Napi Hírek, 1920. október/1
1920-10-04 [0001]
$51 Bécs, október 3 ? /A MTí, magán jelentése./ A Neue Freie Pres.se beszélgetést .közöl , amelyet XnAmi\>•öSaxfc.safcyv budapesti levelezőié Csáky Imre gróf külügyminiszteriéi folytatott. A. Külügvmi niszier többi között ezeket mondotta: * -A kor mányrfi**/* • «Uk, oké lc£ nogy a trianoni béke szerzed ejt a lehető legrövidebb időn belül ratifikáltatja, Az erre vonatkozó törvényjavaslatot akkor fogja benyújtani a nemzetgyűlésbe k, mihelyt a nemzetgyülés-elintézte mindazokat a rendkívül fontos törvényjavaslatokat, amelyek ( jelenleg ekőtte fekszenek és halasztást' nem tűrnek, f mA**jjML*J Az Ausztriához való viszony kérdéséről a miniszter a következőket mondottat -A kormánvnak általában az a célja, hogy az összes határállamokkal "jó és baráti szomszédi viszonyt létesítsen. Az . első előkészítő lépések ebben az irányiján már meg is történitek, amennyiben útját egyengettük a szomszédos államokhoz való gazdasági közeledésnek. A. normális gazdasági viszonynak, újra felvétele természetszerűen megkönnyíti a politikai jKózéledést is. Magától értetődik, hogy az Ausztriához való jobaráti viszony létesítését is teljes szívből kívánjuk. Mindig hajlangői leszünk e cél elérése érdekében közreműködni, ha a másik oldalról is megfelelő előzékenységgel találkozunk és helyzetünk iránt a szükséges megértést látjuk. Egy ilyen viszony helyreál 1 itása annyival kívánatosabb, mivel mind a két gazdasági terület bizonyos mértékig kiegésziti egymást, ugy kg hogy az intenzív gazdasági viszony ujrafelvétele mindkét félwk nek csak előnyére válhatik. •Milyen irányban halad Magjtarország külpolitikája Nemetországgal szemben? - kérdezte a levelező. -Németországhoz való viszonyunkról csak azt mondhatom, hogy evvel az állammal szemben ugyanazokat a barátságos érzelat* meket tápláljuk, amelyekkel mindazokkal a hatalmakkal szemben viseltetünk - lettek legyen a háborúban szövetségeseink vagy ellenségeink - amelyek készek arra; hogy tehetségükhöz mértem bennünket mai helyzetünkben.X különösen a gazdasági konszolidáció utján, segítő kézzel támogassanak. Örömmel észleltük, hogy Németország hajlandóságot mutat a régi összeköttetéseket értékesítve, amennyire saját gazdasági viszonyai engedik, Magyarország ujrafelépítésén aktive közreműködni. Ezt célózzák azok a gazdasági tárgyalások is, amelyeket röviddel ezelőtt a német birodalmi kormánnyal folytattunk, valamint a bajor földmüvelésügyi miniszternek budapesti látogatásai is. xAz utódállamokhoz való viszonyról a miniszter a kővetkező ket mondotta: - A mi programmunk abban kulminálj hogy az összes szomszédainkhoz való vis zonyunkat - akár volt szövetségeseinkről, akár volt ellenségeinkről van szó ~ őszinte baráti viszonnyá fejlesszük. Mi érre minden pillanatban készen állunk, ha szomszédaink részéről kézzelfogható bizonyitékot nyerünk arra. hogy ők ezt a célt ugyanolyan őszinteséggel követik és ezt azzal is bizonyítják, hogy az ő uralmuk alatt élő fajtestvéreink gazdasági, kulturális es nemzeti fejlődését oly módon biztosítják, amely alkalmas a magyar közvélemény megnyugtatására és fajtestvéreink jogos kívánságára figyelemmel van. A kis^ententeról a miniszter ezeket mondotta: -Miután külpolitikánk, mint azt már bangsulyóztam, azt célozza, hogy szomszédainkkal a jó baráti viszony útját egyengesse, ennélfogva semmi aggodalomra-xuaiks nincs okunk } ha a kis entente tényleg def\enziv célzat'al. alakult* -Mennyiben fedi Bethlen István grófnak a királykérdésben vallott felfogása, amelyet programul be széd ében fejtett ki, a hivatalos álláspontot? - kérdezte tovább a levelező. - Magyarország összes politikai pártjai közös megállapodással a kiralykérdés személyi oldalát kikapcsolták. így tehát nem < nyilatkozhatom arról, milyen állást foglal el a kormány Bethleni István grófnak e fejtegetéseiével sz«^«n. Ezt annál kevésbé tehé <# tem. mivel a kormány, éppen »rre a kötelező megállapodásra tekintettel, a maga álláspontját ebben a, kérdésben még egyáltalán nem preéizirozta. Azt hiszem azonban, nem tévedek, ha megállapítom, hogy Bethlen gr ófnak 'nyilatkozata a magyar közvélemény , felfogását nagyjában^ ugy látszik, megfelelően adja vissza. A. levelező ezután utalt arra, hogv a nyilvánosságban sokat beszélnek arrólm hogy Magyarország gazdasági és politikai viszonya Franciao rs zághoz"különösen elmélyült és kérdezte , hogy mi igaz ezekből a híresztelésekből. -Tényleg örömmel-állapithatom' meg - válaszolta a külügyminiszter - hogy a francia gazdasági körök fokozódó érdeklődéssel foglalkoznak Magyarországgal % Természetszerűleg a kormány felada ta, hogy azokat a nagy segito forrásokat, amelyeket Franciaorsszág országunknak rendelkezésére bocsáthat, ne' hagyja felhasználatlanul. További nem kevésfcé örvendetes folyománya a dolognak, hogy ez a gazdasági érdeklődés, amely természetszerűen á magyar népiéleknek fölismerésével jár karöltve, a politikai viszonyszámára is ked\ezőbb atmoszférát teremt.Ez annál örvendetesebb, mivel a békekötésig talán éppen Franciaország volt az a hatalom, amely Magyar orsz áff iránt a legnagyobb tartózkodást tanúsította. Magyarország hálávalragadja meg a nagy nemzed fele# je nyújtott kezet és ugy most, mint a jövőben is azon lesz, hogy ezt a segítségre kész jóindulatot még fokoz/.a. t i 1
