Napi Hírek, 1920. október/2
1920-10-20 [0002]
B « r 1 i B,okíőber 10. A birodalmi gyűlés na 1 ülésesek napirendjei szerapelt a független szoc ielüs ták icő i tránya a--X£»0Yjef és Lozovazkl ellen kiadott kiutasító parancs visszavonása érdekében, . Sosenfeld azzal okolta rneígaa inditványt 9 hogy B@E járja, hogy meghívott vendégeket kiút ss itassa k»- Fe jtegetései utáa, amelyei jobboldalról •OrtS közbekiáltásokkal zavartak és nagy nyugtalanságot idézttü: fel^ Simons dr. külügyminiszter emelkedett szólásra ós áttekintést nyújtott az orosz megbízottak beengedésének előzményeiről, Ugy baloldali misszió taovje toros zo rszágí lát oga tásával k^pcsola íosaaa kilátásba helyezték a megfelelő orosa misszió viszontlát ii.*: tágat. 3a okból három orosz szakszervezeti vezéraek megadták a beutazási engedélyt,még pedig Begy hétre. Az oroszoknak azt a kívánságát, hogy esek számát tizenegyre emeljék,, elutasítottuk, Mindamellett Hamburgba bsuíasási engeőély nélkül is érkeztek delegáltak éa ottani tartózkodásukat éléak ajsítáoiőre hasasaiták fel. AB oroszok elé a beutazási engedély megadásával kapcsolatosan azt a határozott feltételt szabták* hogy tárgyalásuknak osak szakszarvezat i 9 szociális és gazdasági jellege lehet, politikai természetű beszédeket azonban 20a tarthatnak, fiat a feltételt az orosaok aam taxtftták be ás igy útját kellett vágai Lozovszki üzeimeinek. íaxtőakoüásáaák ms&ho sssabbitá&a már asm jöhetett számba,, mert Olaszország od svaid utazásához ntjo adta meg az engedélyt. Ezenfelül Jzlozovazkí aem tartotta ba azt a -feltételt sem,hogy Bsrliat nem hagyatja el ós lallöbs utazott* A kormány számára tehát asm maradt hátra máa,ffl.lat az, hogy a porosz konsányt felkérje.a kiutasításra. Ami a XiaOTJev-esetst illati, aeki és még egy kiküldfittnek, megadták a beutazási engedélyt* Halléban tartott beszedések tartalma ismtretts, A ko nnány nem tehetet t; egyeb«t t »iaí est, hogy további fellépését megakadályozta „Hogy e aémat reád őrség nem val ani tulsófcsaa ragaszkodik üaigge szabályaihoz, mindnyájan tadJakaD* miért pasa szkodnak emiatt épen a szcvjetköztársaság képviselői, akik biaoay egészen más példákat muta ttak az ő readőri uralmukból, A külügyminiszter el ismeri, hogy e külföldiek jogának hiánya hézag a aómet törvényhozásban, A sómeü munkásadban bizík, hogy halát ja majd, hogy az oroszországi módszerek Hémetor szagban mm a lka lmassk*í)fl» hogy egy párt ha^iejaevezheti magát ÍUggatltaatk^asiikor olysa világosa* bizonyságot resa Moszkvától való függéséről, azt azután igaaán" aent érti* As bizoayos, hogy ez az ügy teherpróbáje Orossorssághoz való visz 0ByuakBak.lt az orosz kormáayaák tisztában kell leaaie azzal. ,hogy őt terheli a felelősség aa gyrészjmert »iBd«ea m g álla podás ellenére aem'tudta me gakadé ,ly ozai fcópv ia«l őiaek •.íözeríiplését. A aiaiszter beszéde végén kifajsz-ást aíott a aémet aóp szilárd hiténak, amellyel az oross nép jővőjáöfn biziké Bernátéin /szociáldemokrata/ aa ind-tvány ellen foglal állást ás ki jtienti,hogy Jfciaovjev ás Loaair3$i esetében aem Üldözöttekről és elnyomóIjtakról^ ha aem Üldözőkről és elayomókról vaa szó, A többi szónok teljes mértékben csatlakozott a kormány állásportjához és elvetették az indítványt,^ líár-aea /függe tlen balpárti/ Xino jévnek tolmácsolja a német munkásság üővözle tát./ltessf lárma,,/ £d«B>Bttet mond Kopp VZkforr>~aak az Qrosze'rszágg&l való gazdasági Viszory megteremtésére fordított fáradozásáért. A vita bezárására vonatkozó inditvényt elvetették,, és a sárősző-Jogát a független 1«deb0urnák megadták, Ltöebour a legmelegebben pártolta a kiutas itőparancs visszavonásáról szőlő indítványt,' Beszédének vég ás élénk -szóharc támadt közte és a kommunisták kőzött. A szavazás alkalmával a függetlenek iaditvaayát tlvetatték, A tőke msnekül&^^ról szóló javaslatot bizottság elé utalták és azután a birodalmi gyűlést október 27-éig elnapolták, A legközelebbi ülés napirendjére kitűztek a Di«&€l-«0tQrok lefoglalásáról szóló interpellációt./MfI,/ E é 3 a,oktőbsr S.0 B A hat ezásalakos esztrák kincstári jegyek kibocsátása alkalmából a bécsi sajtó képviselői előtt öohasfr tsr ár M s po siatakarékpéaztár ko miányaőja» kifejtette t kincstári' Jegyők kibocwátáwáaak nagy fontosságát, amellyel ea sz emisszió mint a benkjegyszeporitás és &z ezzel együttjárő péazelértéktelenedés batkáséa ellenszere bir t Kegy lépést jel esteit a helyzet javulása feló„ hsa forgalom számára nélkülözhető ba nkj esytömeget f különöse* az értelmetlen Kódon felhal mosott bankjegyeket nagyrószben átcserélnék kiacstári jegyekre és így kivonnák a forgalomból, /MTI,/
