Napi Hírek, 1921. február
1921-02-10 [0008]
W, a shington, február 10* Az ftcgo^^ovet rövidesen ismét Arce-rU-ábe érkezik ós felbatalmatáet hoz negaval a leszerelésről 8*010 világkonferenciához való hozzá járulásra/i.Tl/ •V-rarw 0 r ' n ^ , fe / trUfc v r 10 * Smuts tábornokot délafriakl miniszterelnökké nevezték ki a /kTI/ t«»iMtot*f " Í«L?' febrűá f9i/Heuter/ SeinWulaire francia lövet SÍS2ÍÍ2Í5 V^ 1 ?™* *egblzó levéléi, kihallgatása alkalmával fordalt elő első isbea Edward király halála éta* ho*y r>Yiid*s tel . Jes pompáin ment végfre, A szokásos beszédek elmaradtakJmi/ • P á u r ^ 1 a * , felr ^ r 10 » ?°i«c«ré volt elnök ma tartotta első felöl ii Ü n c h e n, febmár «? . A korra apcndenx, jjcffimnn jelentig február 5-én Berlinben as államfők és miniszterelnökök magbeazélése folytán Bajorországban ugy a minisztertanácsban, nint a koalioiős pártokon belül megbeszélések fofetek. Bajorország szamára a tanácskozások legfontosabb része természetesen a szövetségesek párisi jegyzékében foglalt követelés a lakossági védóraégek lefegyverzéséről és feloszlatásáról, amelyeknek fenntartása Bajorországban ugy mint azelőtt az összes illetékes tényezők nézetd szerint életkérdés* A bajor állsmkormány és a koalíciós pártok sahaaaa hagyták számításon kivtíl a szövetségeseknek ezt a kvv^teZvsJJt, aJUsv&wo&t- - megfontolás tárgyává tették álláspontjukst,amely ebben a*kérdésben változatlan maradt. A legutóbbi alkalommal,anldőn a v éŐnto nézőpontokat megfontolás tárgyává tették, ismét kitűnt, hogy ezfaz á»láöpontot.amelyet kizárólag az állami ujjáép'tTás érdeke szab meg, tz uj helyzet neit. boriíja fel és ezok as okok, amelyek ezt kezdettől fogva szükségessé tették, változatlanul fenna.Unak. A birodalom egysége W^nW«^W^ • ^vik*,^ *M>, Szeparatiaztikus gondolat a tárgyalások során e s y pillanatra/sem merült fel, A birodalmi kormány hoz Intézendő Jegvzék szövegét holnap délelőtt állapítják meg véglegesan./nffl/ x 4 *i! n 0 h * n » február 9, /Délnéwet távirati iroda/ a kooicióa pctrtok estig üléseztek és tanácskoztak a helyzetről. A« azutánra tervezett A^Hffcőzl megbeszélést nem tarthatták meg, mert ez egyik pártvezérnek sürgősen el kellett utaznia, k frakciók közti megbeszélést holnap tartják $ ahhaz csatlakozóin* a minisztertanács hu qonteni./K'TT/ e „ Heíarick Ferenc, előadása a Külügyi Társaságban. A Itegyar Külügyi Tirsáag^í közgazdasági szakosztálya csütörtökön fplytacta a múlt héten megkezdett felolvasó ülését a Magyar Tudományos Akadémia tanács termében.. Ezúttal Heinriob Ferenc, volt kereskedelemügyi miniszter, a Magyar Külügyi r Kr~aiáff kereskedelmi szukooq^o^ jának elnöke m értekez\et a Magyar kereskedelempolitikáik aktuális kérdéseiről. Az előadást politikai és közgazdasági életűn? kiváló reprezentánsai hall* itatták meg. Jelen voltak többek között i Pópovica Sándor volt pénzügyminiszter, Földes Béla, Lers ¥ilmos báró, György BaAre, Zoltán Béla . vol.t TSyiniszterek, gróf Marenzi, a honvédség volt főparancsnoka, Wimmersperg Frigyes báró helyettes államtitkár, továbbá Belátiny Artúr, a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Walder Gyula vezérigazgató, Röblösek Henrik, Saxlebner Kálmánidr. Biró Pál vezérigazgató, if jfí- Wekerle Sándor, dr. Hoor-Temois Mór,, egyetemi tanár, Huttkay Vilmos,SzöGyörgy követségi tanácsos, Hapaics Richárd ezredéé, Székács Antal udvari tanácsos, Grüner Tivadar, Zfutachenbacher Emil dr. Lengyel Géza, a Vámpolitikai KözooXht igazgatóis. Paikert Ala:JoB, dr. Budai/ Gyula, dr Wünscher Frigyes., továbbá a Küjügyi Társaság igazgatói , 11 etve előadói. Heinrich Ferenc hivatkozott arra, hogy Magyarország ujj építésében a teendők oroszlánrésze a produktiv munkára, tehát a mezőgazdasági, ipari termelésre és a kereskedelemre fog hárulni. Vázolta a ránk erőszakolt, békeszerződés által a termelési államokban beállott jelentékeny változásokat ás a mai tény leges helyzettel számolva, állapit ott a meg kereskedelempolitikai teendőmet,, Fejtegetéseit két csoportra, a "bel-és k-i Iker 8sked elem helyzetének ecsetelésére osztotta. Először a magvar belkereskedelem helysetét vázolta, amelyet akként jellemzett, hogy az ma gondterhes és kényelmetlen., Gondterhea azért, mert a kereskedőnek nincsen áruja, a mert valóságos hajszát keli kifejteni az áruk beszerzése után, továbbá mert s forgalmi eozközök hiányossága, a széllitás bizonytalansága, az áruk roppant drágasága, a pénzr eszközök hiáhva és a nagy regieköltségek.felettébb fáradságos munkát rónak a kereskedőre. Kényelmetlen a? árak megállapítása a bár jóhiszeműen, de esetleg elkövethető hibák súlyos következménye folytán. Az állandó bizonytalanság érzete a az országban sokszor megnyilvánuló kereskedelemellenes hangulat a tisztességes kereskedő életet ia kényelmetlenné teszik., Viszont, folytatta Heinrich, elismerem, hogy ma sok a visszaól4a ás az önző hazafiatlan cselekedet. Igen nagy babnak tartom a pénznek általában való tezaurálását és az árunak elrejtését sz llegálio alkalmi kereskedők által. A pénzt természetesen nemcsak a szalmazsákba lehet elrejteni, hanem X külföldi valutában ia. És is bel rtelen és hazaf iatlan dolog ás egyik oka a drágás-' 3 állandó fókozás'nak, v elrejtése és felhalmozása ugyanilyen megítélés alá esik, mert hat .iáéban káros és tisztességtelen, de nem szabad elfelejteni,npoy a fi kóros erkölcsi állapotokat nem a legitim karaake-delea idezte elő, és ha higs**tan mérlegeljük a jeleneiének okait, meg kell állapitanunk, hogy a pénzszerző ágy sok megvetendő kinövését voltaképpen a megköt ott segi az áruban való nagy hiány, pénzünknek katasztrofális elértéktelenedése okozta. Igazi segítség lenne ezeknek a bajoknak orvoslására, - úgymond Fíeinriofc - a kereskedeleámozgási'szabadsága, melyre fokozatosan rá kell térnünk az előfeltételetfSnegvalósitása utján. E részben, ismételten kijelentem, hogy én a szabadkereskedelem híve vagyok, vallottam ezt a,meggyőződésemet , amikor ez elv nálunk nem volt olyan népszer": és még kort esőé lókra sem volt alkalmas, óva intek azonban mindenkit, hogy az egész vonalon f ors átmenetet kivánjon* a mai állapotból a teljesen szabad különösen az élelmiszerek terén. legalább ez az en szerep véleraényeni , veszélyesnek zártanám. A valuta megjaöT&ása nélkül frogaöig.neio fok enyhülni, a valutát pedig csakis termelés, csereértékek proaukii.ása, nolitikai és gazdasági konszolidáció/ fogják megjavítani, más nem. A szabadkereskedet erare vaj.ó átmenet legfontosabb előfeltétele lenna a célforgalomban az annvi3zor hangoztatott monpoliumok és priviligetumok megszüntetése, hogy végre mindenki egyforma fegyverekkel felszerette*, áilhassöh ki a létért v^.ó k-:'-zdelemben. Viszont hangoztatnom kell, hogy a forealmat korlátozó Intézkedések fokozatosan, egymásután, s nem L.aasú tempóban lennének hatálytalan*tandók. a >-:• forgalomba hozatal elől el-^ Trónt árukrű ép terményekre. A 2 egyoldali, fölszabadítások óvatosan lennériek eszközlendők, mert különben hamarosan - várt tünetek lephetnének
