Napi Hírek, 1921. január
1921-01-02 [0007]
" -A magyar Kultúra magatartása olyan leiauat, uuiexv .messze ttilhalága azt a ..jelent őseget, amelyet mindezidáig neki tuiaidonitot unk. Ha a magyar kultúra valaha fegyver volt fs arra Valaha szüksógümk veit. akkor most mondhatjuk el. hogy & kultúra az e-vel Len javunk, amit tfXftnk elvenni nem lehet,ameiypenne él a magyar szivekben és onnafc kiirtani nem lehet es amelyikek ápolása a magyarságot összetarthatja és biztosithatja azt,hogy a maiyar mag yar jparad. A magyar kultúra'fenntartásába minden áldozatot meg kelUhoznunk. Meg kel jgeszitenüuk mindenferOnket^és ha magyar kulturális célokra kell mdoznimk, sohase tekintsük azt felesleges kiadásnak, hanem oVrtm befektetésnek, amelyben Magyarrország 1 vőie fog kamatozni, fékünk minden téren fenn kelt tartani azt, amink van, f^ujkett tartani intézményeinket tudományos egyeatileteunket, ^kföánknaírmttóiklését és nívóját mert csak erre a kultúrára fogunk tudni épiteni, ez a kultúra fog bennünket mogertisiteni és'éz a kultúra fog minket kifelé is olyan elismerésben részesíteni, amilyen elismjISsben részesedtünk már eddig is sok esztendőn keresetül. ,sokmindenért, amit a magyar i kultúrára magyar Géniusz all&tott. Sajnos eddig sokheiyüt ben ^\ kot még ne» is ismertek/és kultúránk tanújelei sokszor idegen f cégér aiat'l kerülteka világba. Most meg fog iák tudni külömboztet ni azt, ami magyar és arai nem magyar ós megfogják látni#mennyit dolgozott ez a nemzet a kultúra terén, mikor a maga és Európa bérét kellet'védenie és nemcsak védeni tudta a kultúrát, hanem Kitúr szellemet fejleszteni is tudott. n -Ez a JKultura fogja egyszesmind edzeni a aii fiainkat is és íía egy részük a Világba szét is fog szóródni, atkw is BindeöÜt ezt a magyar kultúrát fogják wagukka-lfrinnl#annak dicséséiflót fogják hirdetni, Bz a kultúra i©£je a magyar e&ységet is fenntartani.' Amikor mi erről azeg.yséf?röX beszélünk, sokan abban » talán ag'/resszivitást fognak látni. Nincs benne semmi aggresszivitás,dé"néz*£n csak minden nép körűi a satfKt maga oinhonábap.. Az olasz, a aémét söt az amm|*U is, vagyvditee.ly nás nemzőimen arra törekszik-e, hogy .eKVségSr és elsősorban kulturális e^yséfet teremtsen, mert kulturális egység; nélkül felborul az, ami a nemzeteket naggyá teszi e Ez arf -amit'senkibel seia lehet kiirtani, ami minden nemzetnek• log'szentenb joga. es.> az egyedüli ut amely elöt'ünk még nyitva áll, amely utat minden áldozat árán 2$vet- \ nünkfkell, amely miatt minden nélMiözárt el kell szeAVflPfiink. 9 -Amikor kulturális éa^azdesági' politikát kívánunk követii kulturális és gazdasági haiáftsunfcat célozzuk*, külpolitikánkban % % ezt az irányt követlek, gazdasági kapcsolatokat akarunk. terőmt#K. A gazdasági kapenolaSpk megteremtése természetes szükségletünk m i c ak nekünk, de egész Európának és elektorban a körülfíPÜnk le^B ^államoknak. Hiszem és remélem hogy a legjobb uton vagyznk arra, hogy a gpzda.s&gi kapcsolatok felvétessenek.. Ez kötelességünk, magunkkaC és azokkal szemben, akik' a tőlünk él-kapesolt 'területeket lakják, akikről nekünk sohasem szabad megfeledkeznünk, ha el is. vagyunk tőlük szakítva, bármely nemzetiségiek vének. Ezt pa- % ránesolja nekünk a közös muft által belénk u<5y#| t/test véri éreUIKink* -A gazdasági kapcsolatok megteremtése mellet! nem fogunk soha megfeledkezni arról a kötelességünkről, hogy azt,amit a trianoni béke a maga szük keretei köpött biztosit.a kisebbségi jogok védelmét.a magunk részéről az európai nemzetek a főapátjában mindenkor olyan erös hangon, amilyen erős hangon csak lehet, hangoztas.uk és érvényes iteni segrfeitk a -A,gazdasági kapcsolatok felvételét köztünk és szomszédait* kőzött ma már az antant is kivánja és mintegv felszólít arra, hegy,, ezeket a kapcsolatokat egymás között találjuk meg., Ami kor a beké2Ht^ ció kint v <>lt Parisban, hangoztattuk, hogy nem jé a béke meg~ ^í™*V^ a f?f n«M5^}gfWs útja, mert ebből óriási bajok fosnak^ wü3íi*+* Ak kor kívántuk és hangoztattuk azt, hogv ültessenek beir-ü^Wpt szomszédainkkal egy sztalhoz ós enged iéíjmeo- noey a af í^i l »L^ ÜgS S ké ^ésekerott tárgyaljukba íéE}Mé S ^l éz !Sn ffi? 1 5í 4ja * J a ..? lar J ott f itatás. Ha erre az útra térnek,későn bár, de reméljük, hogy még no« teljesen későn. w A^ * ^ÍJHP 0 ?]*?. 11 ??^ a kérdések áliaak &a előtérben, amelyekaocsAi^iéfT^Slíelt^í^iv^sftriához évszázadok t8j**nelne kapós "leinké i .Voltak kozos harcok ós közös törekvések. Sokszor 32 « m«t sa ? hft la«tunk egymás mel^tt; de mégis együtt haldfcnnk kLt^JSSi^ff^^i 016 ! 1 ^ 6801 ? ^sztria>s Mafyarország népe {{Sl-hl!^A*? 1 ^*^* VO1 Í,^ ?»*ly a két népet kozeieb- hozta i' Azt bisttm ra iankét kormánynak, az osztráknak és a SSoffiSKfcFEt^í az V °^ a ma \ fe J aáat ^ ^ogy eztkbül a kapí ok . haíD0zz a ki, ami barátságos, ami komoly érték volt SíaSftSffö 11 Ö ^n*"??^ bámozzuk li.helyek bennünket s?éí'kérdések, amelyek Ausztriával elintézendök, a triaroni bélce ke-eaWkiiera J hliÍ2}^ lBd í ak- ¥ A ? kik avval a békévéí^oglaííoztini oKiknok a békeolaboratumnai eleve nar«ba kellek-szín ni tudtak V ^„í? értése A békés egyetértés, ^•egnyugvás és azegymá* Iránti bizalom csak akkori&MtlMsSt be, W ez! bSátjál és hl az .őssISa ^!? ek8t- eaiolyef ;VH«ínk felmer Ölnek és Mélyeket a löSös^^ház! tartás mogszüntéveriö kelY bonvolitani, egységesen old ük me? KoZo f vag?/-5ntf1l, nz évszázados közösségből szSrrtuLo'á$íí ?f ek ' ^«Hye?r eífymásba szövődnek, la remélem, hogy M Sít r ^ g íi; a tcegortésc fogóin talilini, amit mí tanusiaui Kivágunk es i.en^ognak egyes Kérdések .kedvezőn vek egyoldalú
