Napi Hírek, 1920. október/1

1920-10-07 [0001]

London, október 5. /Reuter/ Az admiralitás közli, hogy az Ausztriában és tágyárországohműködő km$ásiúxm szövetségesközi hajózási ellenőrző bizottságok költségeit a magyar es az osztrák kormánytól vissza lehet követelni. A vis za'^ követelési igény a tisztek és a legénységek zsoldjára, nemkülönben azokra a költségekre is kiterjed, amelyek e szolgálattal os zekottetésben merültek föl. Ha ugyettfoa bizottság egyidejűleg Magyarországon és Ausztriában is mülfödik, ugy á felmerülő költségek a két országban működő tisztek számának arányában méltányos fölosztás alapján követelendők vissza. Ha az egész bizottság csak az egvik országban működik, akkor c$ak az egyik ország viselje arra az időre a bízott sás: egész költségét,,. A Í

lg * "^Sí mi

% dZ osztrák hajózási bizottság véglegesen megfcezdte munkáját Magyarországon, költségei egyedül"Ausztriát terhelik. /MTI/ rJtyw^ 3é>, P á r i s , október 7« A Sorelem-Bennett versenyt, amely speoiális gyordasági verseny, Sadi-lecointe francia aviatikus jetytr nyerte meg*, A nemzetközi jellegű verpenyt a háború alatt egyszer sem tartották meg. A Sadi-Lecointe által elért g yorsaság messze fölülmúlja a legutolsó-verseny eredményt, emi természetes is, mert a háború idejében az aviatika rengeteget fejlődött. Szuttal harmadízben győzött franoia aviatikus a verssnyen

4 ugy hogy evvel a győzelemmel Gordon-Bennett kupája véglegesen a franciák birtokába került. Sadi-Lecointe H*nfjwmwm lieuport-Eispano gépével 279 ós fél kilométeres sebességet ért el őránkint. Az eddigi verseny eredmények a következők voltak: 1909-ben Glenn Curtiss /amerikai/ 69 km.: 1910ben Greham white /angol/ 101 km.: 1911-ben Weymann /amerikai/ 125 km.; 1912-ben Veürines /faanoia/ 169 km.: 1913-ban Prevost /francia/ 2öO km.§ ; . ' . 37. Bécs, október 7. / A MTI. magán jelentése/ A Wiener Hittagapöstnak jelentik Genfből: Take Jonescu, aki két nappal ezelőtt elutazott Olaszországból és folytatta látogató körútját, a jövő hét első napjaiban Varsóba érkezik* fake Jonesou varrói utja összefüggésben áll a lengyel-román szerződós létesítésére irányuló tárgyalásokkal. Felttönő, hogy Take Jonesou előbb utazik Varsóba ós csak azután Prágába, gbből arra lehet következtetni, hogy azok a megállapodások, amelyeket Csehország akart kötni Jugoszláviával ós Romániával a trianoni békeszerződés végrehajtását biztoifctő véd- ós dacszövetség érdekében és amelyeket már imát* véglegeseknek mondottak, végérvényesen meghiúsultak ós hogy e helyett Románia most mindenerejóvel azon van* hogy a franciák terve értelmében szövetséget kössön Lengyelországgal és MaÍ

yarorszaggal, Take Jonescu\ párisi utja különösen Prágában igen kelemetlen benyomást fog tenni, annál is inkább;, mert annak idején éppen a prágai lapok hirdették nagy garral, hogy a hármasszövetség valósággá vált ós hogy azt seramiféle más kombinációval nem lehet helyettesíteni. Minthogy Benes dr» nagyon exponálta magát ebben a kérdésben, már csak erre való tekintettel is közelfevő a föltevés, hogy ha nem lennének komoly tervek Románia, Eengyelország és Magyarország között,, akkor Take Jonescu puszta udvariasságból is előbb Prágába utaznék. Take Jonescu varsói útjával, amely körülbelül egybeesik a lengyelorosz elfőbéke megkötésével, a román-lengyel-magyar szövetség terve a megvalósulás stádiumába lép, ami Surőpa jövőbeli politikai fejló'déséxa* / ma még alig fölbecsülhető jelentőséggel bir« ^^szempontjából 34 B é es , október 7'."/A MTI. magánj ele.ntése/ A prágai Tribuná jelenti, "hogy Thomas angol munkásvézér prágai tartózkodása alkalmából egy Iv. Internacionáléról is fog tárgyalni* V0; P á ri s , október"6. A Paris Midi "Egy diplomata" aláírással jelzett cikket közöl az osztrák csatlakozási mozgalomról. A cikk szerzője kifejti, hogy nem érti miért csodálkozott el a francia közvélemény az utóbbi hetekben annyira az osztrák csatlakozási mozgalmon.- Ugy látszik nem ismerik föl, i hogy mindaz, ami most Ausztriában történik és ami a népszavazást előidézi a szövetségesek politikájának eredménye. Ez azonban senki előtt sem tilók, aki a fegyverszünet ota az osztrák politikai események fejlődését figyelemmel kiserte." Ausztria a háborúból elkábulva és határozott akarat nélkül került ki. A csatlakozási mozgalom első megnyilvánulását rendszeres akcióval könnyen le lehetett volna gyűrni. Az osztrákokat las.. an meg lehetett volna nyerni a függetlenség eszméjének, azonban nem történtek meg a kellő fáradozások ezirányban." E törekvésnek elsősorban gazdasági segítség alakjában kellett volna megnyilvánulnia. A segítség azonban csak ímmelámmal és elégtelen mértékbén jött

? valósággal lassusági rekordot értek el c terén. Roraieu követségi tanácsosnak már a rault télen azt kellett jelentenie, hogy a szövetségesek ausztriai politikájának összeomlása küszöböli áll és á csatlakozási mozgalom "siker e val ószinü. Arai tehát most történik, az egyáltalán nem vár át kan. A szövetségesek ' goseta^isüani nemtörődömsége az, ami Ausztriát Németország karjaiba veti; Nem tudmi azt sem, hogy a csatlakozási tilalom ugy, amint a békeszerződés kimondja, mindig hatásos leszx-e. Franciaországnak bizonyára megvan a, lehetősége, hogy akár egyedül is vétót emelien a népszövetségben a csatlakozás ellen,' de kérdéses, hogy Olaszország és Anglia a vétohot csatlakozni fog-e. /MTI/ P r á £ a , október 7. A Narodni Listy jelenti Poszouyből A Népházban titkos vbiróság alakult, amely mindenkit elitéi, aki a sztrájk ellen lép föl. A tegnapi gyűlés alkalmával a szrájkolóknak 12 kézi gránátjuk és 6« revolverük volt. A gyűlésén agitáltak a proletariátus diktatúrája érdekében. A kommunisták az esetre, ha Pozsonyban agitáeiójukat meghiúsítják, tevékenységük központját Nagyszombatba helyezik át, ahova a Népszava is átköltöznék. /MTI/