Napi Hírek, 1921. január
1921-01-25 [0007]
^ ! ' 1921, január 35. 15. (OU^ A^ALir JU^AxUn^A ^i^cU^) A békekonferencia erre azt válassolta; Myugatmajyatorsság általa megállapito tt határainak ki terjesztésébe nem mehet bels K de ezeken a határokon belül a lakosság jellege és nemzeti érzése sokkal világosabba* szólna as Ausztriához valű csatlakozás mellett, semhogy a szövetséges és társult hatalmak szükségesnek tartanák a népssavasást igénybevenni vagy pedig ha Ausztria népszavazást akarna rendesni, annak végrehaj tásában és ellenőrzésébe* résztvennie Szőszerin t kell idéznem, a nem,ze igyülésn-mk erre 1919. szeptember ó"«-á n hozott határozatát, hogy az összefüggést világosan láthassuk; * A nemsetgyülés megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a szövetséges és társult hatalmak, Myugatmagyaiország éinnikai és gazdasági tényleges viszonyai-* val számolva, elismerték ejttxek a területnek ast a jogát, hojy a német alpesi tartományokkal egyesülhessen. 0 A per kepe tehát egésze* világos, ebben a népjogi eljárasban Ausztria és Magyarország sohasem voltak perbeli elle^fe^ lek. Ausztria egy dl talán sohasem j átssotta a fél - szerepét, hanem az őnrende Ikesés meg *>em Írott törvénye értelmében, egyszerűen Myugatmdyyarorsság jogi képviselője volt abbon a küsdelerben amelyet Magyarországgal szembe* Önrendtilkesési joga- érdekébe* folytatott. Á nemzetgyűlés e.ml.iieii határozatában Ausztria kifejezetten és a szavak világos értelme szeri*í megvizsgálta Myuga.tmagyarorsságnuk a nemei alpesi tar tornán yokMal való egyesülésének jogát, anélkül, hogy legtávolabbról is igyekezett volna saját' igéiiyei i érvékyeaiieni m Az egész elj árasban Nyugaimagyarorsság és nem Ausztria volt és marad is as egyedüli igényjogosult. Az egéoz ügy píros eljárás Ausztria és Magyarország között, hanem peren kivUli eljárás Hyugatmagyaro rsság igényeinek biztosítása érdekében. Ennek az eljárásnak során azután ugy intézkedtek, hogy Magyaro rszáa Köteles Nyugatmagyaro rszághos való eddigi kötelékét feloldani és ez utóbbi Ausztriával uj kötelékbe lépni tartozik. Ausztria ezt a renaelkesést békeszerződésében megfeleld formában, tu• domásul vette* Eszel azonban Ausztriára nésve jogi tekin* tétben, res judicata, erkölcsi tekintetben azonban Ausztriának lekötöttsége Hyugaimagyarországgal szemben állott elő, mely nem engedi meg azt, nogy Magyaro rssággal a "vagy és miké n t-"rs nézve tárgjyalhassunk. Most n/Lár csak as antant határozatának végrehajtását kell megoldanunk. Egész köve tkese ies módo^ az antant maga akarja a végrehaj tást f iniézni,amennyibe* Myugatmagyarországot magának adatja át. hogy azt azután, Ausztriáinak átadhassa. Világos^ ha a... végrehajtás . ebben as értelemben tda&is'affiör történ* hetik, ha Magyarország békeszerződése forma szőri* t J? *tr'_ belépett, Ehhez ^YfxAjc^ ' a főhat almák ratifikációi a LéáJ&'lAxJo^) r"> as "elsC j esysffk ön y v" felvétele a ratifikációsok* ^Ttf meny elhel véséséről. Ebben a tekintetben a saint-germai n i államszerződés és a magyar békeczerzSdés teljesen megeayezn,ek. Egy kéjelkeáű ember itt talán azt a kérdést vethetné fel; " év ha a három főhatalom ratifikációja el talál maradni?* A logika azt követeli, hogy ezt a kételyt kapcsoljuk kit elsősorban azért, mert a -saint-gormaim állam" szerződés és a magyar békeszerződés a határmegállapitások tekintetében sztrojJssőra megegyeznek. Ma megdől az egyik H megdől a másik is.Dt akkor ebben as össsefüggésben is figyelnünk kell arra az optikai hatásra, neluet a legújabb párisi híradással értek el. Mem Magyarorszá^k^X, Jtely a nép* szövetségen kivül áll, hanem Myugatmagyarorsságyi5£ akartak rezé~yek.9t ébreszteni, amely Ausztriához való csatlakozása pillanatában a népszövetségnek tagja lesz. Yéjfül még egyet; A magyarországi körök folyton az Ausztriával való tárggyal ás ok szükségét hangoztatjáh,de neja mondják meg. hogy tulajdonképen mii értenek alat ta.Arról a kérdésről, " vájjon 0 Hyugatmagyarország Ausztriához kerülj ön-e, már n^m lehet tár* gyúlni, A "mikén,t*-re nézve a tárgyalások bizonyos fokig részint lehetséges'ek, .részint szuksyéaessk.Zehet íárgyaliUs • %<%ohatárvonal vezetéséthrC ' <. Lokális határki i aazi tás okf^Bb beji a pontban lehet majd Ausztriával be3 s élni, ha nem fogják róla azt feltételezni, hogu lényeges kérdésekben lelépje^ a sai 7K.t-g.erm.aini államszerződés alap* fárólAusztriának be kell vallania, hogy a békekonferenciának Myugatmagvararsság határai ra vonatkozó döntése, a Szent Goithárd, Kőszeg és a Fertő-tó és a Duna közti egész térületen történendő népszavazás elutasítása utáti % legcsekélyebb mértéke a területi engedményeknek* Ezen alul hyugatmagyarország é rde kében 3em mehetünk. Szükségesekn ek mutatkoznak azonban, Magyarországra nésve isa tárgyalások arról a számtalan részletkérdésről, amelyek az átadás és átvétel alkalmával saabályczá3ra szorulnak* Itt csupá Y ' a pénstárakra s alapi iványokra és hasonlókra vonatkosó 'vagyonjogi kérdésé kre akarok utalni. Ebben a te kin tőiben elengedhetetlen^ hogy a két állam annak idejéé* tárgyalásokba bocs átkozz ék. Még csak azt kivágom megállapi tan\, hogy a kormány szigorúan a 3ain.t-g ermai r i államszerződés álláspontján cll,amellyel tyugatmagyarország tekintetében a trianoni békeszerződés teljesén megegyezik. Myugatmag uarország lérdéséhen a kormány eddigi irányelveitől sem jobbra, sem halra nem fog eltérni, /Elénk helyeslés és taps./ 1 törvényjavaslatot ezután az elSirt többséggel második és harmadik olvasá3 után változatlanul törvényerőre em.elték. A bizottságnak azt a határozatát,hogy a kormány f§lhiva n dó,hogy a munkások és alkalmazó ttak védelmére valamint a ssoci alis bi ztosi tásra vonatkozó törve* yeke t és jogszabályokat Muugatmagyaro rszág tekintetében sürgősen léptesse érvénybe, szín tén elfogadták./MTI./ á «• m «p mm •» m •» a»
