Napi Hírek, 1921. május
1921-05-03 [0012]
Berlin . máj. 3. /ftolfí./ Drosel amerikai Ügyvivő ma délben átnyújtotta a külügyminiszternek az Egye sült Államok kormányának válaszát a német memorandumra. /MTI./ . , B e r 1 in . máj. 8 ./Wolff ,//])élután 3 árakor a birodalmi kormány összeült .'.Holnap .délután a külügyi bizottság ülést fog tartani. Még a ffiai nap folyamán jelentést várónk & londoni értekezlet eredményéről. /MTI./ B e u t h e n . máj. 3. /Wolff./ Ma reggel felfegyverzett insurgensek vonultak be Beuthenbe, akik megszállták a körtereket és megállították a járékelőket. Francia katonák vonulnak keresztíil a városon. Az utcakeresztezéseket tenkok szállották löeg. A boainie szállóra kitűzték a fehér-vörös zászlét. /MTI./ Kattovvitz , máj. 3. /Wolff./ Az insurgensek a felállított tankokkal pem törődve 8 éra felé m egész városban vad lövöldözésbe fogtak, araelv az ostromállapot kihirdetése után is tovább tartott. A vasúti és a közúti forgalom megállott. Oberglogauuál két vasúti hidat felrobbantottak. Kandrzin az insurgensek kezében van. A város környékén háromezer hareszerüen fölfegyverkezett insurgens gyülekezett. .^OKÍHMM ezidőszerint nyugalom uralkodik./MTI./ K a t t o w i t z . máj. 3. /Wolfí'„/ Insurgensek megszállották Wildbadban a népszavazási.rendőrség barakjait és elfogták a hivatalnokokat. Egy insurgenzakasz behatolt a rendőrkapitányságra; fél órával később a kapitányságot egy francia százados ismét fel szabadította. A Volkswille szerkesztőségét kézigránát okkal szétrombolták. A puccsisták között, Haller-katonák is vannak. A környékbeli német helységekből a kék rendőrség és a német katonaság elmenekült. Pless és £&baik városával tegnap este éta nincs összeköttetés,. Állitplag Sohrau is az in sur gensek kezén van. /MTI./ Bécs, máj. 3. /A^MTl. magánjelen tése./ A Wiener Allgemeino Zeitung jelenti: Lausanne, a Matin kiadója, aki Vivianit amerikai utján elkísérte, súlyos vádat emel Clemenceau ellen. Elmondja, hogy 1919. március 3-án 39 amerikai szenátor köztük Knox, Lodge és Harding is, tehát a három legszámottevőbb politikus, egy határozatban a Kémetországgal való béke helyre-, állítását követelték és kijelenteti ék, hogy a népszövetség megalakítását csak e követeles teljesítése után lehet mérlegelni. Ez a csoport kisebbségben volt ugyan t de a parlamentnek több mint az egyharmadát alkotta, az amerikai alkotmány szerint tehát elegendő számú volt ahhoz, hogy a párisi szerződés ratifikálását megakadályozza. A szenátorok annyira mentek, hogy mind a francia, mind pedig az angol washingtoni nagykövetet értesítőt í-éklílhatározásukrol. De Chambrun, aki akkor nagykövet volt, ezt a natérozatot hivatalosan is jelentette a öuai d>Orsaynak. Lausanne JLpst felveti azt a kérdést, hogy Clemenceau eztta jegyzéket mrwt, nem közölte az illetékes szeraélyisegekkel, nevezetesen Wilson elnökkel, a békeküldottékkel és a parlamenti bizottságokkal. Emlékeztet az 1919. szeptember 24-iki tragikus tárgyalásra, amikor kétely merült fel" arra nézve, hogy az Egyesült Államok ratifikálhatják-e a békét és amikor Franciaország a jövőre nézve biztosítékok nélkül maradt. Akkoriban Clemenceau ünnepélyesen ki jelentette, hogy közölheti, hogy számit a békeszerződésnek Amerika részéről való ratifikálására. Lausanne felszólítja a parlamentet és az egész nemzetet, hogy vonja felelő .égre a volt miniszterelnököt. , »a iM Bécs, máj. 3. /A MTI. magánJelentése./ A Neue FreieJPres. enek jelentik Berlinből: Hovatovább mind nyilvánvalóbba franciáknak az a szándéka, hogy most mindent keresztül vigyen ok, amit a versaillosi tárgyalás alkalmával nem tudtak elérni, valamint uyilvánvaloaz a törekvésük is, hogy Kéraetországof. most már véglegesen Szétdarabolják. Franciaország magatarta.ára jellemző áz is, hogy az ui záros határidő megállapításával egyidejűleg, amely május 13-án jár le, a feltételeket is megszigorították. Most már nemcsak a hadiadósságok megfizetéséről van szó, »aoöi%ogyben a háborús bűnösök megbüratetesét és a lefegyverzést is felvet ék az ultimátum elfogadásának feltételei sorába. B é c Ü , május 3. /A MTI. magánjelentése./ A Neue Freie pres enek jelentik Parisból; Grassot tengernagy, a tengerészeti vezérkar főnöke, a mult éljél Londonba utazott, hogy résztvegyen azökftan a megbeszélésekben, amelyek a francia tengerészetinek a büntető rendszabályok végrehajtásában való esetleges közreműködésére vonatkoznak. A rendszabályokról az Echo de Paris a következőket irja: A párisi értekezlet idején Lloyd George pusztán az angol hajóhad részvételéről beszélt. Időközben az angolok álláspontja Briand befolyása alatt, ugy látszik, megváltozott, ugy, hogy Londonban a német kikötők ellen végre. hajtandó gazdasági rendszabályokról tárgyalnak, amelyeket a Ruhrvidék megszállásával egyidőben léptotnének életbe. A francia tengerészeti minisztérium már ki is dolgozott erre vonatkozólag egy tervet, amely feltünteti azokat a kikötőket, ahonnan Kémetország gazdasági talpraállása esetén áruit a külföldre Cosja küldeni és amelyeket most blokád alá vennének. Ezek a kikötők a következők: Hamburg, Bréma, Lübeck és Stettin.
