Napi Hírek, 1921. január

1921-01-19 [0007]

/Vrra amit 1916-br.n mondottam ! már többen emlékezni A rohamos 1 " "drágul ás bél következtetve ázt mondtam. valaj»i r világ­katasztr áfának kell következnie leikor a. delegációban^ 1914 március 13-an "e'10ször~azt"mondtam:, hogy vilagnaboru közeledik, négy gróf ál löt! fel és kicsúfolt1 Hogy merek ilyen bolondokat móndnni Akkor ?n csak azt láttam/hogy a pénz kezdi teljesen elveszíteni" értérmérő" szerepét: A közgazdaság alaptörvényévé gón doU ám akkor, ári á, hogy á pén zt az _ ember is eg el tm t as a val fogom megmérni; Minden kémiai könyvben u^egtatalhaté, hogy az emberi szervezetnek 120"gramm fehérhyét; 90 gramm zsírt 130 gramm szénhidrátot valami formában meg kell kapnia, hogy el né pusztuljon Azt kérdeztem már most 190P ban es 1912-ben/, mibe került az emberiségnek a szénhidrát, L zsír, és a fehér­nye beszerzése Azt láttam, hogy az emberiség minden.ország­ban más és más alakban fogyasztja el ezeket a tápszereket,a klimatikus és a természeti viszonyok szerint, Tizenkét ország­ban tizenkét évre visszafelé mértem, mennyibe kerül egy mun • 4 káscsalád eltartása Arra a' csodálatom tapasztalatra jutottam, hogy a tizenkét év alatt a szénhidrát, fehérnye és zsir ára Japánban éppenannyira emelkedett, mint Magyarországon, 87, illetőleg 38 £-ka! Bgy százalék differencia volt tehát mind­*• össze \ ': Valami világraszélé erőnek kell tehát működnie amely Japánban is, Olaszországban is Magyarországon is Ivsülyeszii a uénzt Mi lehet az á lé;Vláth,án amely megeszi mindazt amit dolgozunk?: Bz nem lehet eg yéb> iojiit az államok irtózatos emész­tése' 1913-ban"láttáia a pénz pülyedéaét 19l4,~bén kitört a vi­lágháború" A pénz megmozdult, mihelyt a társadalmi eltolódás ferdén hal ádt, Hisztérikus görcsöt kapott, mikor a 'világhábo­rú kitört és annak folyása alr:i irtózatos izgalmakat szenve­dett Mint az örvösök" a lázmérőjükről . mi valutatábláinkból olvastuk" lénapfc^ n^píá a pénz mozgását Vizsgálódásunk kor­szakos eredményé az'„ hogy á győzők és legyőzöttek egyaránt., tönk remente*k"; ' Bür"épábél pedig" áz arány elvándorolt Indiába. Rinába es Amerikába'"Á világtörténelemben tálálunk erre pél­dát, a harmadik pelöponezüsi'háborúban, 'amikor Athén ellen Spárta és Körintus közösen viseltek hadat s amikor tizenhárom évig ölték egymást a görögök, míg végül győzők és legyőzöttek egyformán tönkrementek s soha nem tudtak feltápászkodni tőb be aranyuk pedig Görögországból~ Indiába került Valutatábláink megmutattak: valahányszor valamelyik örözág győzöttffelfelé, valahányszor leverték, lefelé ment valutája. Lassanként észrevettük: hogy az entente-országok valutái folyton egyszerre mozognak, amint megtörtént közöttük a titkos megegyezés. Pesszimizmusom első oka ez vol,t, láttam, hogy Anglia hozzákapcsolta pénzét szövetségeseihez. Anglia kibírja'a háborút és kibiratja a többiekkel is. Láttam, hogy áe éntenteöt szétválasztani nem lehet, mert nem fegyvereik, embereik vannak összenőve, hanem pénzük. Azt vettük észre^ ^ minden országnak valutája két hónappal az előtt kezdett sü lyédiri.'p'emhogy belépett volna a háborúba.. Leolvashattuk a nyomást, a borulatot, mint a meteorológusok . Amikor pedig egy állam belépett á háborúba^ valutája kezdett együtt ránga­tózni azzal a" csoporttal ? ""amelyikkél együtt ment .Később az örösz valuta íölytohös esése "Oroszország belső pusztulását" jelentette,, Később f platón" léjébbméntek" a német és á magyar es osztrák" valuták" IsV csak á törököké nem, mert ők a néme tek költségén viselték a háborút . i A békekötés alatt, amikor tilson Parisban volt',""1919­bén, azt vet ük észre, hogy á dollár kezdi lassanként elhagy­ni áz együtt mozgó négy másik ~_ éh tente-államot. Amerikának sikerült kiszabadulnia áz általa tönkretett Európából. Sike­rült tönkretennie nemcsak ellenségeit hanem barátait is. Áz otthagyott éntenteállamökonkivül volt még a semlegesek cso­portja, akiknek valutája a "parin felül állott és végül lent a földön mi, legyőzöttek,, és vártuk, hogy mi lesz A pénz most is nyugtalankodik, ma sem tud megállni. Egy hónap alatt azonban sikerült az osztrák koroöával szemben 40 %-kai feljebb jönnünk. /Éljenzés és taps./ A pénz azonban nem,tud megállni. ffc^asga r txj&Mamf éxitá Mikor.tavaly kint vol­tunk másodszor Neüillyben, Franciaország művészi plakátokkal és nagy agitácirfval nagy, milliárdos kölcsönt tudott elérni. Mikor 1919. március 18 án a kölcsön be volt fejezve, a francia frank elkezdett sülyedni Zürichben és elvált az angol fonttól. Ebből azt következtették: hogy a kölCSÖSÉ-alatt valaki mester­ségesen tartotta a frankot, mert különben már előbb esett vol- a na -Azt láttam ugyanekkor, hogy az angol font mindjobban tá­volodik a fr"anktól _ és jobban"'közelédiX'a'"dollárhö«'""' **T^^»r-&t-^^?^ kai-' l-l ú ÍxP-°|£»L,„ to? ek ket oka van. Először is, hogy a kölcsön­J9» ember szükséges . /Derültség J Másodszor: hogy bámula­"ISwSf- ^ er,t)­ará í 1 »zer|tet^amelIyéT az énténteíail amök £f,F\ á *! ^|P?ft k .Franciaország százmillió dolláros"ámeri- . t-i k í? 1 i^ on Fert 15 és fél per centet fizet aranyban,: Belgium kolcsonéért szintén aranyban 14 és fél percentét fizet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom