, a svájci magyar kereskedelmi kamara zürichi alelnöke jelentkezett szólásra, aki köszönetét fejezte ki társai nevében Hegedűs Lóránt pénzügyminiszternek, valamint az utána következő szónokoknak az élvezetes előadásért és örömmel állapította meg, mennyire hamisak a Magyarországról külföld dön elterjedt hírek. Rövid ittartózkodásuk alatt meggyőződtek arról, mennyire imfámis hazugság mindaz*, amit a nyugati államokban Magyarországról terjesztenek és ígéretet tett arra, hogy a sváj.ci "magyar kereskedelmi kamara zürichi osztálya mindent el fog követni, hogy a háború előtt fennállott jó viszonyt felújítsa, sőt szorosabbá tegye, A svájci gazdasági helyzet is-mondotta - jelenleg reménytelen. Hiszen százezer munkanélküli van Svájcban, tehát kerek 50 %. Jó valutánk van, de ez nem valóctü -fcuX-reSvájc Közgazdaságának, mert a svájci valuta mesterségesen áli oly magasan. Mi, svájci kereskedők és iparosok örömmel fogunk" Önökkel együtt dolgozni, hogy Magyarországot újból feléjaitsük és boldoggá tegyük. Beszéde végén megköszönte a szívélyes fogadtatást és annak a reményének adott kifejezést, hogy a svájci magyar kereskedelmi kamara budapesti tagjai a kózel<jövoben, amikor'reménye szerint a magyar korona Svájcban 5 eontimoon fog állni, viszonozzák a látogatást. . A nagy tetszés ÍJ el es el jenzéssel fogadott beszed után dr<, Guhl Oszkár svájci gyáros és bankigazgató fejezte kikosz önét ót a fogadtatásért és honfitársaival háromszoros E^erOT kiáltott Magyarországra,. Báró Kohner Adolf elnök zárszavában összegezte az elhangzottakat, remén vét fejezte ki ', hogy a svájci magyar barátság amely a háború előtt oly szoros volt, ezután még' fokozottabb mértékben folytatódni fog . Á A diszgyülés a svájci vendégek éltetésével ért ve^ get.
