Napi Hírek, 1921. január

1921-01-27 [0007]

§* A Magyar Külügy i Társasak ©leadásai- Az Apponyi Albert ~gx4t elnöklete alatt álló mgyar Külügyi Társaság légkoselfeSl si6aáasi soro­sa tot fog to&esáia&i küjúgyi- v or,atkozási, kozgazttasáji k^rdSsoíírŐl - Az elsO előadást f'opovics ^ándor -Ir... a Tárraság k3zfaz&as"ágl ósatályán&k'el- • nöke Lóg]?* megtartanis A brüsszou konferencia <fs a aápók szentsége; ^aen* Ezt kSyateeif 'flsinxdeii Fe^encz volt kereskedelmi mini 32 tor f a külügyi tár­saság kereskedelmi -gzak csoportjának elnöke? Kereskedeleapolitikai --Írnél­kedésék eimen fog értekezni.. Előadásokat.főinek még leJkSzerébe tarumi Hoor Tempis ^ór egyetemi tanár :JÍLz európai allaaok-onorgia |azdáÍkoaasa> és a békeszerződés, György Endre volt földművelésügyi iniszler: A nemzet­közi szövetkezeti ^olifciica ciaen, Balogh Elemé?, a Hangya vezérigazgatója: A bék^e utja cimen es üoránszky*Dezső az OKH vezérigazgatója*, londoni ut- ­iának' gazdasági tapasztalatairól* A külügyi társasig előadásaira magyar Ttiaomsnyos Akadéaia tanács te/m©Ben minden osü tör tökön f ogiaamegtartani. Gazdasági köreinkben máris nagy érdeklődés nyilvánul aef"az előadások iránt §v Francia és angol ajánlat a magyar nemzetközi légi közlekedés meg­teremtésére. A Magyar Külkereskedelem jelenti! Egy francia-román pénz­csoport nemrégiben megállapodott a cseh, román, lénnyel és $örök kormá­nyokkal utasszallitásra is berendezett légi közlekedési vonalak megszer­vezésében folyk ép. hogy" a forgalom Parisból kiindul va ; a Koletro Prága/ Varsó és Bukarest érintésével^ egész Konstantinápolyig fog állandóan köz­lekedni. Egy másik # angol érdekcsoport ©lén Randley Page azon fáradozik, nogy Xondon és Kairó között szervezeen légi járatot, amelybe a főbb nemei városokat is belekapcsolják. A francia ős angol aviatikai érdekeltségek kedvez;* ajánlató ti tettek a magyar kormánynak, hogy Magyarországot is be­kapcsolják a Kelet felé tervezett nemzetközi légiforgalomba. Budapest min­denképen alkalmas légi kikötő állomásnak i|érkezik és igy sem az angol, sem a francia társaság nem "tekinthet al attól, hogy járatait Magyarbrc.r.% területén ne vezesse. A *•*- 1 € " , Temetés. LéefaX&i Gyárfás Zsí§mo»d ^irJ^irő'UMtéaa p'i»t*k*r áilutá* 5 órakor i$ss a Mwkdcay-utea ŐŐAZ > 9 ram alat­ti iffó|^éjWi. AMŐtyds puk a99rk9Sttiö9 é 9 9 tUsUiatUl kéri e sorok esi'oe$ közlését* 8 é o a. jeSmár ff. /A if f magánjaié nt ése/ A ITec^ freie, t presss 1 elánti Parist61: A imllgatá|*£l£*lesélitáeok ellenére Mv*U Ö lepek teváesf részletes jeieniée#%.et közölnek a konferanoia . • ai&ssrex* i Journal a tegnapi élésről a követ ke sös?? ir jas líoamer péasüg'yalslaater kossá a SO ejrpdjét olvasott 101 Franc iao rssaá§ pénstigyl helyzetéről,4r ázásokkal éa statisztikákkal matatta te as eddig kifejtett erőfeszítéseket, ásatás áttiklstéet nyújtott Franciaoraság szükségleteiről éa köve telt % hogy usonnal álla­im ita&k meg a német tartósáé telje a ösasegét. Isi itványoste. bogy as ösasegét 800 milliárd aTanymárkában szabják meg. A konferencia tagjai ezen elhűltek, sert a folyosói magbeeaélásek alkalmával ugy lát ss© tt, h«gj egéas sas megállapodás alakalt ki. Llojd freorge sem titkolta meglepetését a váratlan javaslat felett. lés­Í esea aonöta Dovuaernsk, nen elég azt raonéasi, kogy férnetoxszág laaBsas arany tan. Aagolrraság sokasán dolgozott volna ki ilyes tarvet aaélkttl, bogy magvaiósitásanak lehetőségét fontolóra se vatta volna* Boamer kifejtette tervét: gémetorssag elossör is tekéjének egy réssé t fordíthatná biteleső inak kielégltéaére. Hé­matere ság a háború-előtt 10 milliárd aranyaárka értékű árat ex­portált, ami ma a rossea'bo valót a mellett 1? mill tárénak felel mag* Xbből 10 millUrdot 11 kellene fiaetnie és a jóvátétel cél­jaira 12 milliárd arsajmárka maradna fenn* amiből Pranoiaoraság 50*í-ra tart lgémyt«*irre évi költségvetésének feltétlenül aauk­ségr van, hogy kifisethesae « fiáboxas nyugdijakat és végrehajt­hassa as elpaastltétt terfiletek ajjáépltéaét* lloyd Seorga arra ast as ellenvetést tette, hogy Férne torsságnak a kivitelből eredő .„nyereségre szüksége van, hogy fedesse a behosatalt. Felhívta ficamért, hogy jofcban kidolgozott javaslattal álljon elő* B é o a, január 87» 4 /á UTl magán jelentése/ A TTsaee Wiener Abendblatt jelenti Párisbml, hogy a konfferenoia első ülésén Lloyé George éa a francia katonai szakértők kőzött heves őassetüsés volt, a béke azonban helyreállt kőztük, sőt nézeteik néhány fontos kérdeztem közeledtek egymáshoz, mert as első fontos döntést tegnap este hozták* 4 keleti kérdések szabályosására februárban, valószí­nűleg 84.-én Londonban ujabb konferesciat tartanak, amelyen a görög éa törők magtisottak la részt fognak venaL 31" aa elhatárcsás a sevresi asersődés raviziéjánák kezdetét jelenti. Ha ast a célt vi~ - lagosan nem la. mondták ki, mert Franciaország és ^lasznrsság. kívánja a szerződés megváltoztatásait ajsglla aso fi ban kevésbbé törőkberát, es a fardulat mégis Briand sikerének tekinthető. A londoni konferen­cia eszméjét ieH Curson vetette fel. Kustafa Kemal híveit a konfe­renciára nem fogják meghívni, de célsás?;történt arra, hogy a konstan­tinápolyi semánynak alkalmai adnak rá, hogy a delegációba néhány kemalistát felvegyek. A Görögországnak asólő meghívást nem a király. \has, hanem Bhallys miniasterelnőkhös fogják inteni, mert Frasoia­orsság a királyt még nem ismerte el. Ausztria segítését egy kivé biso ttságra fogják bizni, amely ta~ Sácskasnl fog a szükséges 250 millió dollár aegezersése felöl* AZ Soha de paris, amely, nem engedelmeskedik a tanacekozáeok"* ra vonatkozó hallgatási tilalomnak, előadja, hagy lloyd 8saxge setárazottan az állami hitel ellen foglalt állást* AZ a véleménye, hegy Franciaországnak és Olaszországnak különös érdeke Ausztria eegltése, Angoioraaág azonban nem lát abban semmiféle veszélyt, ha Ausstria aématorazíighoa esatlak^zlk* B á o a, január 27. /A 1151 aagáajaleatéae/ A tféue Fr<si« preaae jelenti VaraóDől* 2igai távirat szerint a lengyel-orosz bókesseraÖclé3t február 10.-és írják alá* A békekonáirenela ssarkasstöbizettaága munkájának nagy részét már befejezte* Bécs, január 27. /A MSI magánja lent ése/ A la u a Freie Presse jelanti Milánóból: litti volt miniszterelnök agy amerikai újság­írónak a következőket mondotta: Még soha nem pazaroltak annyi pénzt Európában íe&yverkezéeekrő, mint most. Sarőpa erkölcsi és iztellek­tuálls bomlásé megindult. A feagy éa MB népekét Imperialista eszmék hevítik és minden állsm fegyverkezik, mert a több lek EB fegperjíeznek. Az aavesült Államok köteleaaága saját érdekében éa az emberiség érdeké-" ben la. b&gy a bölcsesség szavát felemelje és demokratikus oilágpre ­grammot dolgozzon ki*

Next

/
Oldalképek
Tartalom