Napi Hírek, 1921. április/2
1921-04-28 [0011]
A berlini kereskedelmi kamarában megtartott kongresszuson Manovill Alfréd kir. tanácsos elnökölt, aki bevezető szavaiban kifejtette, hogy szerencsétlen hazánk újjáépítésében a külföldi magyai-ságnak nagy szerep jut . Nemzetmentő feladatokat azonban osak az egész világra kiható egysége szervezetben o ldhatufók meg sikerrel és éppen ezért minden külföldi magyar egyesületnek be kell^lépni a Berzeviczy Albert elnöklete alatt álló és Budapesten székelő külföldi Magyarok Szövetségébe < amely eddigi tevékenységévé}, is megmutatta, hogy egyedüli letéteményese 'minden külföldi magyar vagyának*; Ismertette azután az eddig elért eredményeket. így hivatkozott Hegedűs Lóránt pénzügyminisztei-re, aki kijelentette, hogy, a külföldi magyarok tulajdonában levő magyar hadiköl csonkot vények no"d<G6y*.— '•*mji»+'- fikálását le tetővé tette és az állam ugy a kamatfizetés, mint a beváltás tekintetében minden kötelezettségének meg fog felelni ./Éljenzés/ A szövetségi-gazdasági szakosztálya, amely már közreműködött a budapesti német-magyar kamara felállításában, Berlinben legközelebb felállitja a magyar-német kereskedelmi kamarát is, amelynek Németország nagyobb kirendeltségei lesznek. Áttért azután annak a szükségére, hogy ott, ahol a magyar állam konzulátusokat felállitani nem tud, tiszteletbeli konzulok neveztessenek ki a szövetség tagjai sorából. A külföldi magyarok a jótékonyság térén is vezetnek. Rövidesen sikerülni fog nemzetközi magyar segélyalapot teremteni a bajba jutott külföldi magyarok támogatására és ez sikerülni fog an^ál inkább, mert a magyax* kormányban meg van a hajlandóság arra, hogy a segélyezésben ugyanolyan összegekkel vegyen részt, mint amilyen Összegeket a külföldi magyarok társadalma összehoz . Egyetlen magyarnak sem szabad többé elesni . Ezzel kapcsolatban figyelemmel kell kisérni a volt osztrák-magyar segélyegyesületek felszámolását. A leszerelt magyar katonák segélyezését már- 1918. novemberében magyar szervezetek látták el és ezen a cimen a berlini magyar egyesület több mint két millió márkát fizetett ki . Meg kel] állapítani, hogy a magyal"kormány ugy ezen & téren, mint a külföldi magyarok hadiözvegyei és árvái segélyezésére milliókat adott és az ezirányu segélyezés rendszeresen folyik tovább. Meg kell menteni a külföldi magyarok árván maradt gyermekeit, hogy megtarthassuk őket a magyarság számára. Ebben a tekintetbem Emioh ©uszt£v berlini követ is fáradhatatlanul tevékenykedett. Reá vér ezután a külföldi magyaroknak a magyar parlamentben való képviseltetne kérdésére. Ezt ugy tartja megoldhatónak, hogy a megalakítandó második kamarába, kinevezés utján jussanak De. Az ezirányu egységes eljárást a külföldi magyarok szövetségére biznák. Ezután Vértésy Dezső főtitkár- terjesztette elő jelentését, amelyből kitűnik, hogy mig a külföldi magyar munkásság mindenütt kitűnő szervezeteket alkot., addig ezt a polgárság részéről nem lehet megállapítani . Németországban kétszázezer magyar él , akik közül sok ezer egyáltalában nincsen szervezve. A berlini szövetség azon lesz, hogy mindent németországi magyar megszerveztessék és a nemzeti munka tudatos szolgálatába állittassék /Helyeslés^/ Emioh Gusztáv-követ a külföldi magvarok-választói jogára vonatkozólag megjegyzi, hogy'ez államjogi" kerdéa, ameiyet az ország határain bélül kell az alaptörvények betartásával maegoldani . A külföldi magyarok ez iránya'egységes akciója szükségessé teszi, hogy a további lépéseket a^ Külföldi Magyarok"Szövetsége , Budapesten vállalja magára. Sjmon Elemér* dr. a szövex,ség*ügyveze^ő elnöke ezt" "megígéri . Ezután a Magyarok Szövetsége Németországban< diszelnökévé Emioh ©usztáv követet és disztagjaivá Berzeviczy Albertet, Hegedűs Jjórántot Rákosi Jenőt és Simon Elemért, a Külföldi Magyarok Szövetsége elnökségének tagjait egyhangúlag megválasztja. Emioh Gusztáv követ a választást mint a magyar* állam iránt való hűség kifejezését elfogadja és hangsúlyozza 1 , hogy a disz elnökséget nem disznek, hanem munkás kötelességnek fogja tartani-„Simon Elemér dr. a Budapesti Szövetség nevében;köszöni a megválasztatást és reámutat a külföldi magyarok részéről várható , messze kiható nemzeti munkára. Nagy veszélyek idején a magyarok mindig megtalálták eg^ymást . Ez. az összetartás teremtette meg a külföldi magyarok szövetségét, amelyben a három és fél millió külföldi magyart egybe fogjuk tömöriteni . A szövetség jeligéje: Maradj mindig mindenütt magyar! -. A napi ás pártpolitikát kerüljük.'.Bz széthúzó, mig a nagy nemzeti gondolat, ha mentes a pártpolitikától,"az idegénben is összetartja a magyart. Azt a kérést intézzük a külföldi"magyarokhoz, hogy szentéljenek heténként egy órát a hazának, ahol"erre alkalom kinálkozik£barátokat a magyar nemzetnek. /Lelkes éljenzés/ Ezután a kiküldöttek nevében Déry Ármin dr. kir .tanácsos /Léipzig/ kifejezte "a" németországi magstarságnak a magyar állam iránt való törhetetlen hűségét, mig Hartmann Vilmos udvari tanácsos a budapesti szövetségbe való belépés egyhangú elfogadását ajánlja, annak jeléül, hogy a németországi magyarság a nemzeti egység legnagyobb szervezetétől várja a világ egész magyarságának központi irányitását . A kongresszus erre e ; ?yhangulag kimondja a Külföldi Magyarok Szövetségéhez való csatlakozást. Kemény főtitkár a külföldi magyarok szervezkedésé neki gyakorlati módszereiről, Kagy Béla a külföldi magyarok kulturális intézményeinek megteremteséről és a ki-'és visszavándorlás ,nemzetközi szabályozásáról tartott szakszerű előadást, majd Kirchstein^Müncheni Magyar Munkásegylet kiküldöttet mondotta el nagy hatási keltve, hogy a külföl^ di magyar munkásság nem felejti el soha- sem a Hazádnak rendületlenül /-ÍT de kari és reméli, hogy a magyar haza sem fog elfeledkezni a külföldi magyar munkásságról. Felhívja a jelenlevő hivatalos körök figyelmét arra, hogy a konzulátusok néha tulmagas konzuli dijat szednek, a rokkantsegélyt egyes helyekenVWÍHfolyósitják és hogy Bajorországból igen sok régen letelepedett magyar munkást indokolatlanul kitiltanak; Báró Forster Pál követségi tanácsos azt válaszolja, hogy a sérelmek orvoslására gondoskodás történik, a-zonban a felhozott panaszok bizonyára olyanoktol eredtek, akiknek magyar állampolgársága nem lehetett kellően igazolva. A német hatóságok mindenkor a legelőzékenyébben álltak rendelkezésre, amikor a magyar munkások kitiltása "ellen közbeléptünk és osak a legritkább esetben tőrtént meg, hogy egy-két legutóbb kikerült" magyar hazájába visszaköltözni kényszerült. Munkanélküli segélyt a magyar állam idegenben annál kevésbé adhat, "mivel ezt jelenleg odahazasem teheti. A munkaalkalmak kölcsönös lehetőségének megteremtése dolgában paritásos alapon keres megegyezést a német hatóságokkal és hangsúlyozza, hogy a magyar konzulátusok mindenkor fokozott mértékben fogják kötelességüket megtenni /Éljenzés éa taps/ L s*TJ-rv*A&s*«*4i. . Simon Elemér dr . a Központi Srövetség nevében kijelenti, hogy az elhangzott panaszok alapján a mag—yar kormánynál megfelelő előterjesztést fog tenni % bárr Forster nyilatkozatai teljesen megnyugtattákc. öragger Róbert dr. a berlini Magyar- Tudományos Intézet igazgató^ ja a külföldi magyar diákok nyomorára hivja fel a figyelmet és egy több milliós külföldi magyar diák-alap megteremtését, sürgeti, amelyhez való' hozzájárulást a kongresszus elhatározza. A választások megejtése után Manovill Alfréd elnök azzal zárta be a kongresszust, hogy minden külföldi magyar állandóan a szülőhaza felé tekintsen és az idegenben minél tőbb magyar intézmény felállítására törekedjék. A rendkívül lelkes hangulatban lefolyt kongresszus után a Berlini Magyar Bgyesület saját helyiségeiben nemzeti lakomát adott a kiküldöttek tiszteletére*
