Napi Hírek, 1920. október/1
1920-10-05 [0001]
4. e § A Magyar Sávi rat i Iroda j alanti': A kormányzó df omol tósága a aukir.testőrséghez a következő tiszteket nevezte ki: Lakos Róbert századost, aj m«kir*testőr alabárdos szalesz parancsnok&vá,IgmándyEegyesey Géza századost a m.kir.t est őr gyalogszázad parancanokám, . kislóghi lagy Lehel századost a m.kir. testőr lovasszakasz parancsáé-' kává. Morell Gyula fcQa ateagyot a m.kir. testőr alabárdos szakasz alantos tisztjévé, Mátó-Törék Gyula századost es íPimon Béla fóaaaniagyot a m.kir, teatőrgyalogszázad alantos tisztjévé^ végül Szalay Lajos főhadnagyot a m.kir*testőr gyalogszázad alantos tisztjévé. *• § A Magyar lávirati Iroda jelantii A honvédelmi miniszter rendeletére okirattal dicséretet nyertek: Bian János s záz aü ö eqga*. a osongrádaaentesi vasúti Tlsza-hidnak kiváló szakértelemmel és szolgalommal a lehető legrövidebb Ida alatt keresztülvitt ujjáépitéaéért, továbbá Ihimár Sándor fónadn agyasig Keresoh Ödön tartalékos főhadhagy,Huttya Lipót tartalékos h ad nagy ós Reichert. Rezső egészségügyi h aänagy, akik 5 fenti munkáknál parancanokukat rendkívüli ügybuzgalommal támogatták, aenkivül elismerését fejezte ki Bien János százados századához tartozó ósezes altiszteknek éa a század legénységének a csongrád-azentesi* vaanti híd újjáépítésénél kifejtett igen szép munkateljesítményükért* fcely elsősorban kiváló fegyelmezettségüknek köszönhető* 3. G r a o , október íxxáx 3eitz nemzetgyűlési elnök tegnap este baazódet mondott a szociáldemokrata országos párt vezetőség által egybehívott választó gyűlésen. Érintette a st.germaini békeszerződóst, afisely Ausztriából gazdaságilag, pénzügyileg és politikailag életképtelen országot teremt. Azt várják Ausztria hat és fel milliónyi népétől, hogy azénbevitel nélkül, jóformán vaa nőikül,cukorjtaa nélkül, hua nélkül, egyszóval nyersanyagok és élelmiszerek nélkül önálló k»x* gazdasági eletet előállás legyen. Minthogy Ausztria nem tud egyedül megélni,ennélfbgva csak kat lehetőség kínálkozik* .'.a egyik aa,hegy helyreáll itsuk egy dunai lóderáció tormájában a régi Ausztriát, a másik,hogy csatLako zzunk Németország nagy gazdasági terül et éh ez,/Vih a-, roa helyeslés/ A szónok ezután kifejtette a lehetetlenséget a dunai konföderációnak,amely megfosztaná a cseh imperializmust háoorus gyümölcseit ó'l ós ezért a leghevesebb ellenállásra találna a cseh népnél* A többi utódallamok sem engednék megíb sztani magukat politikai ftíggetlénségüktől.Az elszegényedett Magyarországhoz csatlakozni, ez nem jelent egye bet,mintha két koldus összeáll ós azt hiszik,hogy most már ók milliomosok./Derültség/ JÜZZQI szemben a Németországhoz való csatlakozás mellett mélyebb iaöeálís motivnmokon kivül kényszerítő gazdasági okok az ólának./"Viharos helyeslés/ Az entente maga. kijelenti,hogy Ausztria gazdasági erejéhez semmi bizalma nincss, Még azoknak a pénzügyi hiteleknek az előteremtése is nehézségekbe ütközik, amelyek a vizieróknek elektromos erők fel callitásara, való fölhasználásához szükségesek. így hát Ausztria ejzraára csak egy ut marad nyitva: a Németországhoz, a testvernóphez vátLo asatlakozás útja, A német imperializmus kihívta maga ellen a világ gyűlöletét. A demokrata Hómét ország, , a német kultúra, meg fogja hódítani a világot.- Seitz elnök ezután a lankadatlan munka szükségéről beszólt, Egy' aolgozó axlaia azonoan eeak&kor áll- , hat lenn, ha ±x testi «s szellemi munkásságra bízzam az «11 as* ve ze l&s&t.Uin. 4* % é o a , október 4. Alsenberg er kommunista képviselő ellen megindított pör ma> a késő esti órákban befejeződött. Alsenberg«* két ovi fogházra itéiték./kn/ 35 6 c s .október 4» A hivatalos lap közli az 1920 október tat* elsejéről kelt tőrvényt,amely szerint az osztrák köztársaság szövjtsegnniÉBiliioÉtct állam lesz, KÖZŰ továbbá az 1920 október l.-i alkotmány törvényt, ar.ely a szövetség állam alkotmányá.jraÍ való átmenet ről in tózkedlkp/ilTl/ " — • 6- Bécs »Oktober b./A MTI.magánjelentése/ A Neue Freie Pressének jelentik Brüsszelből: Az értekezleten még/ mindig tartja magát az a kellőkép nem ellenőrizhető hír,hogy Franciaország Brüsszelben kísérletet tett arra,hogy a német háborús adósságokat a hatalmas pánzallamákkal, főleg Angliával és Amerikával, de a semlegesekkel is, finanszírozza. Bzzel természete se n Franciaország mentesülne az aloi, nogy maga hajtja be ezeket a z adósságokat lén ater szagon es e z a feladata semleges államoknak jutna, anelyek Franciaországnak biztoaitékof* nyújtanának a német háborús adósságokért* Igen sok jel szói amellett, hogy Franciaország csakugyan tett lépéseiét ebben az irányban, mert ha sikert ért volna el, ez az ő egész gazdasági es politikai helyzetének óricxsi megkönnyebbülését jelentette volna. Ugy látszik azonban s hogy a franciak tervének semmi kilátása sincs a megvalósulásra* A • legvalószínűbb az,hogy Franciaország nem kiaörli meg, hogy az egeazi háborús kárpótlás kifizetését a nagy pénzáiiamokra hántsa át, hanem csak előleget ki-An a jóvátételre, még pedig abbéi a célból,hogy az egykor megszállott területeket újraépíthesse* Celíer pénteki beszédéből meglehetősen világosan utalt egy ilyen természetű pénzügyi műveletre. Jbtk HülömböZő korokban, aaelyek jol vannak értesülve,ezt a fölftgást mond
