Napi Hírek, 1920. október/2

1920-10-22 [0002]

I A

,

m

a

£

yar Távirati Iroda ielenti: Folvo* októhm- hrf Jráag fogadják a feleket /ügyvédeket/' üiia".í ÍSÍMPT

12 l7 laoíwoi x r

', V; ! » °któber 22. /A MTI. míg ári jelöntése/ Az 1920/21.évi költségvetési javaslatot teg ap intézte el a minisztertanács és a nemzetgyűlés első Üléseinek egyikén fL'. iiada^bklFtf iS^ii

1

? i2

d •^költségvetési javaslatban a g 5í2S-S^fli^í*

1

5fc

,lx

V

llá

E

1

^B /X6.87 milliárd többlet a inul*; évi m^nfSfÜ/^^

10

^? 20

'

6 «'illiárdban /14 milliárdos többlet/ irányozták elő. a deficit tohá* korek 12.5 milliárd.<Az állami tartozások törlesztésére szükséees költá^^irM^

1

^^

1 miamii ^ államado^ág Sg^a joparsaöag első evében a_kozos adósságokból való részesedéi előreláthat6 összegének beleszámításával 44 958 milliárd • k

?í°»

ara ingott. Bhhez azé'ta 14.9 milliárd ni adlsa> A 17 * ^iliiard külföldi hitelt járul t Az ' élelmi szer be slcfzét álílín Lonn|itese egymagában 7132 mlltítf körbnát" nVeít eí A fzeSél vi fef!|^

ka ;.«ff,Ö.927 milliárd

x

koronálmirirányozt ovi % 57 milliárddal szemben és ebbea végleges f izctéíroririJ!^ költségeit még nein számították bele íi/eiesrendczes I , K é c s , október 22. /A M TI. magánjeleÉése/ Heinl keresztényszocialista államtitkár egy választói gyűlésen fölszó* lalt és a többi között a következőket mondotta- 5 nép a választások révén nyilatkozott, arról, hogy az eddigi kurzussal nem ért egyet. Mi elsősorban arról igyekszünk gondoskodni, hogy az uj nemzetgyűlés egészséges gazdasági politikával foglalkozzék. T« vabni föladat az utódállamokkal újra fölvenni azt a szoros gazdasági kapcsolatot, amely áz összeomlás előtt állott fönn pzottufc. A Magyarország irányában tanúsitott passziv reszisztencianak föltétlenül meg kell szűnnie. A beszédnek ezt a részét az egybegyűlték viharos tetszéssel foaradták. Az államtl

likái azután igy folytatta': Mi nem "fogjuk kerülni a tárgyilagos hiralato; v Ha a szociáldemokraták azt hiszik, hoo-y déma^o^ tréfákkal tevékenységünket befolyásolhatlak, akkor náeyon tévednek. Ha szociáldemokrata politikusok ki jelenteti*!, hegy az uj nemzedyülest nem fofeják soká együt fagyni, akkor kijelentem, hogyha ok demagógiát űznek, akkor mi nyugodtan ismét a lakossághoz appelialuiik és azt mondjuk: Még mindig kevesen va-yunk, erősítsetek meg még jobban, ...... Egy másik választ ég yűlésen %taja keresztényszocialis-. tayezer bezelt,. aki & következőket fejtette ki© Mindig azt az álláspontot fogom képviselni, hogy ily nagy inség idején a Partok koncentrációja, vagy legalább is a nagy partok egyesülése föltétlenül szükséges. Ez nem pártpolitika, hanem állampolitikai A szociáldemokrata pártnak választói küzdelme azonban áthidalhatatlan ürtel választ gl ben ünket tőlük. B é c s , október 22."/A MTI. magán jelént ése/ A w

eue Ereié _Presse jefcnt i Bor llnwTi:" A birodalmi kormány az egyséé rí vagyonadó gyorsított behajtására vonatkozó törvényhozói intézkedésen kivül a vágyon szaporodás adóját is kilátásba helyézt e, bogy abirö'd§Iom Tüggő" a? Ősságának" további csökkentésit érje el'. Az ui ad«ii»BfKÍá8{ÍÍíö.m«^di»iiix vagyonnövekedési adó a vág von*' szaporodása í 30 százalékáig ragadja rhég^ A ki seb)) tőkekei jelentékenyen kisebb kulccsal^ádöziatják.meg. illetve teljesen mente sitik ez alól az aló alóla* B é os , oktéber 2«>'/A Mii. magánjelentése/ A Neüe'Freic Présie jelenti Parisból: Hervé xmxmxmikkteia a Vifetoir vezércikkében foglalkozik áz osztrák választások ered lényével és így ír: A keresztényszocialisták a csatlakozás kérdése ben ügyesebb magatartást tanúsítótták, mint a'többi pár,, | mert jól tudták, hogy erő szákival még sem fognak semmit elérni. Ne higyiék azonban Franciaországban azt, hogy a csatlakozás v

| kérdésér, egy szép napon a keresztényszocialista párt nem fogja szőnyegre vetni, Herve az tán igy folytatja: A hat millió ^ osztrák tiszta népet, A föld egy hatalma sem gátolhatja meg »j őket, hogy egy napon Németországhoz/csatlaközzanak. A helyett, J fiogy ezt a természetes kívánságot, amely különbet a népek V önrendelkezési jogának francia fölfogásával is mégegyezik, el- 1 nyomni igyekeznének,, diplomatáink inkább törekedjenek valami ' megegyezésre, amelyéén ellenszolgáltatást kérhetnének azért, hogy beleog.yézzünk Ausztriának Németországgal való egyesülésébe. ^ Hervé ilyen kompenzációnak tekinti Poroszörszágj^eii* a birodalom | keretén belül autonóm állammá alakításat azokkafl a kiváltsa- ^ gokkal

s amelyeket ajörország élvez. EJSŰUS^ Ezt az államot kato - ^ fiailag semlegesíteni .kell'.... L*K*<pmelvílíV v 1870/71 évi háborúban-«^iXmet^Franciaországból Neme •of^ii^n v

; tik' íi zászlók visszaadását tudvalevőleg a lékeszerződéi követeli és^a köztársaság fönnállásának.50 éves emlékttíltilSélvér a zászlókat Parisban akartak latiu. A bizoi-sag fcórísíi eWeeiU zászlót sem talált már, amiből kitűnik, hogy a iult évben a berlini deákok az összes francia zászlókat eléget-' ék, ítrfMi; okíóDer 81. /Reuter/ Az itteni komlóíSsadén tüz otött kU 1 iiárttöbb tsertMtatfrltt*»« >9mUtíu /WV Hlni'iili ick1ióber"Í9. A Caili kormányzósásban fakv hácjos tílövi«jsizatlön»á4a okozta* JmwM/ 5 L o n a o n . október aiZ/Heuter/ A vasutasok értekezlete .lbatárokt e, hogy a vasutasok vasárnap é/félkor sztmjkba lápnek, ba a íormánfóítober IL-4t me

S

elözoen nem k«zui meg a tárgyasokat e oanyamunkásokkal. /M-fl./ § L o n o o n , októberül, /Beuter/ líoyö Seorge a fake Joíiescuval folytatott beszélgetése során helyeselte a^kiscatente lutreíovetlíét fi kifeíentetto, bog| Franciaország ós Anglia közt a viszony most Jobb, mint valaha* /MSI./ S^onstantina'poly, o*ióoer 21. /uavas/ AJ uj kormány meg.laluíi* Miniszterelnökké Sevfik basát, külügyminiszterre Sofa béget nevezték ki* /M*A*y