Napi Hírek, 1920. november/1
1920-11-08 [0003]
L h!^^f^&^^^ föladata, ha azonban a falu tefeS bStog zfváros és elpusztul az egész nemzet 8 0, : , «7nvet^é» céliaíu 1 iáteromteni a falut -bz nem is A. falu p^?»d»t c^ai' fokiunk hozzá a munkahoz és. fékezzünk miidazkat 8 ^ e síteket, amelyet a falu SzövetslHnrdetnemcsak hirdetni, hanem a valóságban meg is valós itani. /kultúrát filrde ti. _ a kultúra kincseit akarja megosztani a nép közót! amelyet "eddig az intelligencia féltékenyén őrzött és. csak a wi|« részére to^tott f onn . Közkinccsé akácuk testti a kultúrai, mert w a gazdagság a haladás és boldogulás legbiztysabo Slapiá a kultúra tibaiém ismerete a tudás gerjesztése ÉírT akinek tudása van annak kultúrája m %™,J$^ e ^ minden viharai között megállja helyét. LJl f^'J^^y Beszédét Szent János apostol szavaival fejezte no: ^Fiatn^ szeresséte^ fogadott beszéde utón MarschalL Ferenc, a * alu-Szövétség igazgat ója,1smertette a SzöSetséi céljait-. A régi társadalomnak,-**^ mondffcegyetlen becsvágya volt. hogy minden száz kilpméfernyire egy egy Igyetlmet állítson"föl? de ugyanakkor eltűrte, hogy a falvak százaiban ós ezreiben a kultúra legalacsonyabb fokán élítoek az emberek. Pedig a kultúrának egyetemes éget csak a nép kultúrája adhat. A Falu*Szövetség legfőbb célja hogy a falut egészségessé és haladóképessé tegye,, hogy a falunak jó vízről!-pormentes útról, szeunyvizmentes udvarokról gondoskodiék' Könyvtáraltat akar létesíteni, olcsó világítást és sók mindé A egyebet ami a falunak hasznára válik Azt akarjuk hogy a háborúban megtanult sok idegen szó utan a falu tanulja meg, mi a kultúra. Szólt a vándorkiállításokról, a mozgószinhazakrdl, amelv intézmények mind arra szolgálnak, hogy a nép tudását, műveltségét előmozdítsa. A nagy tetszéssel fogadott ismertetés után Ruffy ^ál népjóléti államtitkár, az elhagyott magyar gyermekek gondozója hivta föl a falu figyelmét a gyermekgondozás fontosságára 6% statisztikai adatokát íiozoit föl, hogy a magvarság szaporodásának egy rettenetes átkos bűn /fölkiált ás ok": az egyke/ az oka. A Falu-Szövetság kezébe veszi az elhagyatott gyér-*, mekek ügyét és gondoskodni kivan azok elhelyezéséről. Mily • szomorú, May -mond, ha meggondoljuk, hogy tizenhét állami gyermekmenhely közül tiz van megszállott területen-* Tö+ ,J"'; Pál.^éf zéde után Hajpál István nagyatádi Szabó István miniszter üdvözletét tolmácsolta a vármegye közönségének, munkára és kitartó küzdelemre szólítva föl beszédében a kksgazdatarsadalmat. . . ^ A nagygyűlést Fiath Tibor báró,a Tolnavármegyei Gadasági Egyesület elnökének zárőszavai fejezték be A \ \ Amini szter a nagygyűlés után a vármegyeházán küldőt segelcet fogadott Tolna varmegye keresztény papsága együttesen jelent mega előtte, hogy ezzel is dokumentálja, hogy mennyire v-ifí^íí 68 '• °í ovel ^ kar d °lgozni. A tisztikar és a legénység' küldöttségét Kreibik Rezső vezérkari ezredes a vármegie ifotooai parancsnoka vezette. Délben a kaszinó nagytermében társasebéd volt, amelyen számtalan fölköszöntő hangzott el', amelyek közül az elsőt Eubinek Gyula miniszter mondót!a a kormányzóra ürítve poharát. A fölköszöntők során Rubinek Gyula ismét szólásra emelkedett és a béke ratifikálásával foglalkozva rámutatott arra hogy a mostani áldatlan helyzetből a kivezető ut egyedül a béke ratifikálása. A dicsőséges halált hirdetőknek esak azt mondhatja ne kongasson senki halálharangot ebben az országban, mert megvan a.remény a nemzet föltámadására» Délután három órakor a miniszter és ki serre te Tolnamőas községbe xnnttlt utazott, ahol a község magyar ós sváb la* kossága megható szeretettel fogadta. A toliamőzsi ünnepség 'a mőzsi gazdák fáradozásaiból épült malom fölszent.élésével* kezdődött, majd a miniszter és kísérete fogatokon a Kat templom elé vonult, ahol a Falu-szövetség Helyi osztálya nagy népgyűlést tartott. A gyűlést Balogh József esperes plébános ,a Falu-szövetség helybeli osztályának elnöke nyitotta meg. (Sf'ána Rubinek Gyula miniszter beszédében a többi* között a következőké t mondó U a: Mindnyáj ti hJknak közös erővel kell összefogni és ne engedjük magunkat idegen elemek által kizsákmányoltatni és félrevezettetni .,Ne engedjük, hogy egyes nemzetiségeket egymással szembeállítsanak. Minden nemzetiséget tisztelek és becsülök. Magam is nemzetiségi vidékről szármázom, nemzetiségű szülők gyermeke vagyok, ismerem azoknak érdekeit, ismerem a nemzetiségi kérdést és azt mondom, hogy ebben az országban minden nemzetiségnek boldogulnia kell, Minden nemzetiség tartsa meg a maga nyelvét, de tanulja meg a magyart is. Minél több nyelvet tud valaki, annál többét ér az illető. Különösen, ha a német nyelvet tudja, ez/el Üoldogul az egész világon.. Hamis nyomon járnak azok, akik.a nemzetiségek kőzött el akarják szórni az egyenetlenség magvát. x Faluszövetség az egyetértést hirdeti. Becsüljék meg a nemzetiségek hagyományaikat, de ne követeljük tőlük hogy szívben és lélekben ugy szeressék ezt a hazát, mint a többi magyar. Kincs is abbén ftiány. Példa erre a becsületes sváb nép is. A magyar haza., a. nemzeti eszme az. mely ezt az országot„ennek annyi nemzetiségét ezer éven át összetartotta, ez az eszme lesz az, amely kell, hogy továbbra i s, a jövő flrrr rnJaihmB (is összetartja ezt az annyi kegpróbáltatáson keresztülment nemzetet. L Be s z é d ét az z a 1 t e j e 5, t c, $fe .hogy ez az ország csak akkor lesz naggyá, na minden falutjs jolát fog ja eltölteni, ha minden falu tele lesz kultúrával^ tudással, hazafias ÓB erkölcsi érzéssel. Mert csak igy lesz ez az ország a nyugat • kulturának versenytársa, és érdemes arra, hogy a nyugati államok ismét levegyék kn la pj aikat e 1 ő11 e, A miniszter nagy tetszéssel fogadott' beszéde után Steuer 'György, a nemzeti kisebbségek ál latit kara, először magyar, majd nómet"nyelven hivta föl, a magvar-sváb lakosság figyelmét a falus zö ve t ség pr og rámmjár a. Kainot Ezután Lukovich Aladár és Recézés János, a kerület képviselője, tartottak lelkes beszédet. • A gyűlés után a vendégek fcsstaaui* Te Beumot hallgattak, rií&jd megtekintették a falu tejszövetkezetét. Este bankett volt, amelyen'Rubinek miniszter indítványára Horthy Miklós kormányzót táviratilag üdvözölték, A bankett után a miniszter és kísérete 'Webjar, ü ános nemzetgyűlési képviselő vendége volt Tengericzen.
