Napi Hírek, 1921. április/2

1921-04-19 [0011]

M e r i i n,április lö. / A tőzsdén as ismert okoknál jegva »n is aslette lenség oaií. A asekély forgalom osak néhány papírra szőritkosott. Áz általános ked­vetlenség és tartózkodás miatt a lestöbb téren hanyatfj&s mu­tatkeso tt, mely azonban csak a Sóohstt*,Ujadoni milin-, Zelltaff~Waldhoff- és Wteer-részoény éknél érte él, illetőé haladta meg a 10 százalékot . ám- néhány papir közé, melyek szilárdak voltat és amelyekben némi üzlet jött létre, tartóz­nák a nürnbergi gépgyári részvények, amelyeknek ujabb 20 szá­zaiékos javulásában a nemse tkösi vásárlások folytatását és a mexikói kölcsön:, amelynek ujabb IS százalékos javuláséban ujabb külföldi vásárlásokat véltek látni. Áz úgynevezett anilin­kongornne k ma közhirré tett tökeemelés ét annak csekély t erj edel­me miatt a politikailag kedvezőtlen hangulatban lévő tőzsde nem igen barátságosan Ítélte meg. A badeni asnilin* és a MjSchst*­részvények kezdetben mutatkozó veszteségüket később részben ismét behozták. Jelentéktelen változások mellett az üzlet lom­hán folyt tovább. A devizaárak, amelyek délelőtt a szabóéi­forgalomban némileg javultak, később ismét val amennyi re le­morzsolódtak. Üti. / ' B é o s,április 18. As osztrák bánya* és hutatársulat igazgatósága mai ülésében megállapította as 1920. évi mérler get,még pedig slsőisben csehkorónában. A mérleg különböző le­írások után U4.06S.4S8.34 korona iissta nyereséget tüntet fel, amelyből 64 korona osstalék kerül sifise tésre és a maraaekot ujjssámlára írják elő./MTI./ »* mm — mmt. — , A lengyel vendégek megérkezése. A lengyel közgazdasági kül­dőt; seg ma este érkezeti, meg Budapestre, A Keleti pályaudvar, Sraelven vonatjuk megérkezett, fel volt diszitve magyar és lengyel lobogokkal a pályaudvar udvari várótermében pedig nagy és díszes közönség várta a vonat érkeztét. Ott voltak a kormány részéről báré Wimroersnerg és Návay államtitkárok, a honvédelmi miniszter képviseletében Güillaume tábornok, a magyar-lengyel kamara képviseletében báró Nyáry Albert elnök a főváros részéről Fock, Sailay, Édes, Till, Bárdy, Orczy és Purébl tanácsnokok, a rendőrség részéről Beniczky Tamás rendőrfőpa­rancsnok. Pont 7 éra 30 perckor érkezett be a vonat. A budai dalárda a lengyel himnuszt énekelte. Ezután Fock tanácsnok a polgármester ne­vében üdvözölte a vendégeket francia nyelvű beszéddel annak a magyar nemzetnek fővárosában, melynek sorsa is érdekei közösek a lengyel nemzetével^A kormány nevében báró Wimmersperg államtitkár,a magyar­lengyel kaiMára nevében báré Nyáry Albert elnök üdvözölték a. vendége­ket, akik nevében Tolecsko Julián volt miniszter u varsói lengyel­magyar kamara elnöke köszönte meg francia nyelven a szives üdvözlést, megölelte ék roegosókolta régi barátjᣠf Nyáryt, majd Fock tanácsnokot és Wimmersperg államtitkárt. A lengjél' nemzet - úgymond - teljesen átérzi azt, a mérhetetlen csapási, melv a magyar nemzetet sújtotta és Iegyelek és magyarok ezután mindig egyek lesznek. A dalárda ezután a magyar Himnuszt énekelte, végül Koszlovszky Cseszlák üdvözölte a Baross Szövetség nevében lengyel beszéddel a vendégeket. A lengye­lek ezután a Tjprgit^szigeti nagyszállóba hajtattak . /Magyar Hiradó / A közoktatási bizottság ülése. A főváros közoktatásügyi bizottsága ma dél el arc 5 érakor itilahi Kiss Jenő tanácsnok elnökié te alatt ülést tartett. Kirchner Béláné javaslatára a bizottság kimon­dotta, hogy fölir a belügyminiszterhez és intézkedést kér az iránt, hogy a székesfőváros tanfelügyelője ezentúl hivatalból legyen tagja a törvényhatósági bizottságnak. Ugyancsak Kirchner Béláné inditványá­r á elhatározták azt is, hogy a főváros tanügye számára külön autonó­miai szervezeti szabályt dolgoznak ki. Ezután az elnök jelentést tett a szabadságon levő tanerőkről. A fővárosnál 5300-nál ^ohvr tanerő van, ezek közül összesen 165 ,van szabadságon.Ez nem oly nagy szám, hogy feltűnést kelthetne. Mosdossy Imre tanfelügyelő ja­vaslatára felkérik a minisztert, hogy olyan közérdekű működésre, mint gyermekétkeztet és, stb., menekült tanerőket küldjön, ne fővárosiakat. BT. Szőke Gyula kérdi,a 165 szabadságoltban benne vannak-e a be nem Qsztot-tak is* Egyébként is pontos statisztikát kér. Ezután az elnök felolvassa a főváros tanerőinek felekezeti statisztikáját. Van a pe­dagógiai szemináriumban 33 tanerő, ezek közül 31 keresztény, 1 zsi- ' dó, 1 áttért; a fŐreáliskolákban 59, ebből 43 keresztény, 13 zsidó, 3áttért* a felsőkereskedelmi iskoláknál 287-ből 174, 96, 15 és eze­kén felül 2 felekezet nélküli: a leánygimnáziumnál 122-bol 108, 8 fis 6; az iparrajz iskolánál 64-bői 63 a keresztény és 1 áttért; a polgá­ri fiúiskoláknál 888-pol 294, 84 és 10; a polgári leányiskoláknál 777-ből 650, 96 és 28f felekezet nélküli 3;•az elemi iskoláknál 2702-bcl 2285, 306 és?31: az óvodáknál 205-ből 1|1, 21 és 3. Az ösz­szes tanerők közül, beleértve a tanfolyamokat is> a statisztika igy­ál akul: 5325 tanerő közül keresztény 4408. zsidó 810, áttért 102. fe­lekezet nélküli 5. Hosszabb vita fejlődött ki most arról, hogyan tűrheti a tanács azt, hogy iskolák ban felékezetenélküliek is helyet foglalhassanak. A vitában résztvettek Sajó Sándor, Mosdossy Imre tan­felügyelő, dr. Bozóky Ádám. Biber Jenő azt kifogásolja, hogy az igaz­gatók nagy része zsidó, még a legkeresztényebb kerületben, a József­városban is majdnem mind zsidó vagy szabadkőműves. Az elnök megígé­ri, no&y ezeknek másutt való"elhelyezését tanulmány tárgyává fogja tenni. Ezután áttérték a napirendre, amely nagyrészt jelentéktelen pontokból állott. /Magyar Híradó ./

Next

/
Oldalképek
Tartalom