Napi Hírek, 1921. február
1921-02-08 [0008]
Szutan azt fejtegette, hogyha gUoiNvW W }• t*"** napirendre a trianoni aMrsődée revízióját, ez löó alatt ia ^vényasltsnünk kell azokat a gyér előnyöket és Jogokat, déa nekünk biztosit, különöBan az elszakított részekben lakóf^Jrokonalak w^éd^aban.A hatalmak ugyanis , velünk jzoiranédos államokká 1, l kiaebbsósel logtit biztosító szerződéseket kötöttek. lékünk, akik Í««SS a ntliaai"t f illuniönk ner volt, hog> azok tflJfslttM u balkáni tradíciók szerint fo s végbemeani, azonban e + sz-erzoőéBak alapján togink van beleszólni. Azon kevés vívmányok között, amelyeket e békíti r palások alkalmává elkerült elérni, közte van tz is, hogy az entente és /szomszéd államok között a kisebbségi jogok védelmére szolgáié szerződés létrejött. Bzt a jogunkat nagy éberséggel kell gyakorolnánk az erre hivatott diplomáciai aton ós az erre hivatott fórum, a nemzetek szövetségének fóruma előtt. Én hitvallást tehetek, ón hiszek benne. Hiszek a gondodatben. Sem hiszek abban a formában, amelyet neki a békeszerződések adtak, mert ebben a formájában semmi eg^éb, r.int az en tentehat almuk szövetségének meghosszabbítja és garanelakkal való ellátása, pe azt a gondolatot, hogy adva van,, nem repudeálal, hanem fejleszteni kell, ami tekintetben mar megindult aa akció, és pec ig nemcsak Amerikára oélaok, amelynek magatartása nemzetünk sorsára egyik nagy kérdőjel, hanem magában az entente hatalmak körében is. kost vettem részt pariiban a nemzetek szövetségének propagálására alakult enio igazgatótanácsának ülésében, amely' azzal foglalkozott, hogy ez sz unió állapítsa meg a legközelebbi közgyűlés napirendjét. Itt egyhangúlag - pedig ott voltak nemcsak a szövetséges nagyhatalmaknak, hanem a kis államok képviselői is - elfogadták mint napirendre tűzendő főtárgy* a nemzetek szövetségéről szóló szerződés átalakítását* - Kasában a gondolatban hiszek. Én ha visszagondolok a múltra és arra a számos vádra, amelyek laagyarorsság politikáját, különösen nemzetiségi politikáját érték, csak. sajnálhatom, hogy nem létezett már akkor egy fórum, amely elé ezeket a panaszokat vihették volna. Sgészen másképpen állanánk, ha azok, akik vádoltak, bizonyítani is tartoztak volna. - 5e méltóztassák lebeesülni azt a nagy erkölcsi hatást, amelyet egy Ilyen fórum előtt belgazolt vádakkal való regjelenés előidéz, sa méltóztassék lebecsülni azt ez erkölcsi hatást, amely megnyilvánul vagy abban, hogy a nemzetek szövetsége előtt belgazolt vádak tekintetében Javulás álljon be, vagy ha a nemzetek szövetsége előtt a nemzetek meggyőződnek arról, hogy csakugyan javíthatatlan állapotok vannak azon a területen. Sgylk vagy másik eset okvetlenül beáll. Y«gy elérjük ezen az uton azt, hogy a ml faj rokonainkon segítve legyen, vagy elérjük azt, hogy az ország heljsetén segítve legyen a szomszédok Javlthetatlansága folytán. ezenkívül mág felmerül, a., mi külpolitikai igazodásunk kérdése a tekintetben, kire támaszkodhatunk tehát. BrrŐl nekem igen kevés szavam van. li tekintetben kialakult nézettal nem is léi.betek a közönség elé. Annál kevésbbé, mert az egész külpolitikai világhelyzet a következő években okvetlenül oly módosulásokon ós átalakulásokon fog keresztülmennl, hogy ma igen nagy kömiyelmüség volna magunkét bármely irányban lekötni. Csak két momentumra, mutatok ra. Een. beszélek a mai szerződések és mai szövetségek áll ar dóságának vagy nem állandóságának kérdéséről. Aki csak egyszerűen az újságolvasó tájékozottságával bir, lehetetlen, hogy észre ne vegye gzt a folytonos, toldozást, foltozást, amelyeket saerződéaeken vegra kell bejtari. lem vegyok profét*, de jósolom, hogy a mostani párisi konferenciát rövid pár hét múlva követni fogja ujabb összejövetel, ahol ujabb ellentéteket kell eloszlatni. De erről nem is akarok beszélni* - Ott van azonban e két óriási kérdőjel: Amerika ős Oroszország, Visszafojtott lélegzettel várjuk., hogy március 1-ja után, amikor az uj rezsim, az uj elnöknek kormányzata Amerikában megindul, hogyan igazodik. Reménnyel nézünk oda, amely reményt a Wilsöni eset keserves csalódásai nem tudtak teljesen kiirtani lelkünkből. Reményekkel nézünk, oda, hogy győzni fog-e az igazságszeretetrek ét? a józan észnek politikája. In senkitől sem várom, hogy a mi szép szemeinkért bármit ia tesznek érettünk. Mindenkitől csak azt várom, hogy elsősorban saját érdelei szerint okosan cselekedjék és azt is várom, különösen t vezérszerepre hivatott, rüvelt nemzetektől, hogy a müveit nemzetek osaládjának érdekeit sem tévesszék szem elől, mert a gazdasági téren máris bebizonyult, - az erkölcsi élet terén kevesebb preolsióval működik a gépezet - hogy szolidárisak a cüvelt nemzetek.érdekel. Amerikának a közélete is telivé van számítással, de telítve van igen sok ideál Izmussal is, ugy, hogy a számító politikusok ia kénytelenek számolni az Idealizmus azon elemeivel, amelyek az amerikai népiélekben el vannak terjedve. Azért remélem, hogy Amerika, amely az ő na&y gazdasági reservo lr-ijait nem tudja érvónyeeiteni. Amerika saját érdekében segítségére lesz azoknak az erőknek, amelyek egy ésszerű rekonstrukcióra dolgoznak. A másik nagy kérdőjel Oroszország. Hlssen az egész világ Szervez étének, a gazdaságinak épp ugy, mint a politlAainak egyik betegsége az, hogy a 180 milliós orosz birodalom körülbelül ki van kapcsolva a maga organizmusából, kikor fog megbukni a kommunista uralom, nem tudom, de hogy kiég önmagában, - nem tartom lekeittlennekí, hogy ez a processzus éppen a dimenzió óriási nagyságánál fogva lassabban folyik le, az bizonyos ős bizonyos az is, hogy azzal a tényezővel"' ..** * L. j- . amely a bolsevizmus ellen küzdf*nem kereshetjük elég korán s megértést. be ezen két óriási kérdőjellel szemben eaak ast mondhatom, hogy határoaott külpolitikai orientációnak kifelé ma szószólója nem lehetek. Annak az igazságnak megállapításává tartozom, személyes tapasztalatból, hogy as ellentétben állott felfogású valamennyi nyugati oreság kösött legtöbb megértéssel és elczdkenyságl &iarattak Franciaorazágnál találkoztunk, Sz nem Jelenti ast, hogy gazdasági éa egyéb, politikai kapcsolatokat elhanyagoljunk más államokban - entente állaaiOkban éa nem entente államokban, klra ml némáét i érőekainket asm as egyik, sem a másik csoporthoz ner akarjuk csatolni, hanem osupán az emberiség nagy közös érdekelhes. Sszel elmondta*, ami a külpolitikai orlentficiőre vonat kőzik, tegyen a vég akkord as, ahogy egész nyíltan megmondom Cnöknek, hogy amennyire szenvedek én és hazám jelenlegi rettenetes helysetében, épp ugy, látva ast ez összhangot, ami nemzeti felvirágzásunknak érdeke és a legnagyobb európai és emberi érdekek között tele bizalommal nézek a nemzet jövője elé, ha a nemzet is ugy akarja. Percekig tartott a zugó éljenzés és lelkes tana Apponyi beszéde utan * _ be* zéaSf^í^i^f? 11 * harcit nemzőt gyűlési képviselő tartott bosfszabb lí * ?rW&.9£l£ co * £ * 0% ft.uewset élet fennmaradnának mélysl* coívény^eibez, k Ibuóseii ama teraeisetea rendeltetésénél fóSra. «eív «j családhoz és a ^eiwkfaez füai 0 As ovaugélua szelleséVtC, esak^sal3w í^i!" k>11 a Wftf aőnek a politika küzatftéEzssl a keresztény női tábor gyűlése véget ért.
