Napi Hírek, 1920. december/1
1920-12-15 [0005]
& íek irt et ben is, bcgv e Duna nemzetközi igaz gátasának Budapest egyen a székhelye, ugy 'e íttisztán önmagánknak* -.fegyelmeze tlenségünhnek, féktele ősegünknek j kereafcééelmünk ne ját hibáinkból beállott hanyatlásának ás a belénk helyezett bizalom, ezekből eradő csökkenésének kos zöníie't jük, tízzel én korántsem akarom tagadni, hogy a keresztény társadalomnál, oka és joga ^an a zsidóság aránytalan tórfcglalásával szemben a gazdasági kulturális élet tered védekezni, de ennek a védekezésnek kisebb része esik s kormánynak cselekvési területére, abcl igenis eszközölhető anélkül, hogy a müveit emberiség közkincsévé vált elvekkel ellenkezésbe jöjjünk, és nemzetinket esetleges megaláztatásoknak tegyük! ki, A súlypontja a keresztény társadalomnak gazdasági kiművelése7 intenzív gazdasági munkára., üzleti ismereti***, szóval versenyképességre való nevelésén és olyan szolidaritási őrzésnek fejlesztésén nyugszik, mely nem bir a zsidó- elíl«ni gyűlölködés jellegével, meri a sokat emlegetett és # félek tele, ke^és— , sé átértett ke reszt énv irányzat a dolog va* 1 óságában nem negativum, hanem pozitívum^ jelent önuralmat, igajzság«s^j£jiosságot, szeretetből fakadó szoolalis érzést, smint magamat méa helyen kilejeztaa: jelenti a szeretet demokráciáját* az irigység demokrácia jávai szeriben: jelenti ez erkölcsi tisztesi got- és az önzetlenséget a magén»és közéletben egyaránt, kultusza öfhéz, holott azoknak antiszemita Sugarúval való pótlása könnyű és kényelmes, de romlásos, mert a belső megujhodás erkölcsi fáradtsága alól felment észért fajunk rossz tulajdonságainak biz elég, ahelyett, hogy szokat megfékezné. Már most pozitív irányban szemügyre véve honpolgári kötelessé(Éiluket, eÜŐBorbís helyezem a munkaszeretet ápolását t az önfeláldozó,pontwí megkettőzött erőfeozitésselfélvett és folytatott munkát. Somokból kell újjáépítenünk úgyszólván mindent* pótolnunk kell a hát%ru» és a forradalmi éra kulturális veszteségeit , pótolni kell a tőlünk elrabolt gépekéi, szerszámokat, állatokat, pótolnunk kell a legdrágábbat, az elpusztult embereket,,* tönkrement egészségeket, Ügyedül a fold maradt meg nekünk, a drága^ a biztos, áldott hazai föld, de ennek termékenységét sem tudtuk ugy fe^ntartan iy vagy javítani ezekben az évek*, ben, amint kellett válna• Mindezek pótlásara megfeszített munka kell és csak ugy boldogulunk* ha annak szelleme hatja át egész társadalmunkat, k.ult arm unka, gazdasági munka egyaránt. Ke tünt etéaekr et szervezzük ifjúságunkat, sem arra, hogy irány itsa a haza sorsát , hanem arra, hogy bazgo'n elmélyedjen tanulmányaiba és nagy készültséggel ellátott uj nemzedéket állítson a haza szolgai atábaV örökös éretlenség helyett* A keresztény ifjúság ne azzal foglalkozzék, hogy a zsidó fiukat az egyetemről kidobálja, hanem azzal , hogií^őkel s tanulmányokban túlszárnyalja. Gazdasági munkát kell végezni a legnagyobb int enzi—Hassal és fokozott intelligenciával és minden munkaadónak törekednie kell arra, hogy a szociálpolitikai gondolatot, a társadalmi kibékítés gondolatát belevigye saját vállalatába^ nem törődve a közelmúltban netán szenvedett sérelmekkel, a megtorlás gondolatának hllyébe a kibékítés gondolatát téve, A megtorlás tartassák fenn a közbünt et tekre, de egyébként ideje volna a-*» üldö zósek megszün* tetésének olyanokkal szemben, akik csak elméleti kisiklásokkal vádolhatók, Mindezekben a "kormány éa a törvényhozás kell hogy vezessen* jó gazdasági és szociálpolitikával állitsa helyre az intenzív gazdásági munka és a szociális béke alapját és állapítsa meg annak kereteit* De magét a munkát csak a honpolgárok összessége végezheti, végezze pedig ugv. abban a tnőatb?án u hogy ezzel .-nemcsak a tulajdon hasznát mozdítja el3 s hanem a hazí. iránt kö telessél" ét teljesit, Kasod ik houpolgéri kötél ősségünk, JcUlöhösea azoknak, akik a társadalomban vezető* szerepet játszanak, az aktiv, öntudatos hazafias szellem ébrentartása, És ha est második helyen eml item,ezzel nem a sorrendet kívánom meg állap itan i s ez osupán annyit jelent, hogy egyaránt fontos gondolatok csak egymás utA mondható^ el.. De hát szükség van-e erre a magyar embernél? Igenis szükség van* mert nem sablonos frázis? langyos hazafis&gról van szó. amilyen a rendes időké szokott lenni,, hanem nemzeti sérelmeink olyan forró átőrzéséró'l, asely éjjel-nappal átjárja lelkünket, egy gondolatból táplálkozik, egy szenvedély uralma alatt áll: ez pedig a jóvátétel, a nemzet uj jászul etésének gondolata és szenvedélye. De vájjon ég-e ez a szent tüz a tömegek lelkében? Bem azt látjuk-e inkább, hogy a háboru óa forradslmak által kifáradt népünk nagy részében elaludt az érzék a nagy hazai érdekek iránt? Szompr-ur jeleit tapasztaljuk annak, hogy a tömegek nagy része kizárólag saját anyagi érdekeire gondol., még pedig nsm csupán azok,, akik nyomorral küzdenek és akiknél ez menthető* da azok is, akik aránylagos bőségben élnek,, AZ egyénies az osztályőnzés szelleme ellen küzdeni, népünk széles réte&.2ihen fenntartani -ahol szükséges, ujra^ebreszteni-yfagy..Magyarország eszméje iránt odaadó lelkesedését, e eélből szervezkedni, rendszeres szervezkedést kifejteni, a tömegekkel megértetni f hogy egyesek gazdagodhatnak ugyan a hazának ás a közérdeknek rovisára^ de hogy éltaláöos népjólét nem képzelhető erőteljes nemzeti élet nélkül;, ez ma első kötelessége é des^-m in dn vajunknak* különösen mindazoknak, akik nagyobb műveltségüknél, állásuknál,, vagyonuknál. fogva befolyást gyakorolhatnak polgártársaikra: Kötelessége minden egyletnek^ bármi legyen konkréi oélja, kötelessége minden pártnak, bármi legyen különben a programmja. űrre a oólra alakítsunk egyleteket^ vagy ide irányítsuk a létezőket. Ea példának okáért az Ébredő Magyarok a helyett., hogy itt-ott . . jielyi ssaidőüldözéseket rendezne és fiókállamhatalmat játszamának törvényes keretekben erre a propagandamunkára fordítanák energiájukat, megszűnnének azok az aggodalmak, melyekké lTask komoly ember működésüket kíséri „3( ás valódi szolgálatot tennének a hazának * iSz; a nagy magyar gondolat- ^ nák ébrentartása, Az ezzel ellenkező egyéni vagy osztályönzés leküzdé- 3 se mindnyájunknak üöteles programmpentja lehet, kell hogy legyen^ 3 különösen áll ez a kisgazdapártról^ melyrÖ*l előbb idézett jászberényi 5 beszédemben akkép nyilatkoztam-. "Természetesnek találom,, hogy előtérbe J: lépett a nemzeti társadalomnak azon osztálya, amely a felforgató irány- **f zatokkal szemben a legnagyobb ellentállóképességet tanúsította: a kis- £ öirtokososstály. Ámde ezzel vezetőinek felelőssége is nsgyra^nótt és 077 - igy mondottam akkor júniusban -semmi okom nincs hinni., hogy ók ezt ót nem érzik* lis nem lehet a nemzeti politikát az osztálypolitika sztik méreteibe ezorit&ni, hanem inkább az osztálypolitíkát kell a nemzeti politika magaslatára emelni és erről a magaslatról kell azt kialakítani,'* Mélyen tisztelt közönség) Jism frázist mondtam akkor.amikor ezeket eiőször mondtam el és nem frázist mondok ma, midőn megismétlem. Fogok-e*' meghallgatásra találni? Ma, sajnos, kevésbbé bizom ebben, mint nyáron.De,ezért azután nem én vagyok felelős. Jászberényi beszédemnek a kisgazdapártra vonatkozó részét a kővetkezőkkel » ÍIÖ¥ Qtitfliüűkkii.1 fejeztem bei* Síiből a szempontból nézve a dolgot, a földművelésügyi politika sohasem jelenthet, és bizonyára nem is akar jelenteni, ellentétet város éa falu között, háttérba^szoritasát az ipar és kereskedelem érdekeinek. Sőt kétszeresen kell értékelnünk azt az ipt rt, amely nekünk megmarad, különösen azt, amely nyerstermékeinket fel*, dolgozza és feldolgozott alakban munkanyereségekkel öregfrtve hozza a világpiacra és ápolnunk kell azt a kereskedelmet, aaely azáltal, hogy a többi nemzetekkel való gazdasági összeköttetéseinkben ke let eurőpa i központ i helyzetünk érvényesítését jel«nti #i , óriási politikai sulylval ie bir»Budapeaf-geografiai fekyése\ a Duna'műszak ilag is különböző két szakaszának határén\ gazdasági és politikai újbóli felemelkedésünk egyik fő^meltyü je»Mezőgazdáé águnk azon intenzív felvirágzása, melyrayba nem toAk'aaünk, nem vagyunk méltók, hogy ezt a földet bírjuk, szintén ezen a pillér en ny ugsz ik. H
