Napi Hírek, 1920. november/1
1920-11-15 [0003]
m G e n/, november 11. /Svájci Távirati Iroda./ A népszövetség gyűlésének első ülése három ára hosszat ** r A£Jm.* 9 ^fy% an * Hétglznén elnök bestédet. Motta SDáJtt -Vlnök üdvözlő beszéde és as elnökválasztás töltötték Ki. A megnyitás egyszerű volt, ami a névssöve tzég demokratikus j el 1 egének skép'bisonyitékát adHa. A népszövetség első ülésezésének megnyitása és valamilyen nemzetközi kongresszus között úgyszólván semmi különbséget sem leheJ'll volna megállapítani,ha a genfi kprmány a városházáréi <* J. 9 l l0 f99Z0tt utcákon nem vonult vejdna a város valánenynyi harangjának zúgása közben ünnepélyes menetben a reformáció* terembe. Apuritán egyszerűségű reformációé terem sem öltött fel ünnepi pompát. Az ülésteremben öt-öt mee%. bisott részére szolgála egysserü ssékek állottak csoportosítva, s előttük illott az elnöki emelvény. Az ezzel szemben fekvő karzat a genfi kormány képviselőinek és vendégeinek, balamint a diplomatáknak befogadására szolgált, és ezeken' kívül azak olyanok vannak a közönség számára fentartűtt helyen, akikeit hivatásuk szólit i€e, főképen a sajtó kénviselőit ezek száma kétszáznál több. i,*!.* IJ.Í! P Í M, . Í ^ J óra előtt megjelennek az egyes államok kiküldöttei, JL francia ahéeé szerint foglalnak helyet, s első helyre Délafrtko kerül A a sort pedig Venesuela fej esi be, mint negyvenkettedik állam. A teremben mindössze még kit állam számára marad hely, ugy, hogy a népszövetség várhatQ kibővülése esetén a teljes ülések színhelyéül más éteremre lesz majd szükség. Á betűrendi elhelyezés követe kéziében a legkülönfélébb népek és fajok kerülnek közvetlen szomszédságba. Afranciaák Aina és Haiti közvetlen közelében ülnek a japánok Olaszország és Libéria kőzött, 9 evések öziám kevviselöi mellett, a lengyelek a perzsák mellé tt % legelőbb néhány kis állam kéDVÍs%lŐi lépnek le, élükön?:£ dánokkal, Svédország Js Franciaország megbízottai közül pedig egy-egy hölgy fog/al elsőnek helyéi. k Mymans rövid megnyitóbesséde után,Mo tta svájci szőve tsfgislMk félórás bes sédben a amelyet sűrűn szaki-,, tott fejlhz a tetszés saja, méltatta Bslgtum-eutsa tartán edt a háborúban,s utalt annak szükségese égére ,\ogy a nép-. szőve tsége t a demokrácia alapján kell felépiteni„amely a legjobb védelem minden diktatúrával szemben. Ások közül az államok közül,emelyek nem tartósnak a nép szőve tségnf. hez, néésserint csak Oroszországot emiitette meg.amelynek belépése várható. *zt mondta továbbá, hooy .aaak az a nlp nagy, amely a me gbánásban és a megbocs átásban is nagy. Hym'ans est követő bes sédében a népssöve tség feladataival foglalkosott, amelyek", abban csucsosodnak ki hogy fokozatosan megteremtessék a nemzetek együttes élete. A francia nyelven tartott beszédeket » elhangzásuk után az eghik titkár nyomban ancolra fordi tott a le. Mymans beszédének 1 efordMása után, felolvasták a kiküldöttek névsorát , s eközben Hymans és Tittoni olasz meg-, bisott között támadt félreértést olyan érielemben oszlottéit*** el,hogy minden ko rrr.ánynak joga van Kijelölni azt, ékít de le gálni akar. s a népssöve iségnek csak a meghatalmazás valódiságát kell megvizsgálni. ÁS e Inökvál ass tás körül is vita támadt. Sourgeoiz francia megbizo tt javaslatával ssembeh. hogu Hymanst» okidnek• j elől és ét Motta vetette fel, közfelkiáltással válasszák meg elnökké, a svéd Branting titkos válassiást indítványoz. A titkos választás során a • leadó tt .negyvenegy szavazat közül' + Honduras tagja ugyan a népssöve tségnek, de delegá- , oiója nem jelent meg » h armincőt s savasai tal Hymanst választó fták meg 9 A délutáni ülés javarészét ügyrendi vita töltötte ki. Főképen arról vitatkoztak, vajon napirendbe i&szék-e azokat az indí tványokat, amelyeket október 15.-ike s vagyis a napirend megállapításának napjc után nyújtottak be 4 Hymans elnök ezután bejelentetts >^ogy október 2&*~ike óta Albániától, Ausztriától, Aserbejdsdniól és Bulgáriától érkezett kérelem a néps söve tzégbe való felvételért^ Minthogy a népszövetség szabályzata szerint a guülésre kitüsendü tárgyakat a gyűlés előtt négy héttel be kell ' jeleriteni, a mostani gyűlésnek kell arról dönfénie, hogy ezek a-j elentkesé sek fe Ivehe tők-e a tárgyalandó kérdések seréba. Lord Bobért Oeoil kijelentette^, hogy ezeknek az újonnan jelentkező áll omoknak felvételét ki kell tűzni a napirendre mert a népssöve tség egyik legfontosabb feladata uj tagok f elvé tel ében áll» és ennek jelentősege a többi kérdésen túltesz. leon Bourgeois szerint s j ele nihezltzzése^ napirfndre tűzéséről' ~,«minden körülmények kőzött szavazni kell és a jelentkezés napi rendretüsése semmi körülmények között sem prej udikálhat a jelentkező államok f elvé te lének. Tittoni arra utalt, hogy a népszövetség é rtekezletének,ha jelentőségre akar szert tenni A teljes mértékben a világ közvéleményére kell támaszkodnia, *z a kősvélemény fel nem tudná fogni, ha bürokratikus Ügurendi okokból a jelentkezési kérvények elintésése akadályokba ütköznék.Teljes mértékben támogatja lord Söberi Cecil felfogását. Ezután elhatáropták, hogy a négy nemzetnek október lő.-ike után történt j élentkezés ét bizottság elé utalják, amely a népszövetség gyűlésének j elentés t tesz és indítványt tesz atekinte tben,hogy esek a j <• le ntkesé se k a mostani tanácskozás napirendjére ki iüsená ők-e. A brazíliai megbisottak indítványára elhatározták, i hogy h&A$seau szobrát megkoszorúzzák. • A legközelebbi ülés holnap less. /iíTI./
