Napi Hírek, 1920. október/1
1920-10-02 [0001]
jjj^ Bécs, október L/lerazetgyüies / KLkésve érkezett/ A napirend elintézése után hosszabb vita támadt Skaret képvisel© mentelmi ügyé ben, a kinek Mataja képviselő' panaszára kiadatását kerté a BécsJo«*efvárosi Járásbíróság. Hamek dr, az alkotnányblzottság előadója, a bizottság többsége nevébaa a kiadatást javasolta, A vitában Adler ós Bauer szociáldemokrata, Mataja es Sxpx Seipel keresztényszocialista képviselők vettek részt, A szociáideaokrata szónokok a keresztényszocialistáknak a ma& r ar politikai uralkodó körökkel való titkos egyetértést vetették szemükre, amivel szemben Seipel keresztényszccialista képviselő utalt arra, hogy még nm is olyan régen Kun Béla volt az irányadó tényező Magyarországon, a kivel a béosi szocialista konnánykörök a legszorosabb érintkezést tartották fenn.A szavazásnál az alkotmánybizottság javaslatát 62 szavazattal 48 ellenében elvetették. Az ülés végén Seitz elnök feeassabb beszédben áttekintést hyujtott az alko 'taianyozó nemzetgyűlés^ munkálkodásáról 9 megállapi tva , hogy az alkalmánytőrvény egyhangú elfogadása mindenkorra biztosítja az ezen alkotmány által teremtett Sémetaosztria fennállását*Annak az óhajának adott végül ki dfe jezé st ,hogy a küszöbön alló választások haroát a szeli ea x egy véreivel vívjak Tégig^A köztársaság éltetésével fejezte be beszédét, amelynek a képviselők kőiében elénk visszhangja támaat */MSI/ Wl- " B é c s , október 2. /A MTI. magánjelentésé./ Bríiaszfelbői j e len t i k • Á ne mz e tkö z i hitel t ár gyában meg í nd u 11 y i t át ma az értekezlet francia alelnökének, Cóviernek az előadása • vezette he. Az élőadó 'rámutatott arra, hogy a-háború utáni újraépítés cél iára'szolgáló pénzszükséglet milyen rendkívüli mettékben megnevekedett és vázolta azokat a nehézségeket, amelyek a hitelszükséglet nemzetközi kielégítésének jelenleg utiában állanak. Ha az állami pénzügyeket szanálni foggák és a pénzügyi viszonvok ismét rendbe jönnek, akkor a hitelek maguktol ismét normálisan alakulnak. Most azonban arról van szo, hogy megvizsgállak a segélyeszközök fölhasználásának lehetőseiét azalatt á hosszú idő alatt, amely ftddig az időpontifc eltelhet„ A szónok rámutatott a nemzetközi hitelműveletre vonatkozólag fölmerült külömböző tervekre, különösen Delaerfcix^miniszterelnöknek arra a javaslatára, hogy nemzetközi kibocsátó bankot alagitsanak 0 Kétségtelen^ hogy minden országnak közös"érdeke fűződik.ahhoz, hogy a ieífmégi válságot gyorsan leküzdjék és. hogy x kétségtelen értekü áddssági címleteknek a kibocsátása^ amelyeket minden tőz: dén jegyezhetnek, előnyökkel járna. Nem szabad azonban megfeledkezni azokról az árnyöld alakról", amelyek egy ilye'ti szabályozás előnyéivel szembén fölmerülnek. Mindemékelo'tt az állami pénzügyek Bégterhélesét jelenténé az, ha á felelősséget az államok vállal- * hál magukra. Igenkétségesnek tűnik továbbá, hogy éppen azok az r A > államok, amelyek közreműködésé á legszükségesébo lenne, hajlandók-^ é arra, "hogy" á''j*elénlegi körülmények között terheket vegyenek *> magukra, "amelyek szabad mozgásukat korlátozzák A másik öld a- " i Ion ^figyeléflüel kel"1 lenni árra/ hogy az adós ócszagok önállóságát valószínűleg néni lehet teljes mértekben" föntai tani. Özek az or- i szagok szükségszerűen azoknak az "államoknak a:, ellenőrzésé alá % kerülnének, amelyek a hitel folyósítására lesznek hivá£vá 0 Nagyon I kétséges, vájjon nem fogáéi ennék a messzemenő ellenőrzésnek az -2 ilyetén bevezetése a nemzeti életsfe túlságosan nyomasztólag hatni g és Hogy vájjon a hitelnyújtásnak éz a módja éppen ezért valóbán jótékony lesz-e. Mindezét az értekezletnek kell megvizsgálnia* Ezek mellett a nagy tervek mellett számos kisebb segélyintézke~ *a dést is mérlegelni kell. Ide tartozik a készgyártmányok előállitá-f sara szolgáló hitélek rendszere, amit talán meg lehet valósítani . Mérlegelni kell továbbá, hogy?KmaöBK&kfflxmx § külföldi bankok tör- fi vényes kezelésére vonatkozó nemzetközi megállapodások nem mozdít-rá hatnák- elő a nemzetközi hitel-forgalom megkönnyítését. Végül ta-^ nulmSEwozni kell, vájjon a jegybankokat kamatlábuk megállani- \ tásánál nem léhetne-e arra szorítani, hogy a nemzetközi tőkepiac ^ helyzetével jobban számoljanak, mint"ahógv az részben jelen- " v lég történik. Az államkölesönök fölvétele"érdekében ajánlatos á pénzügyi tudósításokat tökéletesiieni és kívánatos lenne ter'-v v '«."" v ezeket" a pénzügyi hírekét sematikusan egymással összehasonlítva publikálni,; sőt később a népszövetség vezetése mellett égy szervezetet fölállitani, amely e kimutatások alapján a küMölíi hitelezők jogait: védené. Cévéer francia megbízott azt" javasol ja, hogy á nemzetközi hitelszervezet hagy tervére vonatkozóan .foglal, iának állást"és azután a,nagy pénzügyi segítő intézkedések hatásat vizsgálják még. Számol-, ni k»ll avval, hogy az értekezletre háruló nagy foladátéftikat nem lehet az értekezlet legközelebbi üléséig"megoldani, ezért csak egyes alapelveket kell fölállítani, egyébként pedig a problémákat továbbra kell tanulmányozni. Delácroix belga,miniszterelnök megindokolta ezután a nem- , zetkozi kibocsátó bank fölállítására vonatkozólag előterjesztett javaslatát. Főleg avval az ellenvetéssel igyekezett szembeszállni, hogy ennek a kibocsátó banknak az ellenőrzése túlságosan nyomasztó lenne. Rámutatott arra, hogy a zálogtárgyak ismét föl fogn ak szabadulni., ha a hitel t visszafizették. éÉI^3^KI^^IS^ X^J^sMMjS Ez az érv/jtem szuncerneti meg az aggodalmakat, mert sza-T molni kell azzal, hogy azok az államok, amelyek ma leginkább szorulnak hitelre, a hiteleket nemcsak rövid időre lesznek kénytelenek igénybe venni. Németországra és Ausztriára nézve más ksisr nehézségekéis lenné- ' nék, úgyhogy a Jóvátételi bizottság amúgy is nyomász§o ellenőrző jogaihoz ujabbak' társulnának. Érdekes, hogy Cevior előadásában az egyes országok gazdasági önállóságának ezeket a veszélyeit igen világosan kifejtette. Franciaország is a nagy ádos-orszagokhoz fog tartozni és ezeknek a hitelszervezeteknek a réven Franciaország is könnyen függő viszonyba kerülne Angliával és Amerikával, mint hitelező-országokkal szemben. Az ados-orszagokra nézve nincs semmi indoka annak, hogy maguk kovácsoljanak önmaguknak láncokat tartós rabszolgaságba vetésre.
