Napi Hírek, 1921. március

1921-03-04 [0009]

M ács, mároius 3. Mayr kancellár a külügyi bi­zottságban elmondott expozéja során a Magyarorszáqhoz való vi­szonyról igy nyilatkozót t; A magyar kérdés az utóóDÍ időben különös figyel­münk tárgya volt. Snnak a kérdésnek nemzetközi jogi oldalát önök uraim, előooi beszédeimből már ismerik.Most csak azt ismételne tem, hogy a két békeszerződés az uj határok tekin­tetében teljesen egybehangzó határozmányokat tartalmaznak és ennélfogva a trianoni békeszerződés életbelépésének pillana­tában Nyugat magyar ország eo ipse osztrák terület lett. Magyar­ország területi fenhatóságán az fen tartás a azon az időn tul, amelyre a területátadás végrehaj tására okvetlen szükség van a nemzetközi jogokat statuáló békeszerződések nyilvánvaló meg­sértését j elentené. A múlt év december haváoan a nagykövetek tanácsa kőzöl te velünk, hogy mi módon szándékozik a tényle­ges helyzetet a jogi helyzettel összhangzásba hozni. A nagy­hatalmak a trianoni békeszerződés életbeléptetése után Ma­gyarországtól átveszik Myugatmaguarországo t és rögtön nekünk adják átJssgu területnek az egyik állami fonható ságkői a má­sikba való átmenete azonban a részletkérdések egész sorával van összekapcsolva,amelyek a nagykövetek tanácsának emii­tett határozatával még nem nyertek megoldást* Mi azt óhajtot­tunk, hagy ezek a részietkérdesek a soproni szövetségközi bizottság utján, amely a területátadás idejére igen fontos sze­repre van hivatva, nyerjenek szabályozást. A nagyköve tek ta'­n ács a január 23.-án keli jegyzékében célszerűnek vélte.hogy est a kérdést köztünk és Magyarország között folytatandó köz­vetlen tanácskozások utján tisztázzuk. Ahhoz "a felfogásunkhoz híven, hogy a nyugatmagyarországi kérdés megoldása még a részletek te ki n ze t ében is elsősorban a nag yhatalmakat illeti, amelyek határainkat Magyarország felé megállapi + ntták, ugy vél­tük, hogy a nagykövetek tanácsa eme javaslatának angedsi­meskednünk kell. A magyar kormánynemsokára közölte velünk, hogy igen nagy súlyt helyes arra, hogy esek a közvetlen tár­gyalásokmimel előbb meginduljanak. Dr. Gratz magyar kül­ügyminiszterrel folytatott beszélgetésem alkalmával, határozott es világos megállapítást nyert, hegy Ausztria, miként eadig. ugy ezután is ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy a nyugatmagyar országi kémest, mint ilyent, vita tárgyévé tenni nem • h jJjA ho 3M ennélfogva a közvetlen tárgyalásoknak kizárólag hntárkitgazi tdsokra es a t erületát adással összefüggő eguéo tech­nikai, műszaki és közigazgatási termeszetü kérdésekre kell szoritkozniok. Snnaka megállapitását a magam részéről annál inkább szükségesnek tartottam,mivei, mint ezt a tisztelt bizott­ság tudja, a magyar kormány a közvetlen tárgyalások ügyében hozzá intézett jegyzékből némely oly dolgot kísérelt meg ki­olvasni, amt meggyőződésünk szerint as nem tartalmazott. Hangsúlyoztam továbbá Gratz dr. úrral szemben, hogy azok a hatarkiigazitások, amelyek a tárgyalások tároyát Képezik.nem­csak Magyarország, hanem Ausztria javára is lehetségesek kell hogy legyenek. Mivel Gratz dr. ur a megbeszélés folyamán a kiserőjeöyzék rendelkezéseire is hivatkozott. megállapítottam továbbá,, hogy a magyar békeszerződéshez csatolt kísérőjegyzék eme határozatainak a saint germaini államszerződésben nincs korrelátumuk, minél fogva as osztrák kormány azokat a tárgyalás a A apJ Á ul ±A Bl nent ls &*rheti, $B az álláspontunk annál kevésbé támadható meg, mivel az osztrák kormánynak arra irénuuló kísér­letei, hogy a többi állammal folytatott határ tárgyalásaiba az ebben a kísérőjegyzékben emiitett módosatokat levonja, a nagyhatalmak részérül leghatározottabb visszautasításra találtak. A mult hó 23.-án a magyar megbízottak megjelentek Mécsben, hogy a közvetlen szakügui technikai tárgyalásokat megindítsák. A magyar megbisottak veze tőjét,gróf Csák u Imre vált magyar külügyminisztert, a magyar főldmivelisUgui) ke­reskedelmi minisztérium előadóinak kara a soproni kereskedelmi * s . X P'őrkamara és a nyugatmagyarországi cukoriparosok képviselői kísértet^ A ket napig tartó tárgyalások folyamén a magyar urak bőséges statisztikai anyag alapén azt akarták nekünk be­bizonyítani, hogy &yugatmagyarország távol van attól, hogy Ausztriát gazdaságilag megerősítse,, ellenkezőleg reánknézve sú­lyos gazdasági meaterJielést jelentene. A mi megbizo ttaink a magyarországi urak fejtegetéseit azzal CL me gj egusé see 1 vették tu. domásul, hogy mindaddig, amíg '8yug atmagya.ro rszágból ki va­auunk zárva, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy a magyarok részérŐM felsorolt adatokat megvizsgáljuk, de meg abban as eset­ben isi ha esek*, az adatok, mind a. tényeknek megfelelné­nek, ez a dolog érdemére nem lehetne befolyással, mert a nyu­gatmag yarors sági kérdésben nem a M vajon , hanem a miként a megbeszélések tárgya. Mindezeket az adatokat csak a határ, vonal végleges megállapitására vonatkozó eljárásnál lehet es kell érvényesíteni. Egyebekben pedig, mondták ami meg­bizottaink, a nyugatmagyarországi kordes Mireánk nézve első­sorban nem gazdasági, hanem nemzeti kerdes es meg vagyunk arról győződve, hogy a nyugatmagyarországi lakosság a faj rokon Ausztriá­val való egyesülésért szívesen veszi cserebe a területatadasnal elkerülnetlen, bizonyára csupán muló termesze tü nehézségeket. Mindent összefoglalva, még azt kívánom megállapítani, hogy a tárgyalások köztünk és a magyarok kőzött oarátsagos módon folutakl de egyetlen egy pontban sem jutottak az általános szempomoknál és fej teae té seknél előblre. A maayar megbízót­tak a bécsi tárgyalásoknál arra szorítkoztak, hogy Ayugat­magyarország főTdmivelési, néprajzi, es gazdasági helyzetéről meglehetősen leható expozét adjanak elő. Tekintettel arra,hogy kormányuk részéről csak az volt a megbízatásuk, hogy bennün­• é*4últálában informáljanak a helyzetről,amily enne* azt Magyar­ország részéről látják, le kellelt mondanunk arról hogy a határvonal megállapításáról és egyéb tecnnikai kérdésekről további részletes tárgyalásokba bocsátkozzunk. Erről csak a leg­közelebbi napokban Budapesten folytatandó megbeszélések al­kalmával fogunk táraualni. A magyar területi kívánságokkal szemben fanusitóit előzékenységünknek két szempont szabj a meg a határát. Először, hogy J ilyen területi engedményeknek a kis határki igazitások fogalmán nem ^zabad tul nemmiök,es má­sodszor hogy Mvugatmaoyarország német lakosságának nemzeti érdekeií mindin WrUlmfnyek között meg k*ll óvni Arra kérem önöket tisztelt uraim, hogy a tárgyalások «« ff*™»™JJMj*: tározóit határain belül, a kormánynak a lehetőleg ^ff^set engedjenek. Információink szerint az a jelfogasom, hogy a két állam között folyó tárgyalások a békeszerződéseket semmi szín alatt sem képesefmódosítani vagy k U ugatmagyarors sá gnak Ausztriá­hoz való tartozását kérdésessé tenni, megegyezik a nagyhatalmak felfogásával. Ma annak ellenére, hogy barátságos elóze­*vagyunk, méosem Meine megegyezé*re »uiInunk, élről a nagykövetek iaaáasát értesíteni és mielőbbi végleges döntését fogjuk kikérni ./MII. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom