Napi Hírek, 1921. március
1921-03-20 [0009]
VB.laszt.Mok kitssoDon állnak. Tekintettel arra, ho/»v Oioii+tF ™Ir tói.*?*? °-V jJrcinB 20. A MTI magánjelentége/ Mint a ^imcs nirL^wfhin^^r 1 ;?*^ 8 ^^^ 53 ^ 08 bolsevisták vezetője teínap Moszkvában letartóztatta Earaenevet, a bolseviáta h«Jrn ralisa almosait és-LebedoP'ezredes veeériarl ?őnökö* ? fe^U-fS?" kelt5 letartóztatás okit eddig nem ismerik, ' * feit ^ nö8t ~, aki tanáéekofai k^ ^aM e2 f*' Neue Freie Presse Washingtonból jelenj a^^^poííukárói ~£L * lalt nézeteit a következő, pontokban foglalta össze: pollljl * aro1-**Pterjesszék. • EU ^ zi > ho & 3 békeszerződést újra a asen&tia elé ratifikállak•*;£5Íl? a !.Í* ívF » t^aJdontópsal békefeltételeket egí^zméíy^i^o^ * k0 * **' *************** vonatkoze* ^-»/ Ellenzi, hogy Amerika belépjen a mébBké , ¥etaáa»« mév abban az esetben is, ha kikapcsolják a 10, asakasstmiitahfí^a?t ^^'^"S 1 ?*' « lle Z*h h0 V Amerika : ia nemzenek akáSiKen sz>vetseg«be belepjen, U k. állandó katonai kötelezettséget jeW " » szamara, ° . y. "*•'*—«» «»».-i™t PÍ* 77 h °87,nincs olyan általános békeszerződés ni amelyet az Egyesült aiamok elfogadhatnának anélkül hosrv cÍíí«wi«í asajadságuk korlátoztatok é S az a politikái h^om^ ^ho^ Sróna 0 ügyeibe nem avatkoznak, csorbát ne szenvsdde. Eoen ezlrí az^lnök P temOmányozni fogja azokat ar --~ • mJdokat. ámeneknek segitjégevei helyre lehet állítani abbékét Német országgál. Tanulmányozni fo&ja elsősorban Kho-Jfc javaslatát. Hí -— „ ttV) , T . p »f.* 1 * i fflárcius 19. Mayr dr. osztrák szövetségi kancellár Londonból'hazaterSban Parisban érintkezésbe lépett az ille- i tekea személyisegekkel, hogy Ausztriát, szénnel kisegítsék,affigyan ezt ^ a londoni konferenci.au elhatároztak. MTI/ ° ' ^ 0 Paris, március 19, As Eoönomist Europeen rámutat ar-V 635 él t iSZ&'itt*^ ^eltaes fog a »•11 ii * i ti 4i P * r' 1 3 2 máarius 19. /Havas/ A Temps hosszabb cikkben foglalkozik Itayrdr. osz'rák szövetségi kancellár párisi látogatásával és kijelenti, hogy a francia kormány meg akarja segiteni Ausztriát anélkül, hogy függetlenségén csorba esnék, As Osztrák-Magyar Bank aranykeszlete kiszolgáltatásínak kirdósé nem olyan fontos,"mint az osztrákok gondolják. Sokkal lantosabb a saint germaíhi szerződés 197. cikkelye, amely a zálog jogr<3űt» vonatkozik. Ebben a cikkelvben az van, hogy a jóvátételi bizottság kivételesen felszabadithatja a zálogokat. Érvényesíteni kell tehát ast az intézkedését a saint gerraaini szerződésnek, amely semmiképen sem papirrongy és nem változtatható.meg a szignatárius hatalmak önkéntes hozzájárulása nélkül. Ha a bécsi jóvátételi bizottség személyi kiadásai túlságos nagyok, ezeket csökkenteni lehet, de a bizottság prarogativ'áit tiszteletben kell tartani, mert különben megtörténhetik, hogy a hitelezőkön történik igazságtalanság, /ml/ P r^á g a /március 19. Az osztrák kormány kívánságára elhalaszották a pénzügyi tanácskozásokat, amelyeknek e hónat> 17.-én Prágában kellett volna kezdődniük. Az osztrák kormány'ugyanig meg ki akarja egészíteni a konferencia elé terjesztendő anyagot, mert csak igy remél sikert a tanácskozásoktól/MTI/ Barcelona , március 19. /tfolff/ A Barcelonában tartott.nemzetközi forgalmi konferencián az olaszok azt kérték, hogy 3 .:. ."^-Gotthardi* a^asmén^t ,egvelqre tartsák érvényben, Az egyezményt a versaillesi sfersoáés* ... értelmében bemetország kötelesjfelmondani. Az olaszok most azt akarják, hogy ujabb egyezmény létrejöttéig a régi egyezmény maradjon érvényben. /MTI/ <J LtJUJM<dUs~~& Berlin , március"!?. /Wolff/ A Nattonalbank für Deutsohland, amely a Nationalbank in Berlin és' a Nationalbank in Bremen fúziójából keletkezett, 46,572.758 márka tiszta jövedelemből a^ré^i részvények után. 10, az uj részvények után 5 ú osztalékot fizet. £ versaillesi , r t Q mán?ius 19. /Havas/ A jóvátételi bízottság jegyzéket tesz közzé, amelyben bizonyítja, hogy aJbekeszerzodes 235. fejezete Németországot kényszerítő erővel arra köKLezi, hogy 1921 május l.-e előtt szolgáltassa be 20 milliárd aranymarka ellenertekét Éhben az összegben benne^3»E3aak>-foglaltatnak Németország szállításai a jóvátétel számlájára, a megszállási költségek, ^alamint azok a kiadások, amelyeket nem a jóvátételi szilára, de Németország javára könyveltek* A II. függelék 12. §.-s kimonaja, hogy Nemetorszáp 20 milliárd aranymárka összegű TtfWC«^t<Ht#<kincstári jegyeket bocsajt ki: ezek 1921. május 1.-én fizetendők és csak a jóvátételi számitn szereplő szállításokkal torlaszthatok. Ha Nemetorszag eztaz összeget a"megállapított időpontig nem törlesztette, akkor a,9U**.^ MA*A»é&rt2zi kincstári jegyek helyébe kamatozó kincstári jegyek lepnek. \ kincstári Ieírvek kibocsátása azonban nem áll semmiféle összefüggésben a 235. fejezet értelmében teljesítendő kötelezettségekkel, arneIvek abszolúte kényszerítő természetiek és ilyenek is maradnak. /MTI/ Pária, március 19. /HAvas/ Az 1921. évi költségvsté«5-r^1 szóló lelentés a francia államadósságot 307 milliárd frankra bscsuli. Franciaország abból a 218 milliárdból, amelyet Nemetorszagnak kell fizetnie ellátás és kárpótlás cimén, már 38 milliárdot kifizetett Németország számlájára. A megmaradó 180 milliárd fokozná a francia adósságot, ha Németország nem fizetne. Az előadó emlékeztet a versaillesi béké határozmányaira es kifejti, hogy Nemetorszag igenis tud fizetni. Közgazdasági helyzete megint virágzásnak indul, sot igen nagy lólétetjenged remélni. A jelentés igy végződik: A nemeteket a szankciók segítségével kötelezettségük teljesítésére kell kenyszersiteni s evégből minden szükséges zálogot le kell foglalni. A francia államkincstár 1921.-ben 58 milliárdnyi terhet kénytelen viselni; ezzel szemben a bevétel csak 28 milliárd. /MTI/ P á r t s , március 1$, /Havas/ A németeknek azzal az állitáaával szemben, hogy nem birják megfizetni az entente részéről követelt Jóvátételt, jellemző egjr norvég lapnak következő számítása: Németország az 1871.-i háború után 5 milliárd frank hadaisarcot kapett. Ez az összeg kamatos kamattal együtt a mai napig 57 milliárd 335 millió frankra növekedett. Ha ezt az összeget 42 ehyenló évi részletben kellene visszafizetni, Németország 5 %-os karaatláb mellett kénytelen volna évente 3,290.470.604 frankot beszolgáltatni Ez es^vüttvéve 138,211.105,200 frankot tesz ki. Helytelen azonban ilyen alacsony kamatlábat számítani. 7.5 f-os kamatIjb-sokkjl inkább megközelítené a valóságot.. Az evi részlet tehát 4,215.624,677 fíank í§nne, ami 42 esztendő múlva 177,056.236,«54 frankot vagy közel iw -^83 ,J i21 000 aranvraárkát tenne ki. El lehet tehát mondani,, hogy l^^l^^a^m^^ aranymárkának, amelyet a szövetségesek a németektől követelnek, csak visszafizetése az 1871-ben szedett aadisarcnak./kTl/ ITÍ v
