Napi Hírek, 1920. november/1
1920-11-02 [0003]
t A akyar Távirati Iroda jelenti; Nagyatádi Szabó . _ „lamüvelésügvi miniszter szombaton Szalánczji József ós Lovász Jánes nemzetgyűlési képviselők társaságában Edelónybo utazott, hogy résztveiiyen Lovász János beszámolóján. A miniszter szombaton est'' Lovász János vendége volt Bold\án, ahol az állomáson a község nevében a bíró üdvözölte. Este küldöttség hivta meg a minisztert afalu iskoláiába, ahol a miniszter a késő éjjeli órákig beszélgetett az ÜrAvÖztésére egybegyűlt kisga* dákkal. Vasárnap band^rlumos menetben déli II órakor érkezett a miniszter Edelenybe v ahol a diadalkapunál Bánis Aladár, az odelényi járás főszolgabirája üdvözölte a járás közönsége nevében. A miniszter köszönő szavai után a nagyvendéglő előtt Lo' vász János,az adelényi kerület képviselője tartolta meg beszámoló beszédét, A nagy tetszéssel fogadott beszámoló után a jár/is-» minden részéből egybegyűlt nagyszámú válásztőközönség lelkes óljonzóse közben nagyatádi Szabó István lépett az emelvényre, aki beszédében a következőket mondotta: Komoly, céltudatos, lankadást nem ismerő megfeszített munkának a következménye az, hogy a nemzetgyűlésen a nép fiai ,helyet foglalnak. Az a baj. hogy ez már előbb nem történhetett "meg. Mert ha a régi &ó időkben jutott volna be ennyi kisgazdapárti képviselő merem hinni; hogy nem következtek volna bo azok a katasztrófák, amelyek az országot érték. Vádként hozzák föl ellenünk, hogy mi parasztdiktatúrát akarunk. Neo. Nekünk nem az a célunk, hogy kiszoritsuk az uri 'osztályt a parlamentből, hiaz nekünk szükségünk van a képzet 3 tanult emberekre, amit be is bizonyítottunk, mert hisz a parlament százegynéhány kisgazdaS árti képviselője közül s kétharmad-rész az intelligencia sorai1 kérmt be. Mikor én ezelőtt tizenkét esztendővel kiállottam a politikai kÜMŐtérre törekvésem ogyik sarkalatos pontja az volt, hoay magát a népet a nép minden rétegét a kisgazdát, a kiskereskedőt, a nagyiparost,, a kisiparost, $ gyárost, a nagykereskedőt és a mgybirtokost együtt lássam a parlamentben. Kezdettől fogva í azt hirdettem és vallottam, hogy Magyarországon a földmegoszlás helytelen„ /filénk helyeslés./ Is káros az egész országra, /ügy vaní/ En voltam az első a nemzetgyűlésben, aKi nyiltan eiertem hirdetni — olyan időben, amikor ez még. nem volt dicsőség — hogy M agyarországon a földnélküli ós igen kevés tőiddel rendelkező népet földhöz kell juttatni. /Felkiáltások: Éljen nagyatádi Szabó István!/ Ma is ezen az állásponton álJ.ok és ez az álláspont rövidesen megvalósul. Mixxéx azt valljuk, hogy mindenkinek, aki jó volt katonának, aki vérzett ^aa^aim^psmxa^n»B^: joga legyen ahhoz, hogy ebben a hazában neki egy kis talpalatnyi földje legyen, ahova magának és családjának reszket építhet, gyermekeinek hajlékot adnasson. /Élénk helyeslés, szűnni nem akaró taps./ MaxÉxhiBjcpIlBxeflím Ez a keresztény politika kedves barátaim! .Ez a keresztény politika: gondoskodni azokról, akiknek nincs, gondoskodni azokról, akik-sínylődnek és akik nyomorognak, /Nagy tetszés/ Mert faigyjék el, lehet róluk gondoskodni és kell is róluk gondoskodni. mi nem akarjak a .földöt ingyen adni, nem akarjuk a nagybirtokost tönkretenni, nem akarunk sonkit az'ősi kastélyból, apái domininmából, a régi kúriából kizavarni. Nem barátim. Mi akor, amikor a szegény emberrel akarunk ^gondoskodni,**** a*szegény emberen akarunk segíteni, nem akarunk a jómódú emberből szegény embert csinálni, fta. Nem oz a mi célunk/A. mi célunk sokkal nemesebb sokkal tisztább: boldoggá tenni a szegény embeírt a nélkül, hogy bárkit tönkretennénk.XS^SK /Fölkiáltások* ^ém is szabad!/ Ahhozv hogy egy család boldog legytm, nyugodt megelégedett életet éljen, nem szükséges 10.,-20,000 hold föld, ennél sokkal kevesebbel is kényelemben és uri Eüödon meg lehet élni, Be semmivel nem indokolható az. hogy Magyarországon óriási latifun-- . diumtfk terülnek el, óriási hirtokoK vannak lekötve és viszont a nép nem terjeszkodhetik. /Be^yesléV Régóta hirdettem ezt., sajnos nem hallgattak reám. Hiába kértem, könyörögtem, hogy földet adjanak & népnek, hiába mutat afe rá* hogy fold hiányában véreink Amerikába vándorolnak. A legtöbben bérbe adták földjüket, nem a népnek, akinek ez' megváltás lett volna, hanem másoknak. ííiába mondta a nép. hogy Ő is megfizeti érte a?t & bért, amit más, hiába beszéltem, nem találtam megértésre* De hála a Mindenhat ónak most hozzuk.a térvényt és törvény erejével fogjuk földhöz juttatni a népet, /Élénk helyeslés/ Ehhez kérua az önök támogatását /Fölkiáltások: Megleszi/ Meglesz barátim, de már róaen kellett volna, Régen változtatni kellett volna a földbirtok politikán. Mert, ha én annak a szegény embernek* akinek ma semmije sincs, adtam V^lna egy kis házhelyet, néhány hold földet,"amiből megél, amit a magáénak mondhat, lekötöttem volna ehhez a földhöz a hazai röghöz örökre és akkor nem lett volnakivándorlás és nem lett volna soha kommunizmus, mert mindenkinek lett volna valamije,, amit vé<$jen. /Fiénk helyeslés. Fölkiáltások: tK Igaz, ugy van!/ Ezek után a miniszter kitér+ a házhelyekről szóló rendelet részletes ismertetésére, tuait az egybegyűlt választók helyeslése kisért 4 Maid a termósrondeletről szólott, XSOOPÍX kifejtette, hogy miért van szükség újra a kisgazuat&rsad&lom áldozatkészségere.Két okot jeloltsa még, mi ezt szükségessé teszi: egyik a tiszántúli rossz termés, a másik JSxwötyx hogy. a nagybirtok nem bírta beszállitani a kivetett mennyiségű ga. ' bonát „ .^ái®toTim^MEXí£á§xavr»sa " ° 'Szólott ezután még a menekültekről* £ néldának éilitva oda ezek szenvedését a kisgazdatársadalom l^el\é f kérve őket, hogy tartsanak ki a kisgazdapárt eszméje mellett,' MélkiilÖzrünk, szenvednünk és dolgoznunk kell kitartással, mondotta, mert csak igytudjuk fölépíteni romhadölt hazánkat, A •miniszter beszédét szűnni nem s akaró é^-^osAí ?? taps követre. Majd Szelénozy József nemzetgyűlési képviselő beszéde után a.miniszter tiszteletére bankot* volt, ahol 2ífSf% f0 i;!* 0 ? 2 í n í a h& ^?Í t el, amelyek közül az elsői nagy- ' atadi ^zabó István mondotta a kormányzóra ürítve poharát? LS-iiSíS í? 1 ^? 11 a lli » i szter több kisgazda Házát tisztelte" meg iacügatasavai. mim
