Napi Hírek, 1921. január
1921-01-28 [0007]
Bérli n,j»uár 28. ,/i Magyar Távirati -iroda t udós i toj ának j elentése./ A párisi tőzsdén az a hir terj edí Mt hogy a konferenci át pénteken be fogják reke sztenü és csak február 21.-én fogják Londonban ismét megnyitni. Berlin, január ZT./A Uanyar Távirati Iroda tudósi tájinak jelentése. /Milánóból jelentik; Parlamenti körfíffien a legutóbbi események eros vi sszahatása észle Ihe tő. * szocrí.alistűk és kommunisták, ugyuátszik, el vannak határozva, hogy közösen 4l«fecCe/ne& harcot-a kormány ellen é3 hogy nemcsak a kenyérárak miatt, hanem azért is, mert a kormány közegei a nacionolistákat állítólag kedvezményben részesitik, erős obstrukciói kezdenek, amely nem kevesebbet, mint negyven ülést fog igénybe venni. Béri i n, január 26./A Magyar Távirati Iroda tudósítójának j elentése./ Mivel a háború alatt a Szuez-csatornán, épített hidat ismét le kell bontani, elhatározták,hogy az igyptom és Palesztina közötti vasúti forgalom,lebonyolítása céljából a ozuez*csatorna alatt a ^ a ^ u ^ a ^^\^^^ Meri i n, január 28.fiUrodalmi gyűlésen, hadsereg költségvetésének tárgyalása folyamán Gssslerlrtevrdőfa miniszter a kővetkezőket mondta: A versaillesi békeszerződés Q folstán elveszi tet tük szuverenitásunkat a katonai ügyekben*. A világ leszerelésének eszméjét őrömmel üdvözölnek, defminden országían lázasan versengő készülődést látunk. A százezer főnyi hadseregállomány korántsem elégséges. A birodalmi őrségnek nem as a feladata, hogy a polgárháborút leverje, hanem hogy megakaddlyozza., A fegyelem lényegesen javult,. Elvem az, hogu a békeszerződést végre kell jhaj tani. Ha Sohöpflin képviselő o vállrojtok kérdését a köztársaság és momarchia kérdésevé teszi, akkor azt kell kérdeznem, hogy a vállroj tok nrossars^ágban Wtthiíkéhusok, a birodalomban pedig monarchikusak-ez A feL^bbvaloz nem követelhetnek engedelmességet x ha ők maguk kijelentik, hogy ezt a kötelességüket semmibe sem veszik./MTI,/ IÁT is, ja^r 23./irlff/ A Katin a Jóvátételi térdéé tegnapi vitájáról ctfcfc botfa .., hogy Moyő GePr«je álláspontját abban állepitotts hogy a meglévő nézeteltérések nem annyira a tárgyra magára, miat inkább e követendő módszerre vonatkoznak. Abban teljes az egyetértés, hogy lémet ország képességeinek legvégső' határáig kell hogy fizessen* Douaer módszerét lloyd Geoi^e megválásithatatlar. ábrándnak nevezte. Kem lehet lémetország exportját korlátlanul felemelni, importját meg leszállitani.íréwet*T6z&g sok nyersanyagban függ a külföldtől. A német vosutaknt ee& lehet külön aöővel sreaterhelni, minthogy az igy szármázd összeg Németország jelenlegi helyzetében csak értéktelen papiros volna..Mémetorezágot eló'ször abba a helyzetbe kell juttatni, h*>gy fizethessen, tehát apénzügyi mőcezert kell Kínáénak előtt reaöesni, Azt nem lehet tűrni, hogy a német polgár kevesebb aő€t fizessen, mint a szövetséges orazágoki*.Lloyd Jeb/^e felfogása aa, hogy elsősorban meg kell állapítani a német adósság összegét, aaután pedig az eszközöket, amelyekkel javítani lehet a német pénzügyet. Az eszközök elkalmazásáról a németekkel együtt kell tárgyalni. Lloyd öe n rge végül kijelentette hogy Suropu jelenlegi helpsetében előnyösebb, ha oly módszert találnak, amely ba nem la egészen tökéletes, de legalább rögtön alkalma zható, mir tha hosszabb id&t tölt énének azzal, h^gy valami tökéletesebbet alkossanak. Aa Eebo de JSHTÍU szerint Lloyd George ast állította, hogy ha a frKneia felfogás m$& nem változik, Sajnálni fogja, amiért Páriában ve az tegeznie kellett az idejét. Briand erre azt válaese'lta. hogy hivatalba^léptekor míteem tudott a formális kötelezetsaégekról. Szerinte a jóvátételi bizottság kell bogy az adósság végösszegét megállapítsa. Ha az ad<5e3ág leszállításira keülne u sor, efche 2 fontos okok kellenének, A bouloga«i határozatok szerint Franciaországnak hatvanöt milliárd aranysárgát kell kapnia. A franoia külföldi adósa** huszonöt milliárdot t eaz ki# ^yálta,lába«3 nera értheti, hogy lehetne különben e háborús károkat pótolni, lémetor.szág mai fizetésképessége szerint nem lehet ar. aöéaaég összegét irányiteni./mi]
