Napi Hírek, 1921. május
1921-05-11 [0012]
/^erdekh ázá^<r6p<*jjy j fí» \ TSnnvit a területi és földrajzi rendelkezésekről. Ha szalu~nL+~ú •™ 3 * 7 V ár* v,«t^ o -nautikái rendelkezések felöl. Ezek badTnl^fSy »|*£J^^™ # f t SrevM JhrS szeretném felhívni a f ifflr«lközl P«<^f **f^^ a kisebbségek védelmiről met.Először'•jjg*?**^t még az újjáalakított Magyararszágon is , szólo_rendelkeze^Kre| mert meg •JSJg é ay elvi kisebbségek vannak, SiaJÍSl azőlanak e békeszerződésben 1 néhány mendtatukát felolvasom, S ffSS5Í,!i TSTflLSS ezután az emiitett cikkelyek néhány a kagyarerteU Ső miSStl kisebbségek iskoláinak nyelvi szabadsagait «ato . mínfltát olvassa fel. Megállapítja, hagy a magyar kormány meg is a magvar nvelvet te^szi kötelezővé ezekben a nemzetiségi iskolákban. Curzea ezután igy folytatja: Áz emiitett cikkelyek utolsójában Magyareraaág elfogadja, hegy ezek a rendelkezések nemzetközi kihatasuak es a nepszöveslég kezessége alá helyezendők. A 44-47 cikkelyekben Jugeszlavia és "Románia hasenló értelemben vállalnak kötelezettségeket. A kisebbségi határozatokat az összes utódállamok ratifikálták már és ezért 2$x Magyarország abban a helyzetbea van, hegy kötelezettségeit mest már végre kell hajtania. . Lerd Phillimere: Beleérti CLWWLÍ Z?-rxL % ratifikálásba Csehországot is? Lerd Gurzen: Igen.Cseherszáget, gendolem/ t az emiitett cikkelyek nem emiitik meg, de felfogásom szerint Cseherszág is egyike a kisebbségi határozatekat ratifikáló' utódállamaknák és ennélfogva ezek őt is kötelezaik. A másik pont, amelyről beszélai szeretaék a jóvátétel kérdése, A dtibc trianoni szerződés, ugy hiszem, az osztrák békeszerződés megfelelő pontjairól vannak mintázva, A fizetendő jóvátétel összegét a jóvátételi bizottság állapitja meg, amely egyúttal előirja a fizetés idejét és módozatait" az 1921 május elsejétől.- számitett 30 ért tartamára. A bizottság május elsejétől kezdve időről-időre meg kell* hegy figyelje Magyarerszág jövedelmi forrásait és miután kellő alkalmat ad a magyar megbizottaknák, véleményük kifejtésére- megállapítja a fizetés módozatait és idejét. Ez a 164. cikkely. A bizottság magyar osztálya csak akkor kezdi működését, mikor a szerződés végleg életbelép. Ezért szándékairól nem is tudok semmit[mondani. Remélhetőleg nemcsak a megfjtzetendo karokra lesz tekintettel, hanem az ország nagy területi megcseak i°* Sa ?* Í, 0T «áelmeinek^csökkenésére, valamint Magyarország gazdasági újjáépítésének szükségességére is. Es ha Magyarországot ugyanabban a szellemben kezelik majd, mint kezelték Auastriát, ugy vélem, líagyarerszá* barátainak nem lesz okuk panaszára. Ausztria esetében, mint ismeretes a jóvátételi határezatekat valószínűleg nem alkalmazzák teljes szigeruk^ e ^ eal « 8 / Magyarország azonban sokkal jobb helyzetben van ír azt iában? miSíS^íi Sff lát ^ ta 81 Igyáltaíán nem moMhaio ! d^^ffiíímwÍMÍÍ^^I^ *f^«*Se rá, hogy, mint Ausztria min ® 1 ® a J a J J5:uir ?l < lon. Ha visszakapja a pécsi területet. meglesz a a«-iít *? ÍÍÍJ?* 8 * ÍV m * s p# f is l*t szénforrása .Teraéazetesea lShatítíeí a jóvátételi határozatokat télies ©Részükbei • i^a--S I I os^azdasági kapcsolat- saeraaaDoTtS^ ! oévííSS^ desaek különösen 2©7.. cikke Ivét takixt-H-iv 7 *+AZÍ U* * oekeszeruomegtörtéat. hogy MagyararaíS á« SÍSHSl-i*!^*, ******* intézkedés *wn*tylmmW •» kereskedelmük négy a közép.ur.pai íereskede^ferSes t*5&\1^ d'^* 9 *** tarthassa, A 6 £ + 4. w^, , mutassák ^ZLl^2 az%rt kebelezték a 207. cikkelybe, hogy megró&Ta^ kezesevei találkozik. Még hozzáteszem, hegy ezekkel az iítéÍvI5í?-í meÍtt?i'? Sa f ° ss 5^ggf,P^t.r»sei keareSSiát^SÍiSam^ríS^ megtarjak. A konferencián az utódállamává*. w««-i T-*7froviaesen Amerika képviselteti magát"áSliaa^aaá?t?í^/S U *í^ 0 í* # ^«^ •« - • Még szűkített határain bélül is tekintélyes erőforrásai vannak. Lakossága tevékeny és művelt. Parlamenti intézményei eredetiek. Képviselőházának* vitái, ha önök olvassák lamont mindent magtai. a^^^^^^oM ^ríen^ viiar^^ ' rmiüista kormányzat, a szev jet^kerraány zat, ha ugy akarják neve fcal rbelsevik kemányzat után következett, amelyik általános borzalmat és kétségbeesést idézett elő cselekaaatitaaj . így azután egyáltalán nem csodálatos, ha Horthy tengernagy kormányzatának korábbi honaplaibam megtreló és megbeszuló intézkedésekhez nyúltak es ha a kormány még ma is kiterjedt ellenőrzést gyakorol. Értesülésünk szerint ezek az intézkedések mindinkább vesztenek erejükből, «a Karoly királynak emlékezetes kisétfetéJ**, amellyel vissatekart térni az országba, a magyar kormány felébe emelkedett a helyzetiek, teljesen kifogástalan magatartást tanúsitott és az én véleményem szerint oly igen súlyos helyzetből ki tudott kerülni anélküli, hogy méltóságából bármit is vesztet^ volna. A legjobb,amit Magyarországért tehetünk az, hogy a szerződést haladéktalanul ratifikáljuk, és igy kormányának megadjuk támogatásunkat. Magyarerszág szomszédaira-abban az irányban kell hatnunk, hogy enyhitsék meg vele való viszonyukat, Sásrészt a legjobb^amit Magyarország tehet, is, hogy tartsa magát távol a politikai intrikáktól, népének szabadságáról terjedelmesen gondoskodjék, szomszédjaival kerüljön jóviszenyba és aknázza ki minden jövedelmi forrásán. Ahogy én látom,a magyar fajnak telj esőn kádjában áll, hogy rövid néhány éven belül újból beidogttahassen. Es akkor majd a haberUjamelytől annyit szenvedőit és amelyért oly súlyosan kellett bűnhődnie, nemsokára csak kinos és elfeledett álom lesz számára. Javaslom » törvényjavaslat második olvasását . * £ űdUoJ*»*J+U, C )
