Napi Hírek, 1920. november/1

1920-11-02 [0003]

—» lanaos Berlin, november 2. A birodalmi é^t-H tegnapi ülésén törvanyjavaslatot nyújtottak be FelsŐ-szíláziáról,.amelyet az illetékes bizot sághcz utasítottak, A törvényjavaslat szervezetével a birodalmi tanács még ezen vagy a legközelebbi héten elkészül. A javaslat' azután a birodalmi gyűlés határozata alá kerül. /MTI/ Bécs, november Z*JJjMfá A MÍ'I magári jelentése/ A Wiener Mittagzeitung jelenti; Kitűnően tájékozott diplomáciai forrsából arr-ól értesülünk, hogy az angol koéjány nem fogja felvenni a tárgyalások fonalát 0roszországgal a kereskedelmi érintkezés helyreállitása ügyében. Llgyd George arra a meggyőződésre jutott/,' hogy aZ orosz jkf&ffifáffitárgyalSk telje sen megbizhatatlanok és angliai tartózkodósukat pusztán ar^a használják fel hogy bolsevista propagandát űzzenek. Arigliáíraui e mellett fel vannak háborodva a miatt, hogy a bolsevista kormány ismételt Ígéretei ellenére nem bocsájtja szabadon az angol fo&lyqkat, hanem nyíltan elárulja azt a szándékát, hogy őket túszokként akarja visszatartani. Ilyen körülmények között beavatott angol körökben bizonyosra veszik* hogy Anglia Oroszországgal szemben most már teljesen pawsziv politikát fo£ folytatni. Anglia nem fog háborút viselni a bolsevistákkal, de nem is fog Oroszországgal semmiféle viszonyba lépni. B é c s, november 2. /A MTI magán-jelentése/ A bécsi déli lapoknak jelentik Londonból. A kormány és a sinnfeiríisták között/a corki polgármester végti'jztessóge idejére fegyverszütíet-fále állapot jött létre. Most már hogy a temetés megtörtént, újból megkezdődnek mindkét részről a támadások. Á sinnfeinisták tizennégy helyen léptek fel támadólag; hat rendőrt megöltek és tizet megsebesítettek. Dublini hírek szerint a rendőresapatok komoly megtorló intézkedéseket tesznek, AZ ir zavargások terjedelme órárólórára nő. (n B é c s, november 2. /A fi magánjelentése/ A Wiener Mittagszeitunfak jelentik Rómából: A Tribuna szerint a jugoszlávok, ugy látszik, békülékenyebb hangulattal nézik az Adria tárgyalásokat. Trumbicsot leszámítva a jugoszláv küldöttség szerbekből éli, akik az Adria kérdés gyors elintézését kivánják. AZ olasz küldöttség ugyan feltétlenül ragaszkodni, fiog :&BHEHX Görz és Isztria határaihoz, de nem fogja ellenezni, hogy Dalmácia haáárait az olasz kisebbségek védőimnek biztosítása melletj* újból rendezzék, AZ olawzok.,azt kivánják, hogy zára független maradjon, Fiúméból szabad állam legyen/

1 az isztriai szigetek pedig, mint Lisrza és SíiasalJaDc Curzola Olaszországnak jussanak. . r P ári s , novemberkor /A MTI szíkratávirata a budapesti rádió állomás utján./ A belga szocialisták kongresszusa 493.000 szav

g

zatt.al elvetette a szélső szárny napireiidi j'áv'ásiatA és elítélte a bolsevizmust. A. kormánynyal való együtx,működés elvét 422Jt)Ó0 sZ

ava

z

&'t'

i

'

a

l 146,00C szavazat ellenében elf gadták. Á kongpeeszus évvel befejezte munkálatait. * * *~* Paris, november 2. / Á MTI szikratávirata a budapesti rádióállomás utján./ A belga királyi pár a Sao-Pat8.o

s

' braziliai páncélos födélzetén Lisszabonba érkezett. r § S z- e g e d j november 2. A Szegedi Dugonics-Társaság Szalay József dr. elnöklésével vasárnap délután fölolvasó gyűlést tartót' , amelyen elhunyt tagjairól emlékezett meg. * fa-, olvasás során Palotás Fausztin Nagy Sándorról a régi szegedi újságírás vezéréről tartott klasszikus megemlékezést, majd Ke« resztényi György, a Szegedi Napló munkatársa mint vendég acVta** elő nagy sikerrel néhány mélyen átérzett elegiáját. /MTI/ Bukarest', november* 2» AZ Orient öimü bukaresti lap tudósítója előtt Lupu volt román belügyminister, aki Romániának legradikálisabb politikusa, a kis«»Shtenteról a következő nyilatkozatot tettei A kis entefcte megalakítását ép ugy nem értem, mint a nagy en— tente megalakítását. Mindakettő aggy veszedelmet jelent, A népszövetség megala&itása magában már kizárja, hogy rajta kivül^más csoportosulások alakuljanak. Tatce Jonesku bizonyára abból induSit ki// hogy a versaillísi békeszerződós írott malaszt marad ós pár év múlva uj vérontás következik be, amelyben nemzetközi szükségesség lesz az entente ós a kis entente*" De_ vaj on v

a

n—e szorosabb összetartozás a kis entente csoportjában? Jugoszláv via és Csehország azért csatlakoztak hoz ája, hogy Magyarország ojlen vés. aekezzenek. Nempe**Uulzás/, hogy három erős állam, köztük Románia is'/ szövet kezt^^k az egyedül"alTo, területben és hatalomban megkisebbítet., Magyar— * ország ellen? Okos és méltó dolog-e, hogy Románia, amelynek uralma alatt másfái millió magyar él, agres-ziv politikát folytat a magyar királyság beli testvérek ellen? Bizonyára nem! Eaek a területünkön éífcő elemek, ha jói bánunk velük, idővel szilárd kapcsot és baráti egyseget teremthetnek Romáasia és a magyar állam közfct, amely ugyan súlyos tévedéseket követett