Napi Hírek, 1920. október/1

1920-10-06 [0001]

T Z . B é oá , oktéber v 6. /A MTI. magán jelentése/ ltoméból jelentik":'CHoIitti "miniszterelnök ma fogadta az United Tele­S raph munkatársát és elsősorban a következőket hangsúlyozta: á a legfontosabb probléma a nemzetközi kapcsolatok helyre­állítása, mert normális kapcsolatod nélkül kereskedelmi forgalom lehetetlen és kereskedelmi forgalom nélkül nincsen munkajog. Csak amunka gyógyíthatja "azonban meg á beteg vi­lágot. El keli ismernünk, bogy a békét még nem értük el, azonban mindent meg keli tonnánk, hogy elérjük. Eh a magam részéről ezirányban törekedni fogok árrá, hogy minden tőlem telhetőt megtegyék és e ©él elérése külpolitikámnak legőszin tébb, mondhatnám, legforróbbah óhajtott törekvésé. Amidőn Lloyd ^eorge -első találkozásunk alkalmával azt kérdezte tő­lem.hogv mi fekszik leginkább "'szivemen, igy feleltem: Európa BmáHinn pacifikácibjá. Ezért rendkívül öajnálom, hogy a legutóbbi olasz munkásmozgalom külföldön olyan hitet kel­tet , mintha Olaszország belső helyzete majdnem az össze* /Omlás előtt állana és mindén nemzetet' nyugtálánitana. A való­ság "az, hogy az olasz munkások átlag he m keresték napi 17 líránál többét, noha a Ura elértektelenédett és csak el­keseredett küzdelem át ári ítídtaR amünkáadóktől átlag 21 lirás jövedelmet kiküzdeni. Eltorzított és hamis jelentéseket terjesztettek külTSIdön arról is, hogy a munkások a gyárak ellenőrzését ragadták magukhoz. Igenmesszeállökaz alász ipar fóolsé_vizálasáhak gondolatától és meg vagyok győződve arról, "fogy ím±.AiflümlcttxBJSjai az általam követett utón iparunk­nak haslriálni fogok. & TJiölítti még azután a kővetkezőket mondotta: Az olasz szociáldemokratapért ket északadását ól éltekintve a munkiis­mozgalom belpolitikai visszahatásáról még 'semmi"határozottat ném lehet mondani, mert ezekről majd a pártkongresszus fog dönteni, amely csak néhány hónap múlva ni össze. Azonban már ma ki lehet jelenteni, hogy a valódi olasz szocialisták nem sül vesztik le pártjukat arra a nivóra, hogy egy kül­füldi szocialistapart függeléke legyen. .Lenin sem tűrné azt, hogy Olaszország beavatkozzék az orosz szocialistapárt ügyei­be. A két ország etnikai, gazdasági és szociáális viszonyai annyira kMörabözéek, hogy ugyanazt a szociálpolitikát nem lehet alkalmazni. /3. -Bécs, október 6. /A MTI. magánjelentése/ Saifcz B A Berliner Tageblatt bécsi tudósítója beszélgetett Seitz elnökkel a nemzetgyűlés legutóbbi üléséről, amelyen alhatá­rozták, hogy a csatlakozás kérdésében népszavazást tartanak. Seitz a többi között a következőket feltette ki: A kormány a határozat értelmében a következő hát hénapon belül fölszó­lítja az országot, hogy a csatlakozásról szavazzon. Az, hogy most a nemzetgyűlés minden tagjáegyhangúan^népszavazást kivári,nerá azért tortént/ mmmm mintha bármink kétség férne a német-osztrák nép kívánságához és v|gyódasáhöz, hanem azért, hogy népünk akarata oly formában nyerjen kifejezést, amely­nek ma a legnagyobb nemzetközi jelentősége van és amelytől egy nemzet sem tagadhatja "meg a tiszteletet és elismerést. A szavazás eredménye igazán nem lehet két egesi. Még azok is, akik az utóbbi időben a dunai konföde-ácie gondolatával játszottak, ma már meg vannak győződve, hagy e gondolat meg­valósulása Csehország, a délszlávok és lengyelek ellentállá­sán hajótörést fog szenvedni. A másik gondolat pedig, bogy Németausztria jövőjét Magyarországgal veÍ.Ó szoros kapcsolat * t|l biztosítsák, már elavult koncepció, k neuilly-i békeszer­ződéssel megcsonkított agyarország ma i ár nem az a gaboná­ban gazdag ország, amely Németausztria ilelmiszerinsegén segíthetne és csereként ipari szükségleteit nálunk fedezhet­né . A német testvérnéppel való egyesülés vágya ma már nemcsak szivünk kívánságának felel meg, hanem a kétévi keserves ta­pasztalatokon megérlelt meggyőződésnek is. hogy ez országnak mas utja nincs és hogy a nemet néppel való egyesülés nélkü] Németausztria népe a biztos halál martaléka lesz. iX % . —? < c s' , október^. *X$BK /A "MTI. magán jelöntése/ A £®u©s /íener Journal jelenti* Berlinből: A független szocialis­ták pártkongresszusának ősválásztásárÓl szóló jelentések még nem teljesek, de az egyes városokbél beérkezett ^8dl»»m^BKía eredmények tanúsága az, hogy a függetlenségi párton belül a moszkvaellérieseknek vari többségük. így peldaül Braunschweig amelyet általában a kommunizmus zászlóvivőjének tartottak, nagy többséget adót a függetlenségiek jobbszárnyának. ff 11 B é c s , október 6. /A MTI„ magánjélentésé/'A Neues Wiener Journal jelenti Parisból; Az utébbi napokban a miniszter jaankozi bizottságok több ülést tartottak, amelyen az osztrák Laenderbank párisi fiókjának a -fH&nstiúi lefoglalás a1ó]i föl­síabaditásároi tanácskoztak. E tanácskozások eredményeként el~ határoztak, hogy az illetékes minisztériumnak 0wnraib&msiix' mmxiask a lefoglalás megszüntetését fogják indítványozni. {f; B é c s . október 6. /A MTI. magán jelentése/ A Neues Wiener Journal jelenti Berlinből: Bieber, a berlini Handels­gesellschaft tulajdonosa Amerikába megy, hogy üzleti transz­okéi ókat kfzd jen. A Burbach-Bi bel ingen társaság egyik igaz­f atőja tobb vezető mérnökkel Délamerikába ment, ahol üzleti apcsolatokat fognak létesíteni. 7?, k A Szepesi szövetség kedden délután 5 órakor társas össze­jövetelt -fiartott az J%yetem~ut/£oai Károlyi-palota termeiben- Az ülés­termet a Felvidékről menekült szépesiek családjaikkal zsúfolásig meg­töltötték. Dr. Hayde Gyula miniszteri tanácsos , a Szepesi szövetség ügyvezető elnöke megemlékezett a magyar história fájőan nevezetes moz» • zanatáról, mely egykor ép-ajelen összejövetel helyén Haynau tábornok által nyert szomorú befejezést és október 6 .-át a magyar nemzet gyász­napjává tette. Az Október 6 ,-i vértanuk: szellemében működik a szepesi Szövetség is, melynek legfőbb célja az elrabolt szepességnek a magyar hazához való mielőbbi visszacsatolása\ minden cipser legfőbb óhaja. Ez­után Haug Gyula tanár felolvasta Lám Frigyes oipser költő néhány német nyelvű klassikus versét, Kiss ílándor orvost, arihal ígatő hegedült. Dr. Welkó Bezső orvos szavait. Dr. Dirner Gusztáv magyar dalai, S^ltenrerch Kornél Zipser Qelőbnis cimü, valamint Korozsváry May Imre A Szépe­aiekjáez" oimü kől-oeménye kimagasló számai voltak az estély szép műso­rának. Az összejövetel nagy ákere Krisoh Jenő szöwfcségi főtitkárnak köcaönhető. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom