Napi Hírek, 1921. március

1921-03-05 [0009]

n

, , -.

fc

?,

a

**,

A l

\

rt 3 t o n, március 4. Marding elnök üzeneté%%

k

»Á**íí

hh

i folyón a következőket mondja; A szabadság és íl¥JJ

Ie

£

9é

9

k

es .

fl Wt* 8

n

*"<t*t érseteegy as egész vi láare olt SííSw'ILéíw'*/?' *OHA a mVssemlnkfen oly valaminek tünteti fel, ami ellenkezik mindassal. amit mi í*-ííní

i

S

a

i M

iV« U

^

en- találkcshaUk köxtdrsa* eATÁJi

e

Áf

8

Í

es4v9

b Ss n

i

m

J

n

*

é

*B hane

* sérthetetlenség, nem lí*íí

ö

"

lt

i

8

> önmagunk bistosltásai nem gyanúsítás másokkal ssemben, hanem hazafias ragaszkodás ásókhoz a dolqokhos amluek l^nnunkst assf teUek, amá • oagjymk. As elnök asulán ki ÚTlV, fyy«sülUÁllamok önzetlenségéi, a belső és külső béke hA *AA

U ?

rr

? lrán

y'

a

l» k°9y résstvegyen minden oly programr nütlenné ÍAtí^^SY

11

' -í

0

'* a J U háborukUvaíóssh 3 AlVí J/

9ys

* mri **fnka a nemzetközi közösséget és a se* UsZbhl* Sn* WT3 |5

ic

^

5 vissonyokat

g

nem becsüli ke* At ínnn'i Vi* a JS

1

,*

9- *****{v **s nemzete. A

S Usenet továbbá a L»fJ

J

íi/*

3

i

heU *rt9*****hoau a kereskedelem szálat * *******«*t a legszorosabban füsik egymáshoz és hogy senki sem kiíilíi SÍSé^'i aa

i* Mi SaJát *i****<»»U**0* semSüsUk kerestAÁAÚHJÍ Ql

í s

*°.

r<

>sra, k°9,y ** segélyforrásainknak és tehetsegünknek mgfelélne As uj pénzügyi és kereskedelmi l*

N

/**J

RH

™ f%

k

™ kifeiteni ésabisalKŰAÍ

D

»*

1T

LI* SRR

\.H

lár

t n

'*M adhatunk jobb pÁdát annál, *í

B

wí?ÍÍ.2ÍSf

,u

í

<

?í«'

,,

*t h-°

9

H h0

W

m tud W köztársaság a háború *?J°{

őr

Í*Ítölkrkerülii. is elkeseredett haro nálunk sem elpusztult területeket, sem rombadőlt városokat, sem tátongó sebeket sem gyűlölettől telt kedélyeket nem nagyott hátra, Íli%Jjí

J

A

á

>

9

°A Pisálom deliriumába a pénsforgalom és a hitel ÍSiíSrí^líílA^H*' b

*™

a

»**t> *4°ofygaíta iparunk egyensúlyát és leírhatatlan tekoslást és megzavart vigoonvokat S^Siííí^'fíi?^^ as

íl h

°9U *{ sem vagyunk mentek a i

y

MaijA öf

i*

9

A

ie

b d*A

m

^ika szivét egészségesen és félelem nélkül doboatatta továbbá As egéss bivilisált világ meoalől sódött demokráciánk önsetlenségéről és igasságosslaáróT erőssakos területi gyarapodási és sohasem appellált a feguveZ

h

+lU

am

i

9 a

* és

i t***9»*Ht nem mondtak fíejf ont osabíi «j! adatunk, hogy ssokott állandó utunkra visszatérjünk; as ujiáévi* S!í

a

!Í^/?*

A

íí

í

'

r#4

tí

Í

5

<l

í

I,fl

*',

s f^mógyuldsnlk eVuián kelTÍöt

PÍ vetkezniök.Sár m*g\udndm est gyorsítani. Sgyik népnek sem akarunk okot szolgáltatni arra, hogy eÚenünk háborít viseljen. »ekünk nincsenek Umseii ejőiféletVmk.Mi nom ismerjük a bososu* alias szellemét, mi nem gyűlölünk, nem kívánjuk a máséti mi ?!f.'í

fl

!!^V

#

^

Pr

fí^f

n

*-^

#a

'

#n

'

1

?* * Rátartásunknak el* lenere valaha mégis háborúba kényszerítenének, akkor remélem fi

3y

Jí

e

/A *

meri

*? ot

í l

9

i

e

r

a minden fér'* 'ÍJÍADAPI N *

e

3,

t93BÍ kötelességét, imellett a iemokrdoia, i»AÍÍt*Zl(

jf f

e

.

lüIn

* **S, ha a nemzet egyrésze a személyes hassonkeroséssel volna elfoglalva, mig a másik réssé magát fel°í22*?

a

*í? V °rszág Jentartásáért dolgozik. Mert ha a hasa iránti kötelességeket teljesítettük* gasdasági életünk, ipari és kereskedolmi rendsssratö dezorganizációjárói nom oaau alig lehet ssé, nom lehetnek nydmwstó Uborus adósságok,

1 sem $ l

a

)J fV

p

¥* °dgyonok, amelyek'katonáink áldozatkészségéből neru.m vek eio. As elkövetett hibákat mogbdnoo nem szabad ssemet hunynunk a jelen feladattá előtt. Soha háborúnak még ilyen következményei nem vol*ak* Mor$asstÓ volt a veszteség embert életben, mérhetetlen as anyagi veszteség. Még most is vannak nemzetek, aksk hiába keresik a megssokott éleiutjuhhos való visssaterest* Miként valamennyi nemzet, akiket a háború érintett, mi te addsságba merültünk, s eseket a kötelezettségeket teljesítenünk kell, Semmi félő civilizáció sem képes arra, hogu a fizetések megtagadását elbírja* A rendkívüli kiadásokat behoshatjuk es esi m&g is fogjuk tenni. Msm ssabad tJfelejUni, hogy semmiféle emberi törvény a természet mag* mgathatatlan törvényeit meg nem váltós tathatja. Legve ssedel* Kesébb dalos a kormánytól túlságos sokat várni, de «^"ffo^ TAtte keveset tennijegköselebbi feladatunk as, hogy államl7Áartásuíkat rendlehozzuk. Saigoni, de okos gasdasági rendre k/ii i Ama a ássanak, me lu busditóan hat a hal aaas ra» J» a kösigao* oatiá fAozoftabt tenesiidképessigéért. á*^i^lA^^HT ífitéslért egéssségés kereskedelmi szokásokért, a kölcsönök meo felelő megkönnyftésééri t a kormánynak ^%9koMmt Vo való felesleges beavatkozásának kiküszöböléséért, as dUami klretkUlíV uíékenység kiséri étének WJJSSSSÍÍ^Sd^JSS az'államkormányzatnak kereskedelmi kerdésekoen vanu***c»u>v juuu a a

őkn»k "politikai iUtU* oaló/f«^'^

M

*f« ^^l*

0

*'* o BSflui résééről a társadalai rtad emlsséMe *«*»« /ojna* te* r^aüti&x ÍM ?4""Fv«S lörtöt sem vedig a nép valamelyik réssénsk WjOJffnb^fjJj*t il emberisén íhitia a nemesiként bekét es »í .?

s

.

1

3l

t

'í.

e

f „ í

f ÍJ. vánsigoüaaMbb

J

imink as amerikai nép ^J.\

be iiiVSi* mniA aindsn UávSs kő oet ke meny sert essde^tk, aa a fiVradantaJefntuő rendet mindenáron ^Í

8

H?*?ÍS. ii/éreliék meú nos népek est a traaikus lépest, n8rtj»«fji*<f. l\» lÁík helie nincs. Amikor a világháború a eivilieaoipt nssél testem, anZk"/eltartásáért se gél yforri»«»*.«*• « ^i'f^^MPÍ^^ li%llí?r.efsfeltu iédení áSÍÍ iJ^ /^2««í2St MafaZ SSíííSí formái dók „agyunk reformokat l'jYftAkwitatkost eiltLh.eUket a *

oh

<£?fJ

e

H

i

t

k

J./£ Imi inkább a ÚroyaláasstaX elé oissem, hatjuk meg, ha piacainkat aggodalom ^il^ül megnuiJJ«« a ész viláo előtt* A kereskedelmi korlátokról SZOJÓ öMUt *áSfíJíiííírf»e*rf visz ugyan' bennünket, de behozatali vámiainknál igen gondosan kell számolnunk az amerikai ter« g g mí¥éisel.Mos

9

i> midőn anejyekjoüLan^iiU ^^/f^^ |" ' azon. hogy kereskedelmüket talpraallitsák és kiterjessze^ Ugy a versenynysl meoküsáhessenek reszt ok árunk ven JÍ o § míg nagy árukim?***** forgalmában, mert ott kell kiesni