Napi Hírek, 1920. december/1
1920-12-06 [0005]
f a Í li ín <? * o n,december 5. /Meuter./ Lada* seenátor Argentínának aszal as eIhatárosásával kapasolatban, hegy otthagyja a nép sső ve tségi értekeal etet, kijelentette, hogy ugylátsaik, egyes Genfben képviselt nemse te k mos t fedési k fel a népssöve tség ellen ssóló asckat as okokat amelyekre Meri ka már két évvel e se lőtt rátalált, Lodge szenátor ki* /ír// h ° 9y aS elk9ralh * te il0n szakadás megkezdődött. Q 9 n f,d9oember 6. A nép szőve tség értekezlétének mai ülésén tisstáaiák az argentínai delegációnak a mostani ülésezésről való ki válásával támadt hel u&etetI tegnapi vasárnapot felhas sndl iák arra. hogs as értekesiet számára, amennyire csak lehet, sők-kenés nélküli sivésető utat találjanak* íst ugy érték el, hogy az argentínaiak napi renden lévő ismeretes ináttványánál * hogy t.i. valamennyi államefiamelyet elismertek, a népsaöve tségbe vegyék fel, ha ők maguk nem kívánják ennek e llenkeaőj ét, - nem vették figyelembe as t a körülményt, hogy maga ae indi tvdnutevő nem is volt jelen és az indi tványt a fennálló házszabály értelmében tárgyalásra kitűzték. Maga a tanácskozás igen rövid volt. Branting, aki mint svéd megbisott olyan államot képvisel, amely a népssöve tségi szahályzat módosítására elvben nagy súlyt Bei ast indi.tványózta, hogy az argentínai inditványt se kezeljék máskép, mint as éssaki államon módosító 1 ' avaslatait. amelyeket a népszövetségi tanács által alakítandó isoitság elé utalnak, amely a legközelebbi népssöve tségi érts* saletnel tesa majd jelentést. is mag ís történt és igy forma i+asrint as argentínai ügyet elintézték. Cecil Bóbert lord Í talt arra. hogy a világnak bármiféle konferenciája 'lelrtstenné vilik, ha minden olyan indítványtevő visvmvonul, akinek a kívánságát nem teljesíti** Bangosiatta, hogy as ér tekesiet folytatja munkájút íe hogy a jövőbe vetett hite nem rendült meg, A népese ve te ég i s sah ál ysat 1. cikkelyének törlésére »onatkozó kanadai tnditványt olyképen inteni ék el,hogy űoberty* kanadai megbisott hossájárul t ahhoz, hogy as indi tványt a módosító Javaslatokkal fonlalkozó bizottság elé utalják, lanada - mondta * semmi olyat nem akar, ami as ér tekesletet az eljárás kérdéseiben szétválaszthatná. Ssutin a népssövetség tanácsának és a népssövetségi értekezletnek egymáshoz való viszonyáról saóló biaettaégi jelenA4at tárgyalták és meaegyesés jötl létre a bisottság minden javaslatára oonatkosóan, ki óéve ast as egy kfrdést. jvon van-e as értekesletnek megvál tosiatni a tanács döntéseit. Srről a kér* désről a legközelebbi ülésben folytatják a vitát. A bisottság elnöke é* a két előadó, ismertették jelentéseik Jő vonásait. Minthogy a jelentés épen a t&ndos és as iriekvalet jogkörének kérgééiben a népszövetségi aaakéluaat nem égessen szabatos megállapításain épült feA. as elméleti fej tsge tésekei el kell, kerülni és nem ssabad megkísérelni ennek a kérdésnek végleges megoldását , amelyben an értekezlet egyik réssé ason az állásponton áll, hogy aa értekezlet hatásköre tági tiassék, a másik rées pedig ast a felfogást vallja, hogy a tanács hatáskö re bővíttessék. A nevezővé tségi szabályzat J« és 4. cikkelyének magyarásatában bisonyoe rugalmasságra van szükség. Űecil Róbert lerd j avaslatára as ér teke siet jogainak megtJdése céljából elhatározták nogy aa értekesletnek is, a tanácsnak is joga van a népszövetség illetékessége alá tartós^ j^inden kérdést megvitatni és vizsgálat tárgyAná tenni.Miután as as* úol negltaettqk még arra %tal tak~ogy a tanácsnak a népszövetségi ssabál ysat éri elmében aa értékesíti által felvetett esamékkel foglalkosnia kell, as előbb emiitett kérdés kivételével teljes volt as egyértelműség. As^Jrtekesle t ée a tanaoe ide iglenes munkamódszere a köveikes&ivekhea igazodik . A tanácsnak és aa értekesletnek meg vannak a maguk külön jogai és kötelességei. Sgyiknek sem áll jogában olyan kérdések* len dönteni, amelyek* ("a szabályán t és a szerződés a másik számára tart fenn. *1 lenben a tanács |« f as értekezlet is, si ta tárgyává tehet'és megvtse gálhat & másik hatáskörébe tartosó kérdésekei. As értekesiet és a tanács tagjai mint államaik képviselői, hossák meg döntéseket. Állásfoglalásuknak más jelentősége nem lehet./MTI./ Í>**«Í„ S f> d 1 c<m5 * r # *cho de Parte jelenti Londonból; KSüíi^S'ali^iWÍ? a ssopietkormány Válaszát a kereskedelmi Í5£?# 0itt í hel vreállttdsdnak így ében „ \ ssovj etko rmúny azt aJánija, hogy a szövetségesek Oroszo rszáqoal szemben uj politikát 1151X1**$* Al 1 , 6 ** 9 *'* H ri A sanak 91 nin ** n nehéssége? a P keres* ( ! l m AÍ JÁ l ól J s 9r-8* d Jtk meg az antantországokbeit magántsreskvúőknek, hogy a szovjettel kereskedelmi összeköttetést létesítsenek. As orosz kő telese ttségek kérdéséről a ssovjetkormány osak a békekonferencia asztalánál tárgyalhat, ahol ugyanasok a jogok illetnék meg, mint aa antanthatalmakat. /MTI. /
