Napi Hírek, 1921. január

1921-01-02 [0007]

különösen £«l£t0ar.<*pa az, eme**y bennünket érdekel, da nemcsak minket, banein ez e^ész»4yugatot» Innen érheti ,>ur<pat, mint ért? mádkor is, a legnagyobb veazedel era* Megpróbáltsk keleten ttj redőst teremt eni. A*t hiszem, az éle a üuropát ab mindenhol kezd derengeni ö belátás, hogy amit, Eeleteuropa jövőljeként képzeltek s SZAÍ e keretek, amelyekbe Eelet­eurJfpa Jövőjét szorittn i kívánták, nem egyebek pap irosfo imáknál. Allé­iét ia, a történelmet is, nem egyes nagy események és nem egy^a prjci­piomok, vagy deciztők irányítják, csak irány itaniatíclatszauak, hanem irányit j*caz ezer apró esemén^ az ezer apró egyforma oeicéaynék, egy­forma szükséglétnek, azőval a tömegek szükségleteinek erői, amelyeket egyes gondol atokte; 1 »sak bizonyos mértékbei lehet i-zattólyn mi, de amelye­ket ketreoekbe éa kereteibe zárni nem lehet* Az életnek megyvannako,t**fju adott természeti tényezői, a történés koapoűyr.sei, amelyakneoony-lulw sásával számolni kall* M az, amivel nem számoltak és es az tfl án, amiig a lefolyt rövid idő is megtaníthatta J8ur-pát. Hiszen Európa, & különöaen egész keleteuropa társad-.lro beteg* iízt a társadalma t meg kell gyógyítani^ be ezt a térsaöalmet nem lehet mesgyőgyitani'akkrfT hogyha fenntartatnak olyan keretei:, amelye ka* á népeket isgatják* Két nagy íremen túrra a karok most utal»l> ami egész Európának érde­ke ás ami- . nekti nk is érdekünk* BZ a gazdasági éa a szociális talpra­állítás. Itt viasza kell pillantanunk arra, hogy mit végeztünk eddig és mit kell-még tennünk. Amikor azt a kéVdáést vetjük fel,bpgy mit végez­tünk, akkor ezzel kapcsolatban sokakban felmerül', a kérdés, hogy az, amit kereszt énykurzusngk szeretnek nevezni, mit végzett* Ilyenkor bennem min­dig az a viszontkérdés merül fel, hogy mit végzett volna más, ilyen ne­héz körülmények között* i»Hot£-e más valaha olyan nehéz körülmények kö­zött, mint mi, állottunk abban . o másfél esztendőben, ami elmúlt. Volt-e valaha párt, volt-e valaha népképviselet, amelynek ilyen nehéz viszonyok­kal kellett megküzdenie, ilyen nehéz anyagi helyzettel és ilyen nehéz' szociális körülményekkel /Helyeslés*/ Voltfrt valaha népképviselet, amely nek ilyen általános izgatottság, ilyen általános türelmetlenség ás a kedélyeknek ennyire felkorbácsolt állapotában kellett működnie, mint ahogy nekünk rattkedni kellett* /letazóa és helyeslés/ A kferdés tehát nem az, nogy mit végeztünk, hanem az, hogy más mit végzett volna «TL r «m akarok ebbe részletesen belefeenni, esak annyit mondok, mindenki magába száll hat, önmaga tegyen összehasonlítást, hogy ő vsö jon mit végzett volra* Az, amit általába n ke reszt énykfcsrzuanek nevesnek, nem kurzus* *£& nem odavetett efemer polit ik?5. jelszó, mert a dolgoknak természetéé rendje­ból kövatkezettj a természetes fejlődésnek egy fázisa és olyan momen­tum, aminek el kellett i.övetkezníe* 3 hogyha"nem következett volna el, ak* kor Mágya ország ma nem állana - legalább ez ez én meggyőződésem - nem állana olyan erősen, mint ahogy áll, s talán egyáltalán nem állana,, lem akar 0 k rekriminálni, nem akarok ma rossza-fc mondani még szókról sem, akik ezt az országot rombsdőntötték, Se szent meggyőződésem* s ezt hangsúlyoz­nom kell, hogy csakis a keresztény és nemzeti iránynak a szivekben való fellobbanása,; a keresztény erkölcsnek visszatérése a szivekbe, csak ez a kettő v«lt ás, ami ennek ez orsaágn&k nyugt-Imát visszahozhatta, Szt az irányt az ország nem is hagyhatja el, mert eadcisezen az ut?n haladhat egy új* erőié Magyarország felé, ami minden iges magyarnak reménysége* lemzetinek ás kereszténynek kell lennie, nemzetivé és keresztényé kell aat az országot felépiteni. .% nem kormányérdak, ez nem pártérdek, ez az ország létérdeke* gbben egyesülnie!: kell azoknak is, akik nem kő vették ezt az irányt* olyan eseményeken estünk át, amelyek egy egész korszaknak, egy egész századnak felelnek meg. Újjászületésen mentünk ke­resztül, ami annak á'felismerésnek köszönhető, hogy csakis a nemzeti gondolat és a ke re azt dny erköjos leb;.'t az ország alapja* fisai, az utóbbi fogja meg&dxii nekünk a lelkierőt,és csak az előbbi ad^ja meg az összetar­tást* A legfőbb fiiadat, smi elénk tornyosulj a munkaföii felvétele mindenütt és minden téren, JSz az első és legfontosabb kőt lesség. Dolgozni és dolgnzn i hagyni r Nagyon fontos tényezőnek tartom ezt, hogy mindenki a maga körében képességei sze/lnt munkához lásson, fíe aztránt érdeklőjék, hogy a másik mit csinál, hanem az zal törödjék, hogy o'mit csinál és azzal, hogy mit végezhet és azt végezze ie el, mert akkor a másik is nyugodtan fog dolgozni. Re azt ke­ressük és kérdezaük, hogy tulejdonkép mi fog történni és hogy mi lesz az a szenzáció, amely bennünket holnap meg fog lepni, hanem dolgozzunk éiü akkor rázkodtatás és sok apró szenzaciánéíkül is elérhetünk shh 0 z az egyedül érdemes nagy szenzációhoz, hogy ,egy összetört nemzet rövid két bárom év alatt talpraáll,/ZajQG tetszés/ Izgatott időket élünk, Bizonyos háborús hisztéria van bennünk még és ezért természetes, hogy biZonyoS méretekig mindenki azt várj:-.., minő' érdekességek fognak történni. De tisz­telettel kértem, hogy azok a minden héten való érdekességek 4jap,anfc jót és annyi örömet' hoztak-e reánk, hogy ujabb szenzációkat várjujfc? a*m volna-e sokkal jSbo, ha a szenzációkós érdekességek nélkül, -össze­foantt„erővel, lassan, de konzekvensen építenénk? £z az, amit kívánni tudok Önöknek az ujóv hajnalán, mindent a maga idejében, mindentfokoza­to^an , s e m m i t sem t u 1 k é s ŐÍ/J, d e semmit sem t u 1 korán, így fogjunk a munkához, akkor mához egy esztendő­re nyugodtabb és bold-gabb uj esztendőnk lesz* A munka felvételének kérdése körül ez első a gazdasági reorga­nizáció. Minél közelebb jutunk a gazdasági rreorgan izáciőhoz, annál gyorsabban fogjuk m iolfaatni a társadalmi egyensúly kérdését is*/ugy van/ ülsaen mikor mi raunkáskérdésrll t a tisztviselők kérdéséről, a ka­tonatisztek kérdéséről, beszéltünk, mindezek elsősorban gazdaság i kérdé­sek^ elsősorban a gazdasági megerősödéssel lehet elérni, hogy ezek a kérdések is önmagunktól megoldódnak, Eem akarok itt programot adni,És oaak rámutatok arra a- nénzügyi programra, amelyet a pénzügyminiszter ur a nemzetgyűlésen adottl Hiszem és remélem, hogy e program végrehajtásával rövid időn belül rá fogunk léphetni arra az útra, amelyen a bizalom is megerősödik a jövő iránt g S zdaaági ^életét 1 f *' kra baladva visszaállíthatjuk országunk n 0 rmélia -.A"IS»ÍŐ' azonban a munkáskérdés ipegoldása^Helyeslés/ Muutóhoz kelKezetni az meberoket, ugy hogy ,egyroszl*ffl ii^Lohe­tflíStet keMdüi de másrészt arra kell kényszeríteni az .embe­rSköf hoiw iftSStti végeién munkát. / Ugy van/ Hogyne konnyü póntszeSneí próbálják az emberek magukat Jfntartani, olvan munkával amely nemcsak az ogyénhek, du az áLianiuaii in bÍ«5 ára válik: A munkásiágpt íelSrolni rávezetni a -joj'^f e3»nek és a keresztény erkölcsnek az uf iára, az Aegyen »..yu Lo-Töb l'eladatuidí. Tanítás; al é3 loakai'at al kalózt e . í, ÍIy ÍL bon ünket a magyar imu-.kás ág követni. A magyar i>Ka >^ %m telinxhetiük magunkon, kívülállók -öm is tekint e t uk soha A magyar munkásnak a kezét meg kell lógnunk és rá kel. ^/.t u,.k ar a az útra, amelye a egyedül lehet a nemzetnek és ev ' .vu a magyar munka súgnak a bo Ido guláshoz jutni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom