Napi Hírek, 1920. december/1

1920-12-04 [0005]

ipar i B 4 december 4. / A MTI szikratávi ráta/ Genfbőr*jelentik: Az egyes ál arack

y fölvétele ügyében a népszövetség illetékes albizottsága a következőket határozta:. Ausztria; A bizottság egyhangúlag a f öl vét emellett foglalt -ál ..ast. - Bulgária; Az olasz, francia és -knRci hfdúgvminisz-e rektók * valamint a a^ykövetek értekezletétől nye rtfJ'f te sül és ek szerint Bulgária minden lehetőt elkövet, hogy ic^akiban végrehajtsa a szerződésnek a efegyvérzésre vonatkozó határozatait, Az albizottság ezen, ugy ta» • ál-ja, hogy elhatározásában nem-szabad befolyásoltatnia magat

#

átél szx a'jogos felháborodás tol, amelyet Bulgária szomszédainal a bulgár katonák atrocitásai és a király árulása okoztak, Az^aibizottsáer tudomásul veszi, hogy Románia es Jugoszlávia közvéleménye - képviselőik nyilatkozata szerint - egyhangúlag ellene van Bulgária felvételének, Fisher/Angiia/ kijelentette..hogy Nagybritannia kormánya, az albizot s.ag -jelenteseben említett okck«*» borhoz ájárui Bulgária felvétel hezu Á perzsa,; japán es„sved delegátusok hasonló értelemoen nyilatkoztak?; A francia küldött* ség'Ség nem közölte véleményét. c Licfítenstein. A bizottság vele menve az," hogv Lichtenstein válságosán kis ország ahhoz, hogy . mindazokat a nemzetk z.i kötelezettségeket teljesíthesse,, amelyeket a népszövetségi szerződés tartalmazd ~ Ccstarica.13, A. bx« zottsáe egyhangúlag ©ostarica felvétele .mel1ett nyilatkozót % « É*z'erbeiöLzsán. A bizetság u#y döntött v

. hogy a népszövetségi szerződés feltételei értelmében Aszérbeidzsant a mostanikorulménvek között nem"1 ebe- fekíienni a népszov

;

etségbe$,.»- UKramav Ukrániára vonatkozólag ugyanez volt a'határozat ^r.menyorssig^ . á.z- Örményország ügyécén Kiküldött albizottság egyhangúlag Cirmeny ország felvétele mellett foglalt al- ási.> r nr áss i 3 é a a $ december 4<* / A ffl!± magánjelentése/ Mint V

aS

r

^»rodaii Poü» t'ika .jelentig ass égeri közaegtanácsot feloszlatják* S s j, december 4^ / A Iftl magánjelentése/ A Deutsche Axigemeino iéitungnaA lele&tík i-ondonbólá AZ entent© vezető államfórfiai tegr.ap mából tárgyalás axá vették a török kérdést A -SA&£ £ Morningpost :&KftKfi£ azo irja^ bo|y a török békeszerződésen nem fog semmi támadás Éaaam^ci^^sme: tar»í'S)tTmsa»gail«s^ttm ós változatlan fün&tartása ufabb tlzonysága mi am^olHrrancia egységnek^ SfQHMBaaMMR ü é C 0 | december 4> / A 3tö;x magánjelentése/ A Wiener- Mittagsjous?* nain*k jsxentik aenftseli Az Örményország felvét elének kérdésével foglalkoső albizottság egyhangúlag ugy döntött, hogy Örményországot; vegyék fel & nópsaoTStmégpa^ A bizöttsteaam lalaárla fölvételének az eilenssoi azt I avas olt ék, hogy a tíulgároknak a fölvételre vonatkoaá kérését utasítsak m&^sMadfes a népszövetség t*» máosáho^- j&zr gyakorlatilag annyit jelenté^ hogy m kérdés* eldöntését elodáznák a népszövetség lövő évi gyűléséig^ Bmért több állam közbelépés sére ugf határoztak^ hogy & kérést a tanács helyett esz'albizottsághoz utasítják,, sml lehetővé teszi, hogy Bulgária, fölvételi kérését még a mostani ülésezés során elintézzék^ JUSS'O &KBV£$lO« A dosáoióe rendszer Idejében tel álkozunk ezzel e kitétellel királyaink adományi eveiéiben b

A Justo íáarvitió biztosította az aeercányozás közjogi alapját ós nem engedte* hogy a rendszer hübérj ellegüvé váljék

v

. A nemzetben gyökerező alkotmányjogi tétel, hogy a do$áoió • IHSIWHWini^jljwns• I •tiltmiSáiifllUjliiítáUmi sem a királynak tett személyes szolgálatok öHlonértéke

t

faárom a haza,, az ország érdekében kifejtett "igas szolgál átokért*

1 járó királyi jutalom és elismerés, A kapcsolat es édes. anyaföld éa a honvédelem között s raagyar történelemben ősrégi ás a magyar katoaákmt,akiknek zöme az állandó hadseregek életbeléptetése óta a magyar föld népéből került ki^akiknek a földhöz való olthatatlan vágyuk és szara te tük miatt nem lehetne méltóbb jutalmat adni mint a vitézi tel.keket, amstk^ártx amelyeknek szép gondolatát a daliás időkből Horthy Miklós kormányzó ( hívta ismét életre, A vitézi telkak sóst folyó aéemányozéeával kapcsolatossá nem lesa érdektelen rámát a tasak Erdély aemesszivo^í és éleslátása jó emlékezetű nagy fsjjaáelraének^Bocakay Istvánnak' 16QÖ december ISs-ézről kelt adományi a veiére., amelyben ki fejest? tten az első vitézi telkekhez a hajdúkat juttatta. Az adomány le vél vonatkozó része igy szól: "Saabolosvármegyébez leteti káli ó egész város unkát, hasonlóan Bánás, Dorog éa Varjas pueztabir toka inkát és fii ad ház Támostéres, Dims és Víg nevezotö réazjószágaiakat, a mi emiitett 9854 vitézeinknek ós mindkét K<?mbeli örököseikaek és utódaiknak azon föltétel alatt adtuk éa ajánöéko ztuk.,hogy ó'k és az ő örököesik és utódaik neköak éa JKagyar- ás iSrdélyorszagunknak először Cisík.a ?Ql magokat kötelezni.., Kiás adoményoí? nemesek szokása smamm|t ozerlnt fegyverekkel és lőszerekkel jól elkészülve a mi éa utódaink parancsába minden hadjáratban ellessi és a hazának hiven szolgála,! kd te le ete a ess ek., ///// í

:

' * £ .de ffl o! A hoavétdolmi mii tsz tér íum sajtóosztálya kéri e lapok t.

a szerkesztőségeit e közlemény szives átvételére,/// A legnagyobb amerikai napilapok egyike, a Daily American Tribüné, mely az amsrikai katolikus társadalom vezetó'orgunumg, most : kezeit egyik legutóbbi szénában feltűnést kelte nagy cikket közöl •"- a oiromeli A fflagyarorssági rutének tragédiája, A cikket dr* liléé Hlyasevica József budapesti egyetemi tasár irta,aki, mint a rutén "kérvén üzakértó'jo

;! résztvett r> aeulllyi béke tárgyaláson s ott JUJ 1.1 \ rCr.clwa ű'.' &v--eviliü i világlap KurJtatársát megfelelően in firmái- in* A oikk részletesen feltárja s rutén felvidék erőazakos elszakitáaáaak történetét,. a nép nyomorát és roppant szenvedését s a csehek vallásellenes politikáját, prágai lapokból vett idézetekkel bizonyítja be, hogy a cseh kormányzás a rutén lakosság nyelvét és kultúráját nyíltan meg akarja serarisiíeni e hogy a lakosság még anny ííaebadságet sem élvez, amennyit s nertiheti kisebbségek részére megállapítottak, holott Parisban a ruténeket nem nemzeti kisebbségnek* hsneB) politikai autóra iával rendelkező népnek ismerték el» A oikk ezekkel a szavakkal végződik: Most Zsatkovlos, a osehek által kínevezett kersányzó éa társai tébolyodét tan állják körül egy jobb sorara érdemes nép ravatalát, De talán a politikai kuruzslók csapósai fognak, a rutén nép letargiájában. Rákóczy oarisairca et fideÍissima natío-ja ólt, akik mindenkor tudnak küzdeni az igazi nemzeti éa vallásszabadságért. S ha meg kell halri, ez a legszebb halál...