Napi Hírek, 1921. március

1921-03-13 [0009]

Csonkamagyoro rsságnál asi a sajtót, mely élőit nem volt stirmi • fzent éa amely mt't adtétr. nekünk? Tan * munkásnak kenyeret? Ián a kőséposstálynak boldogulást? *án as orsságnak virulást? ttom! liekünk adta Csonkamagyaro rseágotl Ás 1848.-ban kivívott s aj tószab >idság bástyáiba aKossuthok, Kemények, Eötvös Jó~* ssefek tolla utón észrevétlenül jöttek egymásután a Kleinok, Pinkássok,Cfiájemek. a galíciaiak és *bb"l a bástyából a manna* lelkek elrablásának harcát indították. Jaj annak a nemzetnek, amely ezekből as eseményekből nem vonja le a múltnak tanulsá­gát. Mikor as jEgyesül t Keressiény Kemseti Liga határozatá­val kimondtuk a destruktív sajtó elleni harcot, el voltunk rá késsülve, hogu az ellenség táborában mindenféle szenny és \4tyJi, vissok fogjalasokat, akiknek es a rettenetéé nagy bűnük van, hogy - és est hovatovább ki is merészelik mondani - a múltnak as eseménye iből levonták a tanulságot és ast monde tták; Memseiem. ha fel akar ss támadni, légy keressiény és légy nemzeti! Ast mondják, hogy üzleti érdekből dolgozunk. Látoá magyar, hm valaki magyar akar lenni és nemse ti, as üzleti ér­dek és pártpolitika, annyire jutóttunk, hogy est kimondani bün. Mi a keesstény magyarság nevébtn odakiáltjuk: Vonják felelősségre a destruktív sajtót/ Midbe hozzák fel azt, hogy a sajtó ssabalsága éérthstetlenl Ha a kertész a keltben ki­gyomlálja a gazt, nem vétkesik a kert ellen. Á sajtószabadság ssent nevében, nap-nap után büntetlenül adhatnak be mérget a lesújtott maayar nemzetnek, est a mérget, amely kiárad a nyom­tatott sorokból, bessivhatja magába t jies.zeti. Mi hívei vagyunk a sajtószabadságnak, de nem tűrjük ast, hogy a sajtóssabadság megszentelt köntösébe haramiák és gyilkosok takaröds%nah. üde sseriném kiáltani minden szenvedő magyar t es tvé rémnek; Té rje te k vissza Krisstushes, legyetek fanatikus magyarok, mert ez a két gondolat visssa fog hozni a sírból, és ne tűrjétek, hogy a sajátossabaáság álarca alatt kigúnyolják ezt;.. a feItámadási folyamatot. Követeljük a tetteket és i tt a megszenvedett ma­gyarság nevében tetemre hívjuk a destruktív 3ajtót. Tilta­kozunk annak aknamunkája ellen. Hallja meg a nemse tgyülés milliók ssavátí Követeljük a bűnösök megbünte té3ét, a sajtó megrendssabályosisát, a sajtókamara felállítását. Köveiel­jük azoknak i megválogatását, hogy ki élhessen Magyaro rssá­gon a sajtószabadság nagyxtnosévei,Egyhangú határosaitól álljanak e mellé a gondolat mellé, mert ne feledjék, látnoki erővel látóm az,utat, amely a feItámadáshos vesét és önök felelősek a jői'O f generációért. Me engedjék meg hogy a gyerme­kek leletet me gmérgesve, ez a nemzet be le pusztuljon abba e sir­he, amelyet oly tudatosan^ csak e vak nem látja, - naprol-nap­ra ás nek maki: /He sssantartó lelkes éljenzés és taps./ Mai ff Károly besséde után, melyet a hallgatóság tet­szézmthMZ* töíbbieben félbesseki tett, as első sorokból felál­latt Varrna Antal és lelk*s hengon kiáltette; Eeküsisünk, hoou tSmkS mmTémlapot nem vessünkl A kösönség viharos erővel meg fsmé tel te aye eek üt. Merváth Károly as iubredő Magyarok nevében tett fe­g.a&mlmmt a destruktív sajtó elleni harcra. Ha ö sssehasenli t­juk I&fi&« ideális eredménye ive l a mát, borzalma* megállepi­táisra jiu>tim,k..A. sajtos s ab cd ság köpönyege alatt effy idegen faj­nsek, mzellemi arzenálja rejlik. írók, művészek egyszerre a nemzet nagjjzjizM Hettitek., asak ast vettük, éssre. hogy a há ttérben a maayar g>amsűtsae tieft&tséyei hiába várták a napot, amikor hely jut nekik a s>aji táéam.. jött. &$2t a ssido sajtó mögött a rombolás szelleme, ai Mfa§tew, da&iép fk stsddáság világhatalomra törekvő minden gye he n^­náfa és e^mkö'ze. Ha must nem állunk talpra, ka most a farkast ismét stzaMad'f^a km<zas&tjmt£, ez a farkas maja a magyar keresztény nems&tirez a, b&rémyirm tőr. : t Marzalmea: mit a sajtó pusztítás a. Aiolte a nemzeti irzésstm Mia m-lltuah magyar olt, alig tudtuk ef családi szentélyt ti sz télim. Á sajtó a ssaö adságbol szabadosságot csinált. &zé»kazik sebésszé van szükség, hegy e ssermemset megmentse a továbki pusztulástól. He feledjük el, hogy mikor es ellem­s<áge1t S;zidfmk, bennünk is sok hiba van, á keress tény embe­rek a keress tény lapokban minden ssálkát meglátnak, de a ssidá lapok gerendáit nera veszik észre. Ez a mai nap legyen . a •fel&áistadás napja, vezérelj ent minkff : ' a magyar nemssii érté*' Rajtunk a sor és el ne feledjük* hogy a'mult ott áll mö* gőttünk nagy felkiáltójellel, a jőv^ előttünk áll naay kérdőfellel,Úőttünk a jőv$ nemzedék és jaj nekünk, he en­nek eréé kében, mindent meg riem tessünk. Fe 1 a harcra, fel a magismr ébredésre, keressük a napfényt soha meg nem alkuvó ehrealí t$m$el, isteni fittel és akármit kiált as Est, a Magyarvursmig, a Világ, "épssavu és Pesti lía,pló, bennünk nemcsak a Ált ven. meg, hanem az akarat is és itt van a cse­lekedet is^/ttharas tetszés és taps./ éss mtatsé mzónek P. Zedravecs István püspök volt. - Jtsttziraiak * monde tta én naponkint egy börtöm­mellett járok el és azt létem* hagy abban egyszerű földmives munkásak is m-f* vmnnak lecsmkva. Gyakran látom őket, amint láncverve kisérik, és kérdésemre, mi a bűnük, ast mondták: Esek feramttáVt fel Magyarországot. Bementem a höjtönbe bessélgeltem lakóival* kíváncsi voltam, kik esek a felforgató elemek. És hat családos apára és éhes anyára^ egusserü mun­kásokra, katonai szolaáletet tett, tizssew kitüntetett em­berekre találtam.Úfrainéstem és ast mondtam; Ezek bolygatták meg Magyarorsságotl esek a kitüntetett emberek, esek assáz pa-z­lon, hősi csatán k e*e sstülment magyar férftak nem lehettek azok, akik felforgatták a hazát, esek félrevezetett embere* vol tak.Ezek. testvérein t fáradt emberek voltak, ektk nem tudtak övéiknek kenyeret adni. Kik öt esztendőn keresp.tül a lö­vészárkok sarában kuss tek előre és mentették a hasát Es egysserre egy pillanatban valaki JÖTT kószájuk es amikor a legfár adtai bak voltak, olyan édesen megsimította ­fáradt homlokukat és ast mondta: Testvér elvtárs, dobd' d® est a fegyvert, hiszen otthon ronfgyfsak a tieid, hiszen műveletlenül áll a földed, hiszen a táboruk eralök otthon dössölnekl Hagyd itt ezt a helyet dobd el a fegyvert és béke less és boldogság less es ujbo* kipirul hitvesednek arca. És eseknek keséből kihullott igy a fegyver éj hasa­jöttek-és a megmaradt muníciót egy kicsit a levegőbe lőttek, egy kicsit terrorisáltak az utcán és fáradtan tértek hasa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom